Szabó Lőrinc Emléknap

Szerkesztő A, sze, 10/03/2018 - 00:12

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabó Lőrinc a 20. század, e nehéz, ellentmondásokkal teli kor nagy költője, maga is ellentmondásokkal, kérdésekkel és kétségekkel teli alkotója. Alapmagatartása a létezésre való rákérdezés, a bizonytalanság, a kételkedés volt. „Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét.” – mondta róla kutatója, Kabdebó Lóránt. A költő tehetségével elnyerte Babits barátságát, s bár később – szakmai és magánéleti okok miatt – eltávolodtak, együttmunkálkodásuknak mindkét fél és a magyar irodalom is haszonélvezője volt. Babits és Tóth Árpád vele fordította le Rimbaud A romlás virágai című kötetét, e maghatározó, korszakos jelentőségű könyvet. Szabó Lőrinc műfordítás-irodalmunk egyik legnagyobbja. A folyamatos rákérdezésből fakadó gondolati-érzelmi dinamikája mintha szerelmi életében is megmutatkozott volna: két nő volt életében, két és fél évtizeden át, a feleség, Mikes Klára és a szerető, Korzáti Erzsébet. Szabó Lőrinc szerelemfelfogása sajátos, kisajátító, zsarnoki. Csak akkor bizonyított a nő szerelme, ha teljesen átadja magát a férfinak, sorsának alkatrésze lesz, énje feloldódik annak vágyaiban-zsarnokságában. Szabó Lőrincet az irodalomtudomány a T. S. Eliot, Gottfried Benn nagyságok közé sorolja, világirodalmi rangját igazolva ezzel. „Legyen a költő hasznos akarat” – vallotta, s e gondolat is azt sugallja, hogy a világ megértésének akarása gyümölcsöt hoz. Szabó Lőrinc pedig folyamatosan önmagát és a világot akarta megérteni. Ennek a megértésvágynak egyik legszebb, legkülönösebb darabja a Tücsökzene, ebben írja célként: „hogy értsem magam, s hogy megértsetek:/örök véget és örök kezdetet. Világlátásának jellegzetes műve Az Egy álmai című verse, melyben a világ és az én viszonyáról elmélkedik, s a magunkba rejtőzés gondolatáig jut el. A „nagy és szabad álom”, a vágyott állapot csak ott, az énen belül érhető el s tapasztalható meg: „A mi hazánk az Egy/amely nem osztozik:/álmodjuk hát, ha még lehet,/az Egy álmait!”

 

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap