Szégyenfal - 1

Polszerkesztő2, p, 05/23/2014 - 00:13

 

 

 

 

2010. júl. 06.

Nem sokkal azt követően, hogy az MSZP ellenzékbe került, a párt politikusai megkezdték a nemzetközi aknamunkát. Martin Schulz, az európai szocialisták akkori vezetője mindössze pár héttel a kormányalakítás után már arra figyelmeztet, hogy Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Erről a hírről örömmel tudósít aztán Tabajdi Csaba a magyar sajtó felé. Jól dolgoznak a magyar szocialisták a nemzetközi közvélemény izgatása terén.

2010. szept. 07.

Göncz Kinga a több száz újságíró által nyomon követett strasbourgi plenáris ülésen tett felszólalásában kijelentette: „a demokratikus fékek és ellensúlyok gyakorlatilag megszűntek Magyarországon”. A képviselő kérte az európai szervek beavatkozását. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője felszólalásában szintén uniós beavatkozást sürgetett.

2010. szept. 12.

Göncz Kinga úgy helyezett kilátásba brüsszeli szankciókat Magyarország ellen a hiánycél miatt, hogy ő maga olyan kormánynak volt a minisztere, amely 2004 és 2010 között egyszer sem tudta tartani a 3 százalék alatti költségvetési hiányt. Míg tehát az újonnan felállt Orbán-kormánynak semmilyen felelőssége nem lehetett az ország súlyos pénzügyi és gazdasági helyzete miatt, mégis, Göncz Kinga már ekkor a Magyarországnak járó kohéziós források felfüggesztésének lehetőségével riogatott.

2010. dec. 21.

December 21-én az MSZP Fehéroroszországhoz hasonlítja a magyarországi viszonyokat. Pár órával később ugyanezt a hasonlatot tette európai párttársuk, Jean Asselborn munkáspárti luxemburgi külügyminiszter. Kijelentése lavinát indított el Európában, és megindult a magyar médiatörvény elleni lejárató kampány. Mesterházy Attila később megköszönte Jean Asselborn bátor kiállását. A kritikusok megnyilvánulásai alapján nem túlzás kijelenteni, egyikük sem olvasta magát a törvényt.
 

2011. jan. 01.

A magyar soros elnökség bemutatkozása előtt a magyar szocialisták több száz EP-képviselőnek és több ezer uniós alkalmazottnak küldték szét lejárató háttéranyagukat. Ebben támadták a magyar médiatörvényt, és kritizálták a magyar patrióta gazdaságpolitikát, így a multik megadóztatását. Az MSZP, annak érdekében, hogy igazolja a multik sérelmeit, csatolta több nagy érdeksérelmet szenvedett külföldi multinacionális cég Európai Bizottságnak írt levelét. Más országok esetében nem volt arra példa, hogy egy ellenzéki párt hasonló háttéranyagokkal hergelte volna saját kormánya ellen a brüsszeli közvéleményt, különösen nem az ország soros elnökségének kezdetekor.
 

2011. jan. 13.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő az uniós ügyekkel foglalkozó European Voice című újságban azt nyilatkozta, hogy vizsgálják a kérdést Magyarország uniós szavazati jogának megvonásáról. Ezt megelőzően nem volt példa arra, hogy egy képviselő saját hazájával szemben ilyen nyilatkozatot tegyen. Göncz szerint az Európai Parlamentnek kiemelt felelőssége van az emberi jogok és a demokrácia megvédésében. 2006 őszén, amikor Gyurcsány rendőrsége ártatlan civilekre lőtt a pesti utcákon, Göncz még nem tartotta ilyen fontosnak az emberi jogokat.
 

2011. márc. 03.

A Brüsszelben turnézó Heller Ágnes kijelentette, senkit sem lőttek meg 2006-ban a budapesti utcákon. A filozófus a Daniel Cohn-Benditet is sorai között tudó európai zöldek meghívására érkezett Brüsszelbe. Előadásában mindvégig aggódott a magyar demokráciáért. Amikor azonban a 2006-os rendőri túlkapásokról kérdezték, szó szerint ezt sikerült mondania: „no one was shot, no one was tortured.” (Senkit sem lőttek meg, senkit sem kínoztak meg.)
 

2011. márc. 10.

A Magyarországot elítélő határozat szövege figyelmen kívül hagyta a médiatörvény módosítását. Neelie Kroes európai médiaügyi biztos a korábbi vitában egyértelműen kijelentette: a magyar médiatörvény összhangban áll az uniós normákkal, ez azonban nem érdekelte a határozat elfogadóit. Hazug politikai ítélet született Magyarországról. A hazug határozat szerzői között volt Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője is.
 

2011. márc. 29.

A szocialisták a dokumentumban többek között a kettős állampolgárság intézményét és a család fogalmának magyarországi meghatározását is támadták. Tabajdiék azt is nehezen tudták elviselni, hogy a kereszténységre való utalás bekerült az Alaptörvénybe. Kifogásolták azt is, hogy a Himnusz első sora bekerült az Alaptörvénybe, az ezeréves magyar államiságot jelképező Szent Koronát pedig „megosztó feudális jelképként” mutatták be, amely konfliktusokat fog generálni a szomszédos országokkal.
 

2011. ápr. 08.

Göncz Kinga egy brüsszeli ülésen arról számolt be, hogy Magyarország épp a melegek jogainak szűkítésére készül az új alkotmány tervezete szerint. Szerinte „visszalépést jelent” a korábbiakhoz képest, hogy az Alaptörvény a házasságot kizárólag férfi és nő közötti intézményes kapcsolatként határozza meg. Göncz Kinga ezúttal is ismételten alaptalanul hazudott és riogatott, ugyanis semmiféle visszalépésről nem volt szó, pusztán a több évtizede alkalmazott joggyakorlat került beemelésre az Alaptörvénybe.
 

2011. ápr. 19.

A magyar szocialisták bíztatására a magyar Alaptörvény elfogadását követően az európai szocialisták hazugságokat és csúsztatásokat tartalmazó sajtóközleményt küldtek ki több ezer európai újságírónak. A közleményben a szocialisták felszólították az európai szerveket, hogy vizsgálják meg a magyar Alaptörvény rendelkezéseit. Ez a felhívás példátlan az Európai Unió történetében, az alkotmányozás ugyanis kizárólagosan tagállami hatáskörbe tartozik. Gurmai Zita a közleményben kiemelte: az új magyar Alaptörvény aláássa a térség biztonságát, és konfliktusokat eredményezhet a környező országokkal. A szocialisták a témában rendezett szakbizottsági meghallgatáson is hevesen támadták az Alaptörvényt.
 

2011. máj. 19.

Herczog Edit levelében azt írta: az új magyar alkotmánynak a költségvetésre vonatkozó rendelkezései egyesek szerint nem egyeztethetők össze az Európai Unió alapelveivel, s kérte az Európai Bizottság vizsgálatát. Herczog Editet vélhetően zavarta, hogy egy esetleges szocialista kormányváltáskor nem lehet hazánkat ismételten eladósítani, mint ahogy azt tették 2002-2010 között. Parlamenti támogatás híján így európai beavatkozást kért.
 

2011. júl. 05.

Az Európai Parlament szocialista, liberális, zöld és kommunista többsége csúsztatásokat és súlyos tárgyi tévedéseket tartalmazó politikai indíttatású határozatot fogadott el a magyar Alaptörvényről. A határozattal az EP közvetlenül akart beavatkozni a magyar alkotmányozásba. Olyan képviselők akarták megmondani, mi szerepelhet a magyar Alaptörvényben és mi nem, akiket soha senki nem választott meg a magyar emberek képviseletére. A dokumentum kezdeményezői között volt Göncz Kinga és Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő.

 

forrás:aszegyenfal.com

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap