Szabó Dezső: Nincs menekvés

Szerkesztő C, v, 06/10/2018 - 00:14

 

 

 

 

 Szabó Dezső: Nincs menekvés

 A Kráter Műhely kiadása

 

   

Az 1917-ben írt kötet elementáris erővel hatott megjelenése idején, hiszen lélektani világa a magyar századvég irodalmának és Turgenyevnek a hatásait mutatta. Monarchia deja-vu? Korszakkritika? Kor kritika? Talán mindez együtt egy felbolydult világban, mementó egy felbolydult világról… A kitűnő társadalmi regény író-újságíró főszereplőjének kálváriajárása csak keret a kíméletlen társadalomkritikához, mely ijesztő tükör a farizeus, századelőbeli (poszt)dzsentriről, a pesti polgárság felemás arcáról. Mit tegyen egy ifjú, székely értelmiségi Pesten, aki megveti és elutasítja álságos környezetét, miközben épp ezért hagyta el korábban Székelyudvarhelyt? Mire kötelezi a családi hagyomány? Egyáltalán, van-e kitörés a determináltságból? „Amint elolvastam Szabó Dezső regényét, úgy valahogy rögtön lefoszlott hőséről a kívülről rája aggatott mese és megmaradt – el nem felejthetően – a regénynek hőse, valaki, akire a vidék magányossága, koldusszegénysége, ahogy már apái vérében megáporodott, tragikusan rászakadt… leheletszerű miniatűrökben, szép és heves vonalú mozdulatokban, érdekes elgondolásokban bővelkedik Szabó Dezső regénye…” (Fenyő Miksa, Nyugat, 1918)

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap