Széphalom: emlékhely és múzeum 2/2

Nyiri Péter - A..., v, 03/11/2012 - 00:04

 

 

 

.................................

A Kazinczy Emlékkertben két szobrot is láthatnak a látogatók: Kazinczy Lajos, a legkisebb Kazinczy-gyermek,a  tizenötödik aradi vértanú szobra Tóth András debreceni szobrász (Tóth Árpád édesapja) munkája  1910-ből, Kazinczyné gróf Török Zsófia mellszobrát pedig Borsi Antal sárospataki művész készítette 2008-ban. A kert százados fái, védett természeti értékei, gazdag növény- és állatvilága szép és méltó környezetet ad a csarnoknak és a sírkertnek.

2008. április 23-án a Kazinczy Emlékkert újabb épülettel gazdagodott: megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma.

1994. március 19-én, a sátoraljaújhelyi székhelyű Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlésén mondta el javaslatait dr. Pásztor Emil, az egri tanárképző főiskola tanára egy széphalmi magyar nyelvtörténeti múzeum létesítéséről. Pásztor tanár úr azt is megemlítette, hogy a Kazinczy Emlékcsarnokban egyszerre igen kevesen férnek el, szükség lenne tehát egy nagy, konferenciák, kulturális rendezvények megtartására alkalmas előadóteremre is. Az egri tudós nyelvész tehát már első javaslatában kijelölte a nyelvmúzeum alapvető feladatait: az intézmény legyen kiállítótér és egyúttal rendezvényközpont is. A múzeumnak – mondta Pásztor Emil – a magyar nyelv több ezer éves történetét kell bemutatnia, átfogó és egyszersmind részletes képet adva nemzeti kincsünkről: az anyanyelvünkről. A javaslat megjelent a Kazinczy Társaság Széphalom című évkönyvének 6. kötetében 1994-ben, majd a Magyar Nyelvőrben 1995-ben. A kezdeményezés ekkor még merész álomnak tűnt, mindenesetre a munka elkezdődött. Irodalomtörténészek, nyelvészek és muzeológusok segítették javaslataikkal a tervezést. Elkészült a nyelvmúzeum tématerve, 2001-ben pedig lerakták az alapkövet. Az építkezés – Radványi György Ybl-díjas építész tervei alapján – csupán 2007-ben kezdődhetett el. A Tokaj-hegyaljai kistáj önkormányzatai kidolgozták az Összefogás Tokaj Világörökségéért elnevezésű programot, és ennek egyik pontja volt a magyar nyelvi múzeum létrehozása Széphalmon, a Kazinczy Emlékkertben, a Kazinczy Emlékcsarnok szomszédságában. A beruházás, a múzeum megépítése az Európai Unió 400 millió forintos támogatásával, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés 300 millió forintos hozzájárulásával valósult meg.

Magyar Nyelv Múzeuma – mely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság intézménye, fenntartója pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat –2008. április 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, nagyszabású ünnepség keretében. Az új intézményt Sólyom László köztársasági elnök avatta, Vizi. E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (akkori) elnöke az ünnepség keretében nyitotta meg a Magyar Nyelv Hete rendezvénysorozatát. Az ünneplőket Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, a múzeum fő pártfogója köszöntötte. Díszvendégként jelen volt és beszédet mondott dr. Kazinczy Ferenc kutatómérnök, a nagy nyelvújító ükunokája Svédországból. Az ünnepség kiemelkedő eseménye volt Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző Szavak című művének ősbemutatója (a zeneművet Nagy Gáspár költő verse ihlette).

A nyelvmúzeum három időszakos kiállítással nyílt meg. Csete Ildikó Ősi jelek, ómagyar szövegek kárpitokon című tárlata régi nyelvemlékeinket: a Tihanyi Apátság Alapítólevelét, a Halotti Beszéd és Könyörgést, az Ómagyar Mária-siralmat, valamint rovásírásos emlékeinket örökítette meg textileken. A látogatók megtekinthették Kazinczy Sárospatakra eladott könyvtárának számos kötetét, metszeteket, térképet is. Az emeleten pedig tizenhét felnagyított Korvina-fénykép várta az érdeklődőket; a képeket az Országos Széchényi Könyvtártól kaptuk. 2008 októberében a Kazinczy-könyvek visszatértek a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának gyűjteményébe, helyükre pedig egy új kiállítás, A magyar szó világa című tárlat került, az állandó kiállítás első mozzanataként. A magyar nyelv szókészletének több metszete tárul a látogatók elé: a magyar szavak jellemző vonásai; a szavak története, eredete; a legszebb magyar szavak; a nyelvújítások értékei; a rokon értelmű szavak színessége; az írók-költők szavai; a határon túli magyar nyelvváltozatok világa; az izgalmas szleng, a diáknyelv.

2009-et az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kazinczy-emlékévnek, illetve a magyar nyelv évének nyilvánította, hiszen 250 éve született meg Érsemjénben Kazinczy Ferenc. A széphalmi nyelvmúzeum egy kiállítással is tiszteleg a nagy nyelvújító előtt. A „Kívívánk a szép tusát…” A magyar nyelvújításcímű tárlat a felvilágosodás kori, Kazinczy-féle magyar nyelvújítás történetét, illetve előzményeit és következményeit mutatja be szemléletesen: színes képekkel és tartalmas szövegekkel. A tájékozódást térkép, valamint lapozható szótárak és egyéb kiadványok (pl. folyóiratok) segítik. A látogatók a tárlat végén elhelyezett számítógép elé leülve további szakirodalmi szövegeket olvashatnak, kérdőíveket tölthetnek ki, vitafeladatokat oldhatnak meg és magyar írók-költők hangját hallgathatják. A kiállítás egyik „látványossága” egy régi rádió, melyből a Kossuth Rádióban évtizedeken át sugárzott, Édes anyanyelvünk című műsor 1985. június 16-án lejátszott adása: Lőrincze Lajos hangja szól.

2009. május 15-től július 31-ig Széphalom adott helyet a Gyermekemet az országért. A tatárjárás (1241-42) című vándorkiállításnak, mely hat helyszín (Budapest, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Debrecen, Komárom, Csíkszereda) után  érkezett A Magyar Nyelv Múzeumába. A tárlat régészeti leletek és interaktív, játékos elemek (a látogatók páncélt, sisakot próbálhattak fel, kardot vehettek kézbe) segítségével mutatta be a magyarországi tatárdúlás történetét.

2009 októberében nyílt meg a beszédművelési mozgalom történetét bemutató tárlat, mely a következő egységeket tartalmazza: előzmények; a Kazinczy-díj alapítvány; az anyanyelvi ifjúsági versenyek; a beszéd- és magatartáskultúra szervezetei; a „Beszélni nehéz” rádióadás mozgalma; a hangzó beszéd tudománya.

A földszinti ovális terem, melyet az építész Kazinczynak a Tudós Társaság tagjainak szánt kerekasztal-rajzáról mintázott, Akadémiai Teremként a Magyar Tudós Társaság és a magyar tudományos élet és irodalom nagyjainak állít emléket, és időszakos kiállítási térként is működik. A termet Kazinczy 250. születésnapján, 2009. október 27-én nyitottuk meg.

Decemberre készül el a kutatók és látogatók számára is rendelkezésre álló szakkönyvtárunk, Busa Margit irodalomtörténész, Kazinczy-bibliográfus könyvhagyatéka, a Busa Margit Könyvtár.

A tervek szerint 2010. április 23-tól, a nyelvmúzeum megnyitásának kétéves évfordulójától fogadja az érdeklődőket állandó kiállításunk, a Titkok titka. A magyar nyelv fölfedezése című, a magyar nyelv történeti útját bemutató, a multimédia eszközeit is felhasználó, ismeretterjesztő módon tudományos tárlat.

A Magyar Nyelv Múzeuma alapterülete 1500 négyzetméter. Az épületnek része egy kiemelhető színpad és egy száz férőhelyes nézőtér. A három kiállítási terem mellett két galériarész és két kiállítótermi előtér időszakos tárlatok, kamaratárlatok helyszínéül szolgál. Az alagsorban gyűjteménytároló és férfi és női öltöző, illetve mosdó, valamint személyzeti konyha található. Az emeleten egy ötven főt befogadni képes szemináriumi terem (kisebb konferenciák, tanácskozások, múzeumi órák helyszíne) áll rendelkezésre, ehhez tartozik a teremmel egy légtérben lévő emeleti rész, ahol könyvespolcok és számítógépes munkahelyek várják a kutatókat, a diákokat. A földszinten büfé üzemel, a mellette elhelyezkedő kávézóhelyiség könyvesházként, folyóirat-olvasóként is használható. A felsorolt adottságok alapján A Magyar Nyelv Múzeuma alkalmas (és ezt már többször is bizonyította) konferenciák, előadóestek, színi előadások, hangversenyek, filmvetítések megrendezésére.

És vannak terveink… Folytatandó a múzeumpedagógiai programunk: rendhagyó órák és szakkörök által ismertetjük a diákokkal a magyar nyelv titkait, a múzeumi munkát. Idővel indokolt lehet egy ifjúsági kutatóműhely megszervezése; szeretnénk komolyabban bekapcsolódni a nyelvművelési munkába. A Magyar Nyelv Múzeuma épülete a Kazinczy Emlékkertben áll. A kert alkalmas szabadtéri programok megvalósítására. A fás liget, a két kis tó és a folyamatosan beépülő füves terület játszóudvar kialakításához is megfelelő. A kertben eddig egy nyelvcsaládfa áll (a finnugor nyelvek családfája), de nyelvcsaládfa-liget további nyelvcsaládfákkal bővül. Tervezzük a magyar költők-írók szobrainak felállítását a múzeumkertbe. Panoptikumszerűen, hanganyag segítségével bemutathatók magyar történelmi életképek: a honfoglaló magyarok táborozása, beszéde, vagy azt a jelenet, amikor Szent Gellért hallgatja egy malomkövet forgató asszony énekét.

A múzeum a közeljövőben megindítja gyűjtését: gyűjtőkörébe tartoznak az írott, a képi és hangzó dokumentumok a nyelvtörténet különböző korszakaiból, a magyar nyelven alkotók művei, a nyelvváltozatok jellemzői, a szép magyar beszéd kiváló művelőinek megszólalásai; a magyar nyelvvel foglalkozó alapművek, kézikönyvek, folyóiratok, szótárak, a magyarországi többnyelvűség dokumentumai. Feladatunk továbbá a Kazinczy-kultusz ápolása; illetve a szakmai csoportokkal (Anyanyelvápolók Szövetsége, Petőfi Irodalmi Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Kazinczy Társaság, Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára) való együttműködés.

A Magyar Nyelv Múzeuma célja, hogy kulturális központ legyen, illetve küldetésének megfelelően tevékenyen részt vegyen a magyar (anyanyelvi) kultúra terjesztésében, a nemzeti hagyományok közvetítésében, ápolásában.

A széphalmi intézmény vendégkönyve arról tanúskodik, hogy a látogatók örülnek a nyelvmúzeum létének. Sokak szemében valódi zarándokhely ez a magyarság számára, az idelátogatás ezért jelképes cselekedet: főhajtás a magyar nyelv előtt. „Köszönjük, hogy összeállították a nemzetet összetartó múzeumát a nyelvünknek” – üzenik a kassai református egyház tagjai, jelezvén, hogy a magyar nyelv múzeuma: a magyar nemzet múzeuma.

A látogatói visszajelzések erőt adnak a további munkához. Ilyen visszajelzés az erdélyi Mátyus Ilona vallomása is: „Kibeszélhetetlen az az érzés, amivel végig küzdöttem, hogy a könnyek ne folyjanak a szememből. Boldogság anyanyelvem legértékesebb kincseiből olvasni, mert anyanyelvem az a kincsem, mit el nem vehet tőlem ember, csak az Isten. Hiszem, évszázadok múltán is írnak még magyarul ilyen látogatások alkalmából. Köszönjük, hogy itt lehettünk.

 

  Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap