Sántikált a többi után

Turcsány Péter, cs, 07/28/2011 - 05:24

 

 

 

 

Kisember sántikált előre a hátsó kertből, jobb kézre nem tudott kezet fogni, fél lábára nem tudott ráállni, valahogy jött. Szívesen fogadta a látogatást.

A konyhában jó meleg volt, felesége serénykedett, hamarosan lánya is hazaért. Öregségére így élnek, hármasban, békességben.

  • Minden megvan, főzünk rá, mosunk rá. – mondta a felesége.

Szeretik. Rokkantságát megszokták már. 34 éve törött el a válla, sérült meg a csípője. A lovakhoz szokott. Egész életében fuvarozott. Lassan beszél. Nem sokat. Kevés véleménye van. Így, kérdésszóra nehezen törnek fel az emlékei. Életéről csak a legfontosabbakat, a sorsdöntő fordulatokat tudtam meg. Csak a mégis békés hangulatra lettem figyelmes. Nem volt mindig ilyen meghitt és meleg a családi légkör. Sok fájdalom sűrűsödik az évek rétegei alatt. Kilenc gyerekük született. Három halt meg kiskorban. Egyik már felnőtt korban. Az ötödik halott a családban – igazat szólva – megkönnyebbülés volt. 15 évig ápolták ebben a kisházban a szellemileg fejlődésképtelen fiút. Hosszú utánjárással tudták Intézetben elhelyezni, ott már nem sokáig élt, jött a levél, hogy hamarosan meghalt. A család nehezen kereste a pénzt, ahogy nőttek a gyerekek, úgy lett valamivel könnyebb. Most szélcsendes élet az övék. A betegséggel sújtott élet megszokott szélcsendje, szigetnyi nyugalma. Felkavarodni ez az élet már nem fog, csak lassan süllyed a halál felé.

1906-ban született. Szüleinek volt két kis lovuk, két hold földecskéjük. Testvérek hárman voltak. Az apjuk ment fuvarba. Szegényesen voltak. Ami dolog volt, csinálta, gazolt, gyomlált gyermekkorában, még rakodni is elment az apjával, azután nyaranta aratni ment. Ment volna kovácsnak! Apja öreg volt, „kicsit goromba” volt az anyjához, azért nem akarta egyedül hagyni őket. Csak 32 éves korában, 1938-ban nősült meg.

1940-ben meghalt az édesapja, két évvel később édesanyja is. Aztán aratni, ölfát vágni, masinírozni járt házakhoz, abból lett kenyér. 1944-ben aratáskor eltörött a válla, leesett a kocsiról, csak ősszel vitték el a nyilasok Újgörögre. Akkor már törött volt a karja, nemigen hajtották. 45 áprilisában hazaengedték. Attól kezdve kocsis volt. Kaptak 7 hold földet. Kezdett rendbe jönni minden, de az ötvenes években nehéz volt a sok gyerekkel küszködni. Elvittek akkor mindenfélét. Azzal fenyegették, hogy még a lovait is elviszik. Alkalmanként még a bányába is eljárt. Aztán megszűnt a beszolgáltatás. „Mindig elmentem dolgozni, volt két lovam, azzal elmentem szállítani. Aztán elvette a Tsz a lovaimat. Beléptem, kapálni, rakodni kellett, mentem a többi után, dolgoztam. Lovaimat elvitték ingyenért, éppen akkor mikor rendesen ment volna minden, akkor vették el a földet”. A Tsz-től százalékolták le. „Csak azt mondták, hogy tudott maga dolgozni? Pedig minden nap dolgoztam. Azóta is dolgozok. Járok a lábamon”. Kevés volt a rokkantsági nyugdíj, tovább dolgozott. Néhány évig még ezt-azt a falubelieknek, szomszédoknak. Ma már csak a ház körül tesz-vesz. Messzire menni nem mer, „sokszor csak a nagy fájdalom van”.

Visszaemlékezik: 1925-ben, 1928-ban volt olyan esztendő, hogy első arató volt, előmunkás az aratáson. Erős ember volt.

Fiai munkások, bányászok. A betanított varrónő lányuk velük maradt. Az idős embernek már nincsenek tervei, vágyai. A család szeretne még bútort a lánynak, gyűjtöget a család disznóra is, tavaly nem volt, ebben az évben vásároltak egy süldőt. A Tsz-től 1-1 hold után kapnak terményt, illetve a feléről lemondva 2000 Ft-ot évente. Ebből jut az állatoknak.

Felesége egészséges: Tavaly volt életében először kórházban, érszűkülettel. A fiúgyermekeknek megvan a saját családja, egy-egy ünnepen, karácsonykor összegyűlnek, de hét közben is be-beugrik valamelyik, beszélgetnek, néha az egyik fiú fát vág. Fontos, hogy gyerekeikkel jó a kapcsolatuk. Fontos, hogy az asszony dolgos jó kedélyű.

Az utcában becsülik őket. Át- átjárnak a szomszéd öregek. A kisház nagyon régi. Nyomorult lakás, átépítésre sosem tellett. TV nincs. A szobában tisztaság van.

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

 



 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap