Székelyföld jelene és küzdelmei

Kondra Katalin, sze, 03/20/2019 - 00:00

Székelyföldön nem nyugszanak a kedélyek. A román vezetők, politikusok, szinte naponta találnak valamilyen okot arra, hogy megkeserítsék, ellehetetlenítsék a magyarokat. Teszik mindezt okkal vagy ok nélkül, mégpedig úgy, hogy egyes cselekedeteket törvénybe ütközőnek minősítenek, másokra új törvényt szabnak. Az alábbi újságszemelvényekből kitűnik, hogy milyen küzdelmekkel teli, reménytelen helyzetben vannak ma, 2018-ban Romániában azok, akik magyarnak vallják magukat.

 

Tovább zajlik a székely szimbólumok és a magyar nyelvű feliratok ellni „hadjárat”.

 

 

„A Brassói Táblabíróság jogerős ítélete értelmében el kell távolítani a székely, a magyar és a megyezászlót a Kovászna megyei önkormányzat tanácsterméből, de a velük együtt adományozott német, izraeli és amerikai zászló maradhat. A kedden kimondott ítéletről a felperes Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) alapító elnöke, Dan Tanasa számolt be saját blogján. A bíróságok portálján közölt adatok szerint a táblabíróság elutasította Tamás Sándor megyei tanácselnök és a megyei önkormányzat fellebbezését a Kovászna megyei törvényszéknek a zászlók eltávolítását elrendelő júliusi ítélete ellen. Az ADEC eredetileg a prefektust is perelte, mert a tanácstermet közösen használja a Kovászna megyei önkormányzat és a prefektusi hivatal. Keresetének ezt a részét azonban már az alapfokon eljáró törvényszék elutasította. A székely zászló az MPP adománya volt. A magyar és a székely zászlót Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének elnöke adományozta 2016 novemberében a megyei önkormányzatnak az amerikai, a német és az izraeli zászlóval együtt, miután az általa korábban adományozott magyar és székely zászlót egy bírósági ítélet alapján el kellett távolítani a tanácsteremből. Az adományt heves vita után fogadta el 2017 januárjában a megyei tanács. Kulcsár Terza József akkor elmondta, a zászlókkal arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy Románia etnikai sokszínűségét korábban a németek és a zsidók is erősítették. A németek 1918-ban mintegy 800 ezer fős közösséget alkottak, amely mára 30 ezer fősre apadt. A romániai zsidó közösség tagjait - közel 150 ezer embert - a kommunizmus éveiben "egyfajta újkori emberkereskedelem keretében eladta és eltávolította" a román állam. Hozzátette: a németek és zsidók romániai sorsának alakulása felbecsülhetetlen veszteség Románia számára, és erkölcsi kötelesség tisztelettel emlékezni az egykori kisebbségi társakra. A politikus az Egyesült Államok zászlaját a Románia legfontosabb stratégiai partnere iránti elismerés és bizalom jeleként adományozta. Várják az ítélet indoklását Tamás Sándor az MTI kérdésére elmondta: kíváncsian várják a jogerős bírósági ítélet indoklását, és pontosítást fognak kérni abban a tekintetben, hogy mi legyen azokkal a zászlókkal, amelyekre nem vonatkozik az ítélet. Elmagyarázta ugyanis, hogy a kifogásolt zászlók a nem kifogásoltakkal együtt képezik az adomány egészét. "Jogilag semmi különbség nincsen az amerikai zászló és a magyar zászló között. Nem tudjuk, hogy miként hajtsuk végre az ítéletet. Az egészet dobjuk ki, vagy törjük le a székely és a magyar zászlót a zászlótartóról" - magyarázta Tamás Sándor. "

Forrás: Maszol.ro portál

 

Vajon azért, mert magyarok?

 

„Gyertyás tüntetés Csíkszeredában Beke Istvánért és Szőcs Zoltánért. Jogszerű eljárást, a törvények betartását követelik az államtól a pénteki gyertyás tüntetésen Csíkszeredában. Korábban Tőkés László is meglátogatta az elítélteket a csíkszeredai börtönben. A csíkszeredai börtön előtt gyertyás tüntetést szervez az Igazságot a politikai foglyoknak Facebook-közösség október 12-én, pénteken 20 órától. Mint a szervezők írják, századik napja, hogy bebörtönözték a terrorizmussal vádolt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) székelyföldi aktivistáit, azonban még mindig nincs bírósági indoklás, hogy miért ítélték el. „Követeljük közösen, hogy a román állam járjon el jogszerűen és saját törvényeit betartva!” – olvasható a tüntetés felhívásában.”

 

Különös egybeesés

 

„Eltüntették Erőss Zsolt emléktábláját a székelyföldi Oltár-kő tetejéről. Ismeretlenek levágták és eltüntették azt az emléktáblát, amelyet a Békás-szorosban levő Oltár-kő tetején állítottak Erőss Zsolt hegymászó emlékére barátai 2013 júliusában, másfél hónappal azután, hogy a hegymászó eltűnt a Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsának meghódítása után - közölte kedden a mesagerulneamt.ro portál Fekete Örsre, a Hargita megyei hegyimentő szolgálat vezetőjére hivatkozva. Fekete Örs az MTI-nek elmondta: a tábla hiányát sziklamászók jelezték, akik a hét végén jutottak fel az Oltár-kőre. Tájékoztatásuk szerint a vascsavarokat, amelyekkel az emléktáblát a sziklához rögzítették, sarokcsiszolóval vágták el. A hegyimentő szolgálat vezetője hozzátette: arra készülnek, hogy szerdán a helyszínen dokumentálják a történteket, és ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Hozzátette: szeptember végén jártak legutóbb a sziklaszirten, akkor még a helyén volt az tábla. Azóta a szomszédos Neamț megye hegyi-csendőr alakulatának tagjai több tíz négyzetméteres román zászlót tűztek ki a hegycsúcsra. Fekete Örs úgy tudta, hogy fém zászlótartó rögzítéséhez áramfejlesztőt és villamos gépeket vittek fel a szirtre. „Nem tudjuk, ki vette le az emléktáblát, de a gyanú rájuk (a hegyi csendőrökre) vetül” – jelentette ki Fekete Örs. Hozzátette: a sziklatömbre csak sziklamászó technikával lehet feljutni. Akik olykor felmásznak, azoknál nem szokott sarokcsíszoló és generátor lenni – jelentette ki Fekete Örs. Marius Gamanut, a Neamț megyei csendőrkapitányság szóvivője a mesagerulneamt.ro portálnak elmondta: a hegyi csendőrök a román centenárium tiszteletére állítottak fel egy nagyméretű román zászlót az Oltár-kőre szeptember 26-án. A zászló rögzítéséhez egy fémből készített zászlótartót vittek fel, amelyet csavarokkal rögzítettek egy meglévő lapos sziklára. A szóvivő kijelentette: a műveletet elvégző csendőrök közül „senki sem emlékszik arra, hogy ott bármiféle emléktáblát látott volna”. Azt is hozzátette: nem beszélt az akció valamennyi résztvevőjével, csak a parancsnokukkal, ő azonban nem tudott arról, hogy a csendőrök megrongáltak volna valamilyen emléktáblát. Nem hiszem, hogy valaki nap-mint nap ellenőrizte volna, hogy megvan-e a tábla, és megállapította volna, hogy éppen azon a napon tűnt el, amikor felszerelték a zászlót – idézte a mesagerulneamt.ro a csendőrségi szóvivőt. A portál tájékoztatása szerint a zászlótűzési akciót a Neamt megyei Területi Közrendi Hatóság (ATOP Neamt) szervezte. Adrian Bourceanu, az ATOP Neamt elnöke közölte: csak azután alakítja ki a véleményét a kérdésről, hogy a csendőrség lefolytatja a belső vizsgálatát a témával kapcsolatban, és megfogalmazza a következtetéseit. Azt is megjegyezte, a zászlókitűzési akciót megelőzően csak azt vizsgálták, hogy hol van Hargita és Neamt megye határa. Az 1135 méter magas Oltár-kő a Békás-szoros leglátványosabb sziklaképződménye. Hovatartozásáról nem tudott megállapodni Hargita és Neamț megye. A szirt csaknem függőleges sziklafalai mintegy 350 méterre emelkednek a környező völgyek, szakadékok fölé. A gyerekkorát a közeli Gyergyószentmiklóson töltő Erőss Zsolt itt szerezte első sziklamászó tapasztalatait. Az emlékére 2013. július 6-án állított táblán Wass Albert: Üzenet haza című versének egy részlete volt olvasható: „Üzenem az otthoni hegyeknek ...A víz szalad, a kő marad, a kő marad...”. Kiss Péter és Erőss Zsolt 2013. május 21-én az India és Nepál határán lévő Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsának meghódítása utáni leereszkedés közben tűnt el.”

 

„A szegényembert még az ág is húzza”

 

„Több mint 500 háziállatot öltek meg, és csaknem ötven hektárnyi termőföldet tettek tönkre a medvék idén Kovászna megyében. Idén már negyvenkét szarvasmarhával végzett medve. Ebben az évben 437 juhot, 50 kecskét, 42 tehenet, négy disznót, három lovat, hetven tyúkot és 32 méhkaptárt pusztítottak el a medvék Háromszéken – számol be az Agerpres hírügynökség a Kovászna megyei környezetvédelmi ügynökség adatai alapján. Mint írják, emellett a nagyvadak tönkretettek összesen több mint 45 hektárnyi, cukorrépával, kukoricával, szójával, zabbal, valamint napraforgóval bevetett mezőgazdasági területet és 95 gyümölcsfát. A környezetvédelmi ügynökség igazgatója, Gheorghe Neagu szerint az elmúlt két évben megszaporodtak a medvetámadások, a nagyvadak egyre inkább megközelítik a háztáji gazdaságokat. 2014-ben 176 ilyen esetet jegyeztünk, 2015-ben 58-at, 2016-ban pedig 120-at. Tavaly 248-ra nőtt a medvetámadások száma, idén pedig már volt 184 ilyen – mondta az intézményvezető. Hozzátette, szinte minden nap érkezik jelentés újabb esetekről, így a számok folyamatosan változnak. Neagu hangsúlyozta, a környezetvédelmi minisztérium idén eddig 25 veszélyes medve kilövését engedélyezte Kovászna megyében. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnök kifejtette, az elmúlt években nagyon elszaporodtak a medvék a megyében, 700-800 nagyvadnak lenne elegendő élettér, ehhez képest számuk meghaladja az 1200-at. „Két lehetőség van: a megelőző jellegű kilövés, illetve a célzottan történő közbelépés, amikor a medvék bemennek a lakott településre, behatolnak a háztáji gazdaságokba és károkat okoznak. Ha nem engedélyezik a megelőző kilövéseket, a helyzet rosszabbodni fog” – vélekedett Tamás Sándor.”

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/  Székelyföldön, gyakoriak tehát a magyarellenes megnyilvánulások, de a küzdelem és a kiállás is jelen van, ilyen légkörben zajlanak az őszi terménybetakarítások és vásárok, ennek ellenére töretlen a jókedv, a derű. Nem csoda, hisz a csíki falvakban ilyenkor rendezik meg a szüretibálokat, pityóka és káposzta fesztiválokat. A székelyek ereje abban rejlik, hogy minden körülmények között képesek ünnepelni, ezzel erősítve meg az összetartozásukat. Erről tettek tanúságot Magyarok Nagyasszonya ünnepén is a felcsíki templomi kórusok, amikor Rómába zarándokoltak, és a Szent Péter téren, a székely zászló alatt együtt énekelték a székely himnuszt.

 

 

<span "magyar="" irodalmi="" lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap