Sütő András Emléknap

Szerkesztő A, v, 06/17/2018 - 00:16

 

 

 

 

 

Sütő András az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Illyés Gyula benne látta az újabb kori magyar irodalom „egyik legnagyobb vigaszát”. Sütő András annak az irodalomnak a képviselője, amely adni akar, elmondani, bemutatni a világot, a nemzet létkérdéseit. Helyzeténél fogva különösen foglalkoztatta őt a kisebbségi lét, a megmaradás mikéntje: hogyan őrizheti és teljesítheti ki magát az ember, milyen lehet az egyén és közösség viszonya. A mezőségi Pusztakamaráson született, első írását – 18 éves korában – a Világosság közölte Levél egy román barátomhoz címmel. Sütő András több műnemben és műfajban alkotott. Drámái a kisebbségi lét tapasztalatait foglalják össze, különösen nagy drámatetralógiája: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, A szuzai menyegző. Az Álomkommandó című darab a hitleri holocaustot és a neofasizmus romániai árnyait idézi. Az író maga így fogalmazott drámai munkáiról: „Az én vágyam az volt, hogy színháztermeinket olyan sokaság vegye birtokába, amelynek nemzetiségi eszmélete a kollektív sorsviselés (és alakítási szándék) jegyében radikalizálódik. Sajátosságunk – tehát önmagunk – méltóságának immár meg-meglobbanó közösségi tudatával.” Engedjétek hozzám jönni a szavakat című könyve a magyar nyelv szakrális erejéről és szépségéről, az anyanyelv varázsos létéről mesél. Érdemes idéznünk a kötet mottóját Jean Pierre-től: „A Szó, amely Isten, redőiben őrzi az emberi nem történetét az első naptól fogva, s minden nép történetét annak nyelvében, olyan bizonyossággal s oly cáfolhatatlanul, hogy zavarba ejti a járatlanokat és tudósokat egyaránt.” S idézzünk magából a szövegből is, hogy bepillantsunk Sütő András gyönyörű nyelvezetű, a magyarság ősi gyökereibe kapaszkodó s az Isten felé tekintő stílusába: „A szavak odakint felgallyaztak a fekete nyárfára meg az apró termetű, bögyös almafákra. A nyár összegöngyölt lombsátrainak hűlt helyén verebek, csókák, galambok képében gubbasztanak az ágakon. Imádkozó célpontok a hó fehér hullámai fölött. Némelyik az ablakunk irányába mereng, karnyújtásnyira. Várja, hogy meglőjék, mondja Dédapa. Hogy megnevezzék, helyesbít Nagyapa, s Lászlót karjába emelve, sorra szedegeti le neki a szárnyas gyümölcsöket. Nézd! Galamb. Örvös galamb. Amott egy fekete kolibri.” Az anyám könnyű álmot ígér című könyv szociográfia, emlékirat és regény is, költői ihletésű, a nép nyelvének gazdagságát igazoló, magával ragadó alkotás: hiteles kép a romániai magyar társadalomról, a romániai magyar életről. Idézzünk ebből a műből is egy gyönyörű részletet: „Egy napon így szólt anyám:– Írhatnál rólunk is valami könyvet.– Nocsak! – néztem a szavai után, majd tréfára fogván a dolgot, azt kérdeztem boltos módra: milyen könyv legyen az, vidám-e vagy szomorúságos?– Igaz legyen – mondta. Láthattam tehát, hogy kérdésemmel az irányt elhibáztam. Anyám nem egyezkedésre gondolt, hanem – a kézmozdulatáról is ítélve – a fájdalomra a halántéka táján. Egy láthatatlan, szorító abroncsra, amely álmából is gyakorta felriasztja. Ilyenkor arra gondol, hogy mindannyiunk háta mögött felgyűlt az idő; szép csendesen ereszkedünk alá, mint a harangóra súlya. Mind közelebb a földhöz, azután kopp! – megérkeztünk, s nincs kéz, amely az órát még egyszer fölhúzná. De lenne bár egy könyvecske, ó, nem vigasztalónak, hanem tanúskodásképpen egyről és másról, ami megesett velünk.” Sütő András mindvégig kiállít – szóban és írásban is – magyarságáért, a kisebbségi létben vergődők-szenvedők jogaiért: a teljes anyanyelvi oktatás, a nyelvhasználati jogok mellett, a nemzetiségi jogfosztások ellen. 1990-ben, a diktatúra elleni felkelés idején, február 10-én, a marosvásárhelyi százezres, könyves-gyertyás tüntetés toborzója és szónoka. Március 19-én a felhergelt csőcselék életveszélyesen megsebesíti, elveszíti fél szeme világát. Sütő Andrást a magyarság a romániai magyar irodalom és az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobbjaként tiszteli.

 

 

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap