Puskás Tivadar Emléknap

Szerkesztő A, v, 09/17/2017 - 00:04

 

 

 

 

 

 

Puskás Tivadar

(Pest 1844. szeptember 17. – Budapest 1893. március 16.)

 

      Gépészmérnök, a telefonhírmondó feltalálója.

 

       Székely földbirtokos család sarja, de neki a vagyonnak már csak a roncsai jutottak. Ditrói Puskás Tivadar a bécsi Theresianumban tanult, de nem viselte jól a katonás fegyelmet. Öröksége maradékán Angliába utazik, ahol hamarosan egy Erdélyben befektetni kívánó angol vasúti társaság vezérképviselője, majd főmérnöke lesz (a Nagyvárad – Kolozsvár – Brassó vasútról van szó).

 

      1873-ban a Bécsi Világkiállításon Puskás menetjegyirodát nyitott, az utazás, a szállás, a vásári belépő ügyeit együtt intézte, a vállalkozásnak komoly sikere volt. Az itt szerzett pénzzel Amerikába utazott, földet vásárolt, a földnek magas volt az aranytartalma, de kicsúszott a vásárlási határidőből, az aranyásók elárasztották a földet, Puskás terve füstbe ment. Az Amerikában ekkor már nagy népszerűségnek örvendő Edison vonzáskörzetébe került, találmányát, a telefont Párizsban népszerűsítette, maga Edison is elismeréssel szólt Puskásról, bár együttműködésük lényegét máig sem ismerjük pontosan. Puskás Tivadar vezetésével megépült a párizsi, majd a budapesti telefonközpont. (Edison 1911-ben, budapesti látogatása alkalmával kijelentette, hogy Puskás Tivadar volt, aki elsőként vetette fel a telefonközpont gondolatát, - maga Puskás azonban ilyet nem állított.)

 

      Puskás Tivadar találmánya a Telefonhírmondó volt, ami jelentősebb, mint a telefonközpont, ez volt ugyanis az első hír- és műsorszolgáltató eszköz a világon, a rádió és az internet őse. Puskás szabadalmaztatta találmányát, és Budapesten működött először a világon (1893-tól). Puskás Tivadar még ebben az évben, váratlanul meghalt szívrohamban, mai tudásunk szerint valamiféle pánikbetegség következtében.

 

      Puskás Tivadar és öccse, Ferenc (Boston és Párizs tapasztalatai alapján) 1881-ben Budapesten kezdte meg a telefonközpontok kialakítását. A költséges vállalkozás azonban nehéz helyzetbe hozta a testvérpárt, ekkor Baross Gábor (közlekedés- és postaügyi) miniszter államosította a telefonhálózatot, egyidejűleg azonban Puskáséknak adta bérbe. A telefonhálózatnak 1881-ben 25 előfizetője volt, egy évvel később – az első budapesti telefonkönyv tanúsága szerint – már 238, többségében gyárosok és kereskedők, valamint három minisztérium, de egyetlen orvos vagy kórház sem. Az előfizetési díj 180 forint volt egy évre, függetlenül a hívások számától és a beszélgetések időtartamától (ezt nem is mérték).

 

      1881-ben, a párizsi elektromossági kiállításon, az Edison-standon (amelyet Puskás Tivadar vezetett), hatalmas szenzáció volt a fonográf és a villanyvilágítás. A telefontársaság és a Nagyopera között telefonkapcsolatot építettek ki, ezen keresztül 16 vendég hallgathatta az operai előadást. Egy évvel később Budapesten Puskás megismétli a bemutatót, a Nemzeti Színházból Erkel Ferenc Hunyadi László c. operáját hallgathatták az egybegyűltek a Vigadó nagytermében.

 

      1884-ben Puskás Tivadar átvette a Budapesti Telefonhálózat irányítását. Nyilvános állomásokat állíttatott fel, modernebb készülékeket szereltetett fel, három új központot rendeztetett be. A telefonhírmondó lényege, hogy egyetlen beszélő hangját megsokszorozva, tetszőleges számú hallgatói készülék között osztotta szét. Hamarosan létrejött a műsorközlő stúdió, a budapesti hálózat, a hangközlő újság, ami a rádió közvetlen elődje. A legenda szerint Puskás Tivadar használta először a Halló jelzést, ami valójában a „Hallom” rövidítése (vagy a „Hallható”-é ?).

Puskás Tivadar emlékét többoldalúan megőrizte az utókor. Nevét távközlési technikum és iskolaközpont viseli, Budapesten és Sepsiszentgyörgyön. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1957 óta Puskás Tivadar-díjat oszt évente az arra érdemeseknek.

 

      A József Távbeszélő Üzem falán (Budapesten, a VIII. kerületben) a Puskás-testvérek emlékét bronztábla őrzi, amelyen szárnyas nőalak (angyal) telefonál. Utca viseli nevét Siófokon, Szekszárdon, Sepsiszentgyörgyön és Ditróban. Szobrát 2006-ban avatták fel a Magyar Telekom székháza előtt (Trischler Ferenc alkotása). Születésének évfordulóján a Magyar Posta bélyeget adott ki Puskás Tivadar arcképével (1954-ben). Márvány síremléke Budapesten, a Kerepesi Temetőben található (Fiumei Úti Nemzeti Sírkert).

 

      Ditrói Puskás Tivadar emberi és feltalálói pályája egy sor olyan vonást mutat, amelyek markánsan megkülönböztetik őt a XIX. század első felének magyar alkotóitól, illetve az ő karrierjüktől. Puskás válaszai, reakciói egy modernebb, nyitottabb személyiségre vallanak. A vonzó megjelenésű fiatalember, aki kiválóan vív, lovagol és zongorázik, korán megtanul angolul (és természetesen franciául, németül), amint a pénze elfogy, főúri család szolgálatába áll, mint nevelő (a Festeticsekhez). Ugyanezt az utat járta be egy félszázaddal korábban Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos is. Puskás Monarchia-beli katonaiskolában szerzi természettudományos, jelesül mérnöki ismereteit (Bécsben), mint korábban Bolyai János vagy Görgey Artúr.

 

      Ezután azonban találkozik a rohamosan terjedő kapitalizmus fény- és árnyoldalaival, maga is vállalkozásokba fog, a társadalmi szükségleteket és lehetőségeket felismeri, és a maga javára igyekszik fordítani, - némelykor kudarccal, többnyire sikerrel. A mérnöki tudást igénylő tervező, kísérletező munka ugyanúgy közel áll hozzá, mint a népszerűsítés, a reklám (mai szóval a management és a public relation tevékenység), a szervezés és az intézmények vezetése hasonlóképpen sikeresen megoldható feladat lesz számára. Külföldről hazatérve azonban mindezt országa, nemzete érdekében, a fejlődő magyar főváros javára kamatoztatja. Ha korai halála meg nem gátolja, bizonyosan további magyar (nagy)városok telefonhálózatát képes lett volna megtervezni és megvalósítani. Alkotó személyisége, energiája, lendületes tenni akarása példaként szolgálhat az utókor számára.

 

(A Puskás Tivadarról szóló ismertetéshez felhasználtam Köteles Viktória 88 magyar találmány c. könyvének adatait illetve egyes megállapításait.)

 

 

Lukáts János

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap