A referendum, ami értelmet adott október 2-nek

Polszerkesztő2, k, 10/04/2016 - 01:19

2003. április 12-én valamivel több mint hárommillió ember, a választásra jogosultak mintegy 45%-a vett részt azon a népszavazáson, ami alapján Magyarország belépett az Európai Unióba. Rossz döntés volt, hiszen emiatt kellett tegnap újabb referendumot tartani, előtte pedig hónapokon át kampányra költeni az adófizetők pénzét.

 

A tegnapi kvótanépszavazáson a választásra jogosultak 43,91%-a, összesen 3 581 265 fő vett részt. Ebből 3 millió 260 ezer fő szavazott nemmel arra a kérdésre, hogy az Európai Unió a magyar országgyűlés jóváhagyása nélkül is telepíthessen-e be migránsokat Magyarországra. Ezzel az összes választásra jogosult szavazó 39,4 százaléka utasította el a kényszerbetelepítést, és mondott egyértelmű nemet arra, hogy átadjuk-e a magyar állam bevándorláspolitikával kapcsolatos jogköreit az Európai Uniónak.

 

2003. április 12-én hárommillió ember, a választásra jogosultak mintegy 37%-a szavazott arra, hogy Magyarország lépjen be az Európai Unióba, a teljes részvételi arány pedig 45,62 százalék volt. Az akkori népszavazáson a szavazásra jogosult 8 042 272 főből 3 056 027 fő szavazott az EU-csatlakozásra – ez alapján váltunk később részévé az Európai Uniónak, ami előbb gazdaságilag védekezésképtelenné tette az országot, majd fokozatosan megkezdte a tagállami jogkörök elvételét.

 

Ez a 2003. április 12-i referendum adott értelmet 2016. október 2-nek, hiszen ha akkor a választásra jogosultak 37%-ának szavazata alapján nem lépünk be az Európai Unióba, a tegnapi referendumot sem kellett volna megtartani.

 

A két referendum közti jelentős különbség, hogy jogi értelemben a 2003-as szavazás eredménye “érvényes” volt, a tegnapi pedig “érvénytelen”. Ez a különbség nem abból adódik, hogy a 45,62% részvételi arány bármennyivel is több legitimitást jelentene, mint a 43,91 százalék; a látványosnak tűnő eltérés egyetlen törvénymódosítást jelent, amivel a liberális atlantista erők az EU-csatlakozás előtt gondoskodtak arról, hogy 50% alatti részvételi arány esetén is érvényes legyen a referendum, s így Magyarországot beléptethessék az Európai Unióba. 2003-ban az érvényességi küszöb 25% volt, és az EU-csatlakozásról kiírt referendum ügydöntő volt, vagyis érvénytelenség esetén nem kötelezte volna a kormányt arra, hogy beléptesse Magyarországot az Európai Unióba.

 

A kvótanépszavazás azonban a mai jogi keretek szerint “érvénytelen”. A referendumon nem résztvevő választók Orbán Viktor kezébe adták a döntést azzal kapcsolatban, hogy Magyarország támogassa-e a migránsok letelepítését és az elosztási kvótákat, hiszen az érvénytelen referendum nem kötelezi a kormányt arra, hogy törvényt hozzon a betelepítés tiltásáról.

 

A kormányfő azonban tegnap az eredményhirdetést követően bejelentette, hogy kezdeményezi az alkotmánymódosítást a kényszerbetelepítéssel kapcsolatban. Mindkét intézkedésnek, az alkotmánymódosításnak és az október 2-i népszavazásnak is 2003. április 12. ad értelmet, hiszen ezekre ma semmi szükség nem lenne, ha akkor 37%-nyi igen szavazatot követően nem lépünk be az Európai Unióba.

 

 

 

Forrás:hidfo.ru

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap