Személyazonosítás egy hajszálból?

Szerkesztő A, k, 07/31/2018 - 00:14

 

 

 

                             Személyazonosítás egy hajszálból?

     Miből van egy hajszál? Megőrzi-e épségét több száz éven át is? Milyen módszerekkel vizsgálhatjuk a szerkezetét és az összetételét? Mit tudunk ezekből a vizsgálatokból? Azonosítható-e egy több mint száz éve meghalt személy - Petőfi Sándor - két hajmintából?

Az emberi test nagy részét (a tenyér, a talp, az ujjak, az ajakpír és a fityma kivételével), bár igen különböző erősségben, mindenütt szőrzet borítja.
A magyar nyelv - hasonlóan sok másikhoz - testtájékok szerint különböző szavakkal nevezi a szőrzetet. Az elnevezések egyúttal azt is jelzik, hogy testtájanként más-más a szőrzet minősége.
A legsűrűbben a hajszálak nőnek; a fejbőr egy-egy négyzetcentiméterén 150-300, az egész hajas felületen mintegy százezer hajszál nő. A hajszálak termelése nem folyamatos, egy hajhagyma 2-4 évig működik, ezután megindul a hajváltás folyamata. A haj hetente 2-3 millimétert, évente mintegy 12-20 centimétert növekszik. Magát a hajszálat a hajhagyma termeli, amelynek sejtjei a felszín felé tolódva fokozatosan elhalnak, elszarusodnak, és kialakítják az élő sejteket nem tartalmazó, tehát önálló anyagcserét sem folytató hajszálat. Fontos ezt tudni, mert a hajszál kémiai összetétele szelvényenként változhat, s a hajszálnak a hagymától távolabbi végén a fémek és nyomelemek mennyisége a szervezet régebbi állapotát is tükrözheti.

Kör, ellipszis, babszem
A hajszálak 0,06-0,14 milliméter közötti vastagsága nemcsak egyedi különbségekre utal, hanem esetleg arra is, hogy ugyanaz a személy életkorától, hormonális állapotáról függően más-más vastagságú hajszálat növeszt. A mongoloidok és europidok jellemző hajszála egyenes, merev szálú, keresztmetszete kör alakú: A hullámos haj ellipszis átmetszetű, göndör hajat keresztmetszetben babszem alakúnak látjuk, s ez utóbbi a negrideknél a leggyakoribb. 
Kép
Az egyenes, a hullámos és a göndör haj keresztmetszete és lefutása.

Maga a hajszál - illetőleg a szőr - három rétegből épül fel. Kívülről a tetőcserép módjára egymásba illeszkedő, lapos, élettelen sejtek egysoros rétegéből álló kutikula határolja. Annak szerkezete, elrendeződése jellegzetes. A felület-pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálata vagy a róla készült lenyomat alapján többnyire megállapítható, hogy emberi hajszállal vagy valamilyen állati szőrszállal van-e dolgunk. Az eltemetett vagy hosszú ideig tárolt hajszálakról azonban leválhat ez a vékony réteg, és a hajszál felszíne simává válhat. Ilyenkor már nem lehet biztonsággal megmondani, hogy kitől vagy mitől származik a szőrszál. A hajszálak fő tömegét a kéregállomány teszi ki. Ez hosszúkás, lapos, változó festéktartalmú, rostszerűen egymáshoz illeszkedő, elszarusodott sejtek tömegéből áll. A hajszálak tengelyében, a hajhagyma felőli részén világos, sokszögű, részlegesen elszarusodott sejtekből álló velőállomány húzódik.
A haj színét a kéregállományban levő melanin nevű pigment adja. Az ősz hajban nincsen festékanyag, az pedig, hogy szőke, barna vagy fekete-e a haj, azon múlik, mekkora a melaninszemcsék mérete, és milyen sűrűségben vannak. a vörös színért egy másik festék, a rodokeratid (más néven szideromelanin) a felelős. A haj színe az élatkorral változik, de változik a haj levágását követően, sőt a halál után is. Az egyiptomi múmiák haja többnyire élénkvörös, a lápokban konzerválódott tetemek haja bronzvörös.
A hajat alkotó elszarusodott sejtek - sajátos elrendeződésük és kémiai felépítésük következtében - igen ellenállóak a fizikai és kémiai behatásokkal szemben. A földbe temetett holttestek haja szerencsés esetben évszázadokig is megmaradhat. Mind a friss, mind a régi sírokból előkerülő haj alkalmas különféle vizsgálatokra.

Az elhaltak vércsoportja
A mikroszkópos vizsgálatok során arra keresnek választ, milyen a haj szerkezete, alakja, van-e rajta betegségekre utaló jel? Az egyik leggyakoribb hajbetegség, a csomós hajtöredezés egyszerű fénymikroszkópos vizsgálattal földeríthető, csakúgy, mint a tetvesség vagy a gombásodás. Ritka, öröklődő hajbetegség a háromszögletű haj; ez nem jár együtt súlyosabb belszervi elváltozásokkal, nem úgy, mint a rézfelszívódási zavar okozta megbetegedés, a Menkes-kór, amely legegyszerűbben a haj mikroszkópos vizsgálatával kórismézhető.

                          Kép
             
Tetűserke egy hajszálon R - ragasztó, T = serke, H = hajszál 

Az igazságügyi orvosszakértő azt is vizsgálja, hogy a haj miként vált le a fejről. A természetes úton kihullott, vagy levágott illetőleg kitépett hajszál mikroszkópos képe más és más. Biztonsággal megállapítható: érte-e a hajat valamilyen hőhatás: égés, frissen végzett dauer, néha még a forrázás is kimutatható. A kozmetikai kezelések, például a hidrogén-hiperoxiddal történt szőkítés vagy festés a hajnak egyedi jelleget kölcsönözhet, s ez több-kevesebb nehézség árán szintén vizsgálható.
Az igazságügyi orvosszakértőknek gyakran fölteszik az a kérdést, hogy a haj férfitől vagy nőtől származik-e? Igaz, a női hajszál általában valamivel vékonyabb, mint a férfiaké, de a vastagság mérése nem ad biztos választ erre a kérdésre. Ha ellenben néhány napnál nem régebben hullott ki a haj, s rajta van a hajgyökér is, akkor a gyökér laphámsejtjeinek nemi kromoszómái elárulják gazdájuknak a nemét. A vércsoportanyagok a hajszálakban is benne vannak, s megfelelő technikával egyetlen 4-5 centiméteres hajszálból 90-95 százalékos biztonsággal meghatározható az AB0 vércsoport-tulajdonság a régi hajmintákból is. Csaknem ilyen biztonsággal állapíthatjuk meg az Rh-vércsoportot. A friss, pár napos vagy hetes hajból az egyéb vércsoport-sajátosságok ugyancsak jól kimutathatók. 

     Kép
          
      A hajszál több ezer évig is fennmarad (Bojtár Ottó felvétele)

Pár évvel ezelőtt, amikor József nádor családi sírboltját felbontották, az oda temetett 16 családtag közül hét személy hajának a maradványait is megtalálták. József nádor első felesége, Anna Pavlovna 1801-ban halt meg és a több mint 170 évvel később végzett vércsoport-meghatározás eredményes volt. Minden családtag hajából meg tudták határozni az AB0, az Rh-vércsoport-rendszerbeli meghatározást. Magunk egy, a XVI. század végén, a XVII. század elején eltemetett fiatal lány haját mikroszkóppal megvizsgáltuk, és többféle hajbetegséget találtunk: csomós hajtöredezésben, ikerhajképződésben, fejtetvességben szenvedett. Kép Szerológiai vizsgálattal pedig mintegy 300 éves hajmaradványból is meghatároztuk a fő vércsoportokat.

Ezerszeres nagyításban előtűnik a hajat borító kutikula tetőcserépszerű szerkezete.

Fémek és fehérjék

A kémiai vizsgálatok egyik célja lehet az, hogy megmérjék a haj nyomelem-tartalmát. Az ilyen vizsgálatok eddig is sok meglepetést hoztak, s bizonyára még újabbakat is tartogatnak a kutatók számára. A hajban levő nyomelemek mennyisége jelzi, milyenek az egyén életterének geokémiai viszonyai, esetleg azt, elszenvedett-e valamilyen mérgezéseket, környezeti, munkahelyi ártalmakat. Sőt, bizonyos orvosi beavatkozás és egynéhány gyógyszer fogyasztása is nyomot hagy a hajban. Például a csípőízületi protézisek egy része kobaltot, krómot, nikkelt tartalmazó nemesacélból készül, és bármennyire is szövetbarát természetű, több-kevesebb fém mégis kioldódik belőlük. E fém nagyobb része a vizelettel kiürül, kisebb része lerakódik a hajban. A protézis beültetése után néhány héttel a haj kobalttartalma 40-100-szorosára, krómtartalma 10-20-szorosága szökik. Ugyancsak kimutatható a hajból, ha a beteg huzamosan kapott fémtartalmú gyógyszert (például aranyinjekciókat), vagy az is, ha brómot, jódot szedett.
Bizonyos mérések szerint a nők hajában több a mangán, a réz, a magnézium és a kobalt, mint a velük azonos körülmények között elő férfiakéban. A haj színe és fémtartalma között is van valamilyen kapcsolat: ugyanannak az embernek a fekete hajszálában több a vas, a réz és a cink, mint az ősz hajszálában. Ez utóbbiak viszont több mangánt tartalmaznak. A világosszőke hajban több a mangán, a titán, az ólom és az ezüst mint a sötétebb színű hajban. A fekete haj ellenben gazdagabb kobaltban, rézben, a vörös pedig molibdénben. 

Kép
A több száz éves haj felületéről már eltűntek a tetőcseréphez hasonló kutikula-sejtek. A nyíl a csomós hajtörés helyét jelzi.
 

Az újabb vizsgálatok összefüggést állapítottak meg néhány betegség és a haj fémtartalma között. Nemrégiben éppen magyar kutatók számoltak be arról, hogy fordított összefüggés van a haj kalciumtartalma és az érelmeszesedés súlyossága között. Másként fogalmazva: minél súlyosabb az érelmeszesedés, annál kevesebb a hajban a mész. Az Észak-Kínában gyakori, szelén hiányában kialakuló súlyos szívbetegség, a Kesham-kór már jóval azelőtt felismerhető a haj csökkent szeléntartalmából, mintsem a betegség tünetei fellépnének.
A haj, a szőrszálak, s általában a szaruképletek egyik igen ellenálló fehérjéje a keratin. Ennek összetétele azonban nem minden emberben egyforma, hanem a vércsoport-tulajdonságokhoz hasonlóan, örökletesen különbözik, s az élet folyamán nem változik. Eddig nyolcféle keratint tudtak kimutatni, s ezek szerkezete akkor sem változik, ha a levágott hajat egy-két évig tárolják. Arról még nem számoltak be, hogy történeti anyagokból származó hajak vizsgálatára is használható volna a keratin-meghatározás. Elképzelhető, hogy idővel akár több száz éves hajból is kimutathatók lesznek ezek a keratincsoportok.

Petrovics fürtjei
Amint láttuk, akár egyetlen hajszálból is sok mindenre lehet következtetni. Vajon személyazonosításra is felhasználhatjuk-e ezt a módszert? Amikor élő személyt - például egy bűntett elkövetőjét vagy áldozatát - kell hajminta alapján azonosítani, akkor a hajszálat fénymikroszkópos, polarizációs mikroszkópos vizsgálatoknak vetik alá. Emellett meghatározzák a vércsoportanyagait és a keratintípusát. Ezeket gyakran egyéb kémiai vizsgálatokkal egészítik ki. A sírokból előkerült vagy bizonytalan körülmények között, hosszabb ideig tárolt hajszálak alapján még ennél is nehezebb - vagy éppen lehetetlen- az azonosítás. Ezek a hajszálak ugyanis, bár szemre "egyben vannak", annyira károsodhatnak, hogy esetleg elveszítik egyedi fizikai-kémiai jellegzetességüket. Ilyenkor a legegyszerűbb vizsgálatokkal is legfeljebb annyit mondhatunk, hogy például két hajminta közös eredete kizárható-e vagy sem. Ha a vizsgálatok azt mutatják: kizárható, hogy a két hajminta azonos személytől ered, akkor erre a megállapításra már lehet építeni. Ha a kizárás bizonytalan, az még nem jelenti azt, hogy egyazon személytől származnak. Ilyenkor csak a lehetősége marad meg, de nincs bizonyossága a személyazonosságnak. Bármennyire is sajnáljuk, azt kell mondanunk, ma nincsen olyan módszerünk, amellyel százszázalékos biztonsággal azonosítani tudnánk - két hajminta alapján - egy több mint száz évvel ezelőtt meghalt személyt. 
   KépKép
 
   A haj fénymikroszkópos (jobb oldal) és polarizációs mikroszkópos (bal oldal).  C = kutikula, K = kéregállomány, V = velőállomány

                   Dr. Józsa László patológus - Dr. Pap Ildikó antropológus

Forrás: Élet és Tudomány
Aranyi László

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap