Sebes Gusztáv Emléknap

Szerkesztő A, k, 01/30/2018 - 00:04

 

 

 

 

 

 

 

Sebes Gusztáv

(Budapest, 1906.01.22. – Budapest, 1986.01.30.)

 

Az Aranycsapat későbbi szövetségi kapitánya 1906. január 22-én Budapesten, Scharenpeck Gusztáv néven látta meg a napvilágot egy egyszerű munkáscsaládban. Serdülőként kezdett el focizni, majd a Vasas fedezte fel egy kis csapat (Műszaki Dolgozók SE/Haladás) edzésein. Tizenkilenc évesen Franciaországban vállalt munkát a Renault gyárban, mellette a Sauvages Normandes (egy magyar dalárda alapította csapat), majd két év múlva a CO Billancourt szerződteti labdarúgójának. Hazatérése után fél évet a MOM-nál dolgozik és focizik, innen igazol az MTK-hoz, ahol futballista karrierje végéig játszik.

 

Játékosként is kiváló: szorgalmas, megbízható jobbfedezet volt. Több poszton is megmutatta technikai felkészültségét, játékintelligenciáját. Gyors volt, jól fejelt, kitűnően semlegesítette az ellenfél legjobb támadóját. Mindemellett igen sportszerűen játszott. 1927-ben profi szerződést kapott az MTK-nál, nevét Sebesre változtatta. Az MTK csapatából egyszer a válogatottba is meghívták, 1936-ban 3:2-re vertük a németeket. A Hungária körútiakkal háromszoros magyar bajnok.

 

Sebes 1940-ben fejezte be aktív labdarúgó pályafutását. Tudatosan készült már az edzői pályára, 1938-ban sikeres vizsgát tett. Kisebb fővárosi csapatoknál kezdte a munkát (Szentlőrinci AC, Weiss Manfréd SE, Budafok). 1945-ben az MLSZ Edzői Testületének elnökévé választották, mellette a válogatott edzőjeként is dolgozott. A puritán, de erős kezű edző igazi sikereit szövetségi kapitányként érte el: 69-szer irányította a magyar válogatottat. Remek érzékkel válogatta a csapatba a játékosokat. Vezetésével 1952-ben olimpiát, 1953-ban Európa-kupát nyert hazánk. Az 1954-es VB-n, csak a németektől buktunk el a döntőben. Farkas Mihály akkori kommunista vezető a világbajnoki döntő előtt kijelentette: "Napóleon óta nem volt ilyen stratéga, mint Sebes." Sajnos nem volt szerencsénk.

 

Emlékezetes meccseket vívtunk edzősége alatt az angolokkal, de megemlíthetjük az olaszok, a brazilok vagy az Uruguay elleni győztes mérkőzéseket is. Mindig nyerni akart. A labdarúgás volt a nagy szenvedélye, szinte az egész életét ennek áldozta. Igazi csapatot tudott kovácsolni a tucatnyi futballzseniből.

 

1949-től 1956-ig a csapat mindössze 7-szer hagyta el vesztesen a pályát. Ez idő alatt több mint 80%-os eredményességet hagyott maga mögött válogatottunk. Hosszútávon ilyen sikeres edzője még nem volt a magyar labdarúgásnak.

 

1948. elején a MOB elnökének nevezték ki. 1954-ben az UEFA alelnökének is megválasztják. 1960-tól magyar élvonalbeli csapatok szaktanácsadójaként dolgozott. 1979-től az MLSZ tanácsadó testületének tagja, az utánpótlás bizottság vezetője lett.

 

Több állami kitüntetést is kapott: 1947-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend ezüst fokozatát, 1951-ben a Sportérdemérem arany fokozatát vehette át. 1961-től mesteredző. 2010-ben a Los Angeles Times szavazásán elnyerte a minden idők harmadik legnagyobb fociedzője címet.

 

Sebes Gusztáv Magyar labdarúgás című könyve 1955-ben jelent meg, majd Örömök és csalódások címmel írt könyvet 1981-ben. 

 

A magyar labdarúgás dicsőségének legnagyobb kovácsa 1986. január 30-án hunyt el. Emlékére létrehozták a Sebes Gusztáv-díjat, amit a legjobbnak választott magyar edző kaphat meg.

 

Sebes Gusztáv a Magyar Aranycsapat szövetségi kapitányaként világhírnevet szerzett országunknak. Irányítása alatt a nemzeti tizenegy olimpiát és Európa-kupát nyert, VB ezüstérmes lett. A labdarúgásban olyan új taktikai elemet kísérletezett ki (4-2-4 felállás), mellyel megleptük a világot. A hátravont középcsatár poszt továbbfejlesztett változatban a brazil és a holland labdarúgó válogatottak sikeres játékstratégiájában is megjelent.

 

 

 

Felber Zsolt

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap