Selye János munkássága

Felber Zsolt, p, 01/26/2018 - 00:06

Selye János stressz kutató (1907-1982) Selye János magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus a stressz kutatójaként szerzett világhírnevet. Legjelentősebb és legtöbbet idézett könyve az Életünk és a Stressz 1964-ben jelent meg Magyarországon.

 

A magyarság szempontjából azért fontos munkássága, mert a leggyakoribb betegségek Magyarországon: az allergia, a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a depresszió és a különböző szenvedélybetegségek, mind a stresszhez, pontosabban a distresszhez köthetőek. Kutatásai ennek kezelésében, megelőzésében lehetnek segítségünkül.

 

Maga a stressz fogalma Selye János professzor kutatói munkássága nyomán vált ismertté. A stressz a szervezet reakciója a speciális külső ingerekre, amelynek kialakulását és mértékét nagyon sok minden befolyásolja. Nem mindegy, hogy az adott stressz jótékony, építő és serkentő hatású, vagy éppen ellenkezőleg, rossz, azaz distressz. Ha azt érezzük, hogy nem tudjuk befolyásolni az adott konfliktust, nincs megoldás a problémára, kialakul a kontrollvesztés érzése, amely elhúzódó, nagymértékű stressz reakciót okoz.

 

„A stressz az élet sava-borsa” – mondja a professzor. Enélkül nem élnénk, vagy csak vegetálnánk. Félévszázados biológiai kutatómunkájának tanulságait alkalmazza az emberre, mint társadalmi lényre, megmagyarázza a stressz élettani mechanizmusát, gyakorlati tanácsokat ad a distressz elkerülésére. Fent említett könyvében leírja, mit tegyünk, ha megoldhatatlannak tűnő kérdéssel állunk szemben, miért veszélyes a halogatás, és hogy miért okoz a céltalanság distresszt. Azt ajánlja: tekintsük hasznos és örömteli játéknak a munkát; rávilágít a munka, a stressz és az öregedés kapcsolataira is.

 

A betonrengetegbe terelt életünk meglehetősen felgyorsult. A megvalósított fogyasztói társadalomnak igényei vannak, ami magával vonzza a pénzköltést. Vágyaink kielégítéséért rengeteget és keményen kell dolgoznunk. Legtöbbször mozgásszegény, túlhajszolt munkát végzünk, idegileg kimerítő bürokratikus környezetben.

 

Selye János felvetette, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket, rajtuk keresztül az egész életünket is. Kutatásai során a test és a psziché kapcsolatát kezdte vizsgálni. Patkány alanyokon alkalmazva megállapította, hogy a különböző idegi és fizikai bántalmazások komoly szervi (szív, érrendszer, immunrendszer, tápcsatorna) károsodásokat okoznak. Ezek a károsodások egy ideig visszafordíthatóak, de egy idő után már halálhoz vezetnek.

 

Rohanó világunk kihívásai állandó stressz terheléssel járnak. A stresszes állapot a szervezet beépített, védekező mechanizmusa a nyugalmi állapotból kizökkenő szervezet számára. Amikor (túlzott) követeléseket támasztanak velünk szemben, szervezetünk fokozottan reagál az ingerekre, állandó idegesség, ingerültség, türelmetlenség veszi kezdetét. Ilyenkor a betegségekre is fogékonyabbakká válunk.

 

A stresszre adott leggyakoribb válaszunk a szorongás vagy a félelem. A szorongás olyan tárgy nélküli félelem, ami a figyelmünket, gondolkodásunkat szétzilálja, emlékezetünket bénítja, nem utolsó sorban szervezetünket támadja meg. Kellemetlen és kártékony állapot. A félelemnek van tárgya, bizonyos körülmények között kordában is tartható.

 

A stresszhelyzetekre adott másik reakció a harag. Ha egy személy célja elérésében tett erőfeszítéseit megakadályozzák, agresszióhoz vezethet. A viselkedés a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motivál. Ráadásul a stressz és az agresszió kölcsönösen serkentik egymást.

 

Vizsgálatok alapján az állandó stressz alatt élők immunsejtjei akár 10 évvel is idősebbnek mutatkoznak az átlagos megterhelés elviselőkénél, ami könnyebben vezet betegséghez, közelebb hozhatja az ember öregedését, végső soron halálát is.

 

A pozitív oldal az, hogy a stressz hormonok egyebek között elősegítik a test felkészülését a menekülésre vagy a támadásra, továbbá az agresszióközpontot is ingerlik, ami pszichésen is elősegíti a küzdelmet. Ugyanakkor a hosszabb stressz hatás agressziót hoz létre, az agresszió pedig fokozza a stressz hormonjainak szintjét.

 

Ha a folyamatos stressz hatással az egyed nem tud megküzdeni, a fásultság depresszióba csaphat. Összpontosítási, logikai nehézségek lépnek fel, döntésképtelenség áll elő. A testi erőforrások kimerülnek, az egyén megbetegszik. A stressz közvetlenül az immunrendszerre fejti ki hatását, ami összefüggésben áll az idegrendszerrel is. Gyakori felső-légúti panaszokkal, bőrfertőzéssel vagy hajhullással is járhat.

A betegség egy útjelző tábla, lelkünk állapotát szimbolizálja, figyelmeztet a lélek pozitív átformálására. A lelki betegségek szív- és érrendszeri megbetegedéseket, szívinfarktust, érelmeszesedést, magas vérnyomást okozhatnak. Napjaink további népbetegsége az allergia és az influenza is.

 

Minden embernek lehet ellensége, azonban van egy közös ellenség: a stressz, az idegeskedés. Amikor az ember ideges, az energiája a feszültségre, a félelemre, a szorongást okozó gondolatokra használódik fel. Másra már nem marad az energiájából. A legjelentősebb egészséget károsító stresszhelyzet a munkahely. Több helyütt már kollektíven próbálják a stressz okozta gondokat kezelni, megszüntetni. Ugyanis a munkahely érdeke is, hogy munkavállalója megfelelő körülmények között tudja pontosan és jól ellátni teendőit.

 

Hazánk lakossága tovább tetézi a bajt a stresszre adott rossz válaszokkal: a túlzott dohány- és alkoholfogyasztással, újabban már a kábítószer használattal is. Sajnos sokszor öngyilkossággal reagál. Az emberek úgy érzik, hogy szükségük van valamire, ami segíti elviselni az élet kegyetlen realitását, meg sem próbálják megtalálni a megoldást.

 

Elkerülhető vagy legalábbis mérsékelhető a stresszes helyzetek okozta kár, ha engedünk a túlfeszítettségen, túlterheltségen, munkahelyünkön támogató környezetben lehetünk (elismernek, megbecsülnek), és kellőképpen feltöltődünk. A sport, a jóga, a relaxáció alapvetően javítja az ellenálló-képességünket a stresszhelyzetekkel szemben. Napi egy-két óra gyaloglás, séta elegendő mozgást jelent, valamint a társadalmi élet újbóli felépítése a négy fal és TV helyett. Társadalmunk alapvető szükséglete, hogy kilábaljon depressziós állapotából, egészségessé váljon, ezáltal megerősödve magyarságmegtartó jövőképet (és jövőt) alakítson ki.

 

Selye János magyar származású professzor, a stressz kutatója megoldást kínált korunk népbetegségeinek leküzdésében, megelőzésében. Kutatásaival hozzájárul a magyarság testi és lelki felépülésében, megerősödésében. Róla nevezték el a komáromi egyetemet és Vácon a gimnáziumot is. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházának falán emléktábla látható.

 

Felhasznált irodalom: Kopp Mária – Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára

 

Felber Zsolt

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap