Savanyú uborka

Anonymous, h, 03/26/2012 - 00:04

Nem tudom miről, de a sztori bekattant… talán az időjárás? Nyomott. Vagy mert ép’ az imént hívott telefonon Kati néni? Na mindegy, mondom a beszélgetés után csak így magamnak (jól elvagyunk), ezt nem hagyom ki. A történet ahhoz a Szoboszlai Barnabáshoz kötődik, aki – mindenki emlékezhet rá - Kesznyétenben védte az uborkáját elektromos vezetékkel, és tragédia lett a vége…

… arra is emlékezhetünk, hogy mint új szerveződés, Monokon bontogatta szárnyait az akkori polgármester, a Szepessy Zsolt által alapított Összefogás Párt (ÖP). Az a párt, amelyik első helyre tette Szoboszlai Barnát a választási listáján (2010), hogy – szem előtt tartva a mentelmi jogot – megvédje az öregecske férfiút a börtönbüntetéstől. (Azóta vége a jogi procedúrának).

A listás első hely ebben az esetben (is) azt jelentette, hogy az ÖP miniszterelnök-jelöltje Szoboszlai Barna. Az országra szóló ötletet sajtótájékoztatón jelentették be, ide indultam…

… Kati néni a buszmegállóban ácsorgott.

Közelebb van a hetvenhez, mint a hatvanhoz, anno egy munkahelyen kerestük a mindennapi betevőt, férje közvetlen munkatársam volt. Három műszakos rendszerben ingáztunk mi hárman, az ismeretségből barátság lett. Bandi bácsi kivételes humorérzékkel rendelkezett… ha valaki fapofával tudott előadni sztorikat, bármit, hát Ő azzal tudott. Több mint tíz éve elköltözött az élők sorából sajnos, ettől függetlenül nem szűnt meg a barátság Kati nénivel, szinte családtag nálunk… és fordítva. Mozgása nehézkes már, ám a szövege szapora, meglehetősen szabad szájú.

Tehát áll a buszmegállóban görbebotjára támaszkodva, lelassítok mellette.

- Hová tetszik száguldozni? – kérdezem amolyan Bandi bácsi-féle faarccal.

- Hülye – jön a tömören megfogalmazott reagálás, aztán folytatja – Abaújszántóra akarok beugrani, ott ma van piac, olcsó a tojás. - Hirtelen jön az ötlet.

- Tessék beülni, elszaladok Kati nénivel, de visszafelé teszünk egy kitérőt, benézünk Monokra, ha nem sietős az útja. – Már befészkeli magát az anyósülésre, amikor mondom neki, hogy miért is kell Kossuth földjére rándulnom. Örül, mert sajtótájékoztatón eddig nem vett részt…

A kultúrházban megfelelő díszlet, asztal mögött az ÖP stábja Szoboszlai Barnával és Szepessy Zsolttal együtt. Nem részletezem a hivatalos részt…

Az idős bácsi a sajtótájékoztató végén immár saját, Monokon termesztett-készített savanyú uborkával kínálja a megjelenteket, Kati néni is behabzsol jó párat belőle. Közben ezzel is váltok szót, azzal is, amolyan búcsúzkodás gyanánt – sok az ismerős – majd azt veszem észre, hogy Kati néni éppen kezet fog Szepessy Zsolttal… és a karjaiba ájul! A francba, vér nincs az arcában, széket húznak alá, ablakot nyitnak, valaki orvosért telefonál. A még helyiségben tartózkodók között van egy orvostanhallgató, azonnal kockacukrot kér, közben kezd magához térni Kati néni, pontyszemekkel mondja – semmi baj.

Azután végleg elájul.

Lefordulna a székről, ha nem lennénk mellette. Földre fektetjük, magasra tartom a lábait, a leendő orvos a kockacukorral bíbelődik, ami megteszi a hatását, kezd az élet visszatérni az idős asszonyba. Közben befut a monoki háziorvos, mondja, hogy mindjárt itt lesz az esetkocsi… Mire a vérnyomásmérő a karjára kerül Kati néninek, már eszméleténél van.

Sziréna süvít, a mentők is betoppannak, mit ne mondjak, tényleg percek alatt érkeznek meg Szerencsről. Ők is megvizsgálják, minden rendben. Mondom, én hazaviszem, együtt is érkeztünk. Szepessy Zsolt kérdezi Kati nénit, mi történt, mi váltotta ki a rosszul létet?

- Drága polgármester úr – hallom a választ – engem annyira meghatott az öreg Szoboszlai beszéde, hogy a szívemre vettem… - elfordulok, ne lássák, hogy elkap a röhögés. Már hazafelé tartunk, amikor megkérdezem – Kati néni! Valójában mitől ájult el, mert az biztos hogy nem az öreg szövegétől. Cukros tetszik lenni?

- Lóf…t – mondja nemes egyszerűséggel – egész délelőtt nem ettem semmit, és allergiás vagyok a savanyúságra. Volt már ilyen…

- Ja, Kati néni, nem mondtam, hogy ahol az öreg megjelenik az uborkáival, ott peregnek az emberek!

- Hülye – mondja, és ennyiben maradunk.

Amúgy nincs semmi baja, időnként a lába fáj…

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap