Szabó Zoltán Emléknap

Szerkesztő A, szo, 08/19/2017 - 00:12

 

 

 

 

 

 

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit.  1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben Baumgarten-díjat kapott. Szabó Zoltán kiváló irodalomszervező volt. 1932-ben, még egyetemistaként Névtelen Jegyző címmel szerkesztett diáklapot, melyben a legnevesebb szerzők publikáltak: Weöres Sándor, Örkény István és Thurzó Gábor, illetve Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Tersánszky Józsi Jenő. Megalapította (Boldizsár Ivánnal) a Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközösségét, falukutatási céllal. Ezt folytatva, saját vizsgálódásba kezdve készítette el Szabó azt a szociográfiai felmérést a Mezőkövesdhez közeli Tardról, amelyet A tardi helyzet címmel jelentetett meg. A kötettel, mely ebben a témában-műfajban az első volt, elnyerte a Magyar Társaság és Falukutató Intézet monográfiapályázatát. A könyvben valóságos képet festett a paraszti létről, erről a nehéz, koránkeléses, kevés ételt adó, komor, súlyos teherként nehezedő sorsról. A Cifra nyomorúságban a Cserhát, a Mátra és a Bükk földjét és népét ismerteti hasonló irodalmi eszközökkel. Később (1939-től) a Magyar Nemzet publicistája volt, Szellemi Honvédelem címmel vezetett rovatott, sokszor bíróság előtt kellett vallania munkájáról. A háború alatt az antifasiszta ellenálláshoz kapcsolódott, a világégés után politikai tisztségeket vállalt, majd 1949-től külföldön folytatta életét.  Sohasem jött vissza külföldre, a korábbiakhoz hasonló irodalmi műveket nem is írt már, de a magyar kultúra követe, terjesztője, népszerűsítője volt – cikkeket írt, előadásokat tartott, könyveket szerkesztett, folyamatosan munkálkodott elhagyott hazája, nemzete művelődéséért. Szabó Zoltán magyarosítani akarta a magyarokat, vagy másképpen: a magyarokat akarta magyarosítani. Így fogalmazta meg az írástudók, az írók és az újságírók feladatát: „kiásni a szebb és teljesebb magyarság forrásait, megmutatni a magyart a történelemben, a magyart az irodalomban, a magyart a magatartásban, s megmutatni helyünket Európa többi népei között.”

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap