Szegények gyöngye

Kondra Katalin, szo, 12/29/2018 - 00:12

Tele van a világ csodákkal, csillogó gyöngyszem minden pillanat, de a gyöngyszem elgurul, az idő pedig gyorsan elszalad. Nincs mire várni, tétlen irigységgel ne nézd mások kincseit, mert mindenkinek jut annyi, amennyiért lehajol, ami felesleges, az elvakít. Figyelj! A jót vedd észre előbb. Tegnap, tünődtem az emberek fölött, közben annyi-annyi mindent láttam, igénytelenséget, bárgyú közönyt de találtam kincset is egy keveset a sok szemét s mocsok között. Képzeld, a szegénység tiszta volt! Nem átkozódott, nem jajgatott, ártatlan szeméből reám hulló könnye kezemben gyöngyé változott mikor együttérző szavaim letörölték arcáról a könnyeit, amikor uzsonnámmal megkínáltam mert adni akartam valamit. A nap végén úgy tűnt én sokkal többet kaptam, közben tanultam egy s mást az élet dolgairól. Például azt, hogy a békétlenség nem a szegénységről szól. Nem, ma nem a koldus lázad, s szegényen is lehet tiszta házad! Ott kezdődik a nyomor ahol a tétlen irigység születik, ahol a könnyet elmaszatolják, a gondot, bajt gúnnyal tüzelik. De hiába a sok ámítás: fuss, lázadj, vedd el erővel ami jár! Mert a sok nagyszájú, aki csak kiabál sosem felezi meg kincseit azzal kinek nincsen. Ma barátom, ma semmi sincs ingyen, se pénz, se becsület! Hát ne pazarold egyetlen kincsedet azokra kiknek legnagyobb örömük a káröröm és védőbástyájuk mely mögé elbújnak ha enni kérsz, az egyre növekvő bárgyú közöny.

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap