Szilveszter

Szerkesztő A, h, 12/31/2018 - 00:23

 

Minden év végén eljön az a nap, amit szilveszter napjaként ismerünk. De milyen nap is ez? Egy névnap, amely korábban benne volt hazánkban is a leggyakoribb férfinevek között, és tudunk is talán pár híres vagy inkább hírhedt ilyen nevű hazánkfiát említeni. A sport vonalán haladva ott van Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornászunk, vagy a tudomány vízére evezve Vizi E. Szilveszter orvos, az MTA volt elnöke, és ki ne hagyjuk Matuska Szilvesztert aki „hobbijáról” vált ismertté, a biatorbágyi merénylet, a vasúti viadukt levegőbe repítése volt az ő utolsó, és nagy „főműve”, melyet előtte hasonlók előztek meg, csak szerencsénkre nem kishazánkba. De ha a történelmet nézzük meg, akkor is tudunk e naphoz kötni pár dolgot azért. 406-ban ezen a napon keltek át a befagyott Rajnán a vandálok és támadták meg Galliát. 1621-ben ezen a napon írta alá Bethlen Gábor a nikolsburgi békét II. Ferdinánd magyar királlyal, vagy 1879-ben Edison ezen a napon mutatja be az első szénszálas izzólámpát. Vagy beszélhetnénk olyan emberekről, akik ezen a napon születtek, például III. Callixtus pápa, Ruttkai Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, Sir Alex Ferguson skót labdarúgó-edző. De haltak is meg híres emberek e napon például Commodus, a Római Birodalom császára, vagy Apáczai Csere János erdélyi magyar filozófus, természettudós, pedagógus. Miben különbözik mégis ez a nap a többitől? Leginkább az jut eszünkbe, hogy az év utolsó napja, hogy valamikor tudósok eldöntötték, hogy december utolsó napja legyen az év utolsó napja slussz passz. Ez maga még mindig nem olyan nagy dolog, hiszen mióta az időszámítást feltaláltuk azóta van minden évnek eleje és vége, első és utolsó napja. Azt is tudjuk, hogy minden év miért ilyen hosszú, miért áll ennyi napból, miért kell négyévente szökőévet is beilleszteni, egyszerű csillagászati oka van, melyet mindnyájan tanultunk. És eljutottunk a legfontosabbhoz! Ez a nap sok minden miatt fontos, események, emberek, a naptár, a teljesség igénye nélkül lehet ezeket felsorolni, de van egy emberi oldala is, ami ilyenkor kevesünknek jut eszébe. Ekkor lezárunk egy évet, egy időszakot, és belekezdünk egy másikba. Már az őskori emberek számára is fontos volt ez az időszak, mert bár az idő fogalma másmilyen volt náluk, és a naptárt sem ismerték, az élet, és az idő körforgásával nagyon is tisztában voltak. Tudták, hogy valami véget ér, és valami más, valami új fog kezdődni. Bizonyos formában ez mai napig fennmaradt az emberek gondolataiban. Éjfélkor mikor várjuk a visszaszámlálást majd pedig pezsgőt bontunk, előjön a jókívánságokban egymás számára, vagy ott van, mikor ilyenkor megfogadunk valamit, valami változásra szavazunk az életünk terén. Mindez a múltról és a jövőről szól. Eltelt egy újabb év számunkra, melyben mindenki számára a sors tartogatott valamit, kivel jó, kivel rossz történt, vagy mindkettő volt különböző mértékben. De a lényeg az, hogy megint eltelt egy év, még mindig itt vagyunk, még mindig éljük az életünket. Az, hogy milyen volt ez az év nekünk, sokféleképpen értelmezhető. Anyagi, érzelmi oldalról egyaránt megnézhetjük, értékelhetjük, és meg is tesszük sokan ilyenkor, ha csak egy kósza gondolat erejéig is. És amikor éjfélt üt az óra akkor a múlt hirtelen átváltozik jelenné, és kezdetét veszi a jövő. Az a jövő, amit ilyenkor sokan másnak, jobbnak képzelünk el, mint amilyen a múlt volt. Nem akarjuk elkövetni a múlt hibáit, nem akarjuk újra átélni a múlt csalódásait, szenvedéseit, rossz dolgait. A jövőt mindenki jobbnak szebbnek próbálja látni, vagy inkább elképzelni, de az, hogy az végül is milyen lesz, függ majd rajtunk és a sorson is, hisz nem tudjuk, mit tartogat nekünk az a jövőre nézve. Igaz az a mondás, hogy mi magunk vagyunk a sorsunk kovácsa, a jövőnk a mi kezünkben van, de mindig vannak olyan dolgok, olyan történések az életünkbe, amit nem mi kezdtünk el, nem a mi irányításunk alatt történt, vagy történik, ezek lehetnek a véletlenek, a szerencsés véletlenek, vagy hívhatjuk a sors kezének is akár. De attól vagyunk mi emberek különlegesek, hogy képesek vagyunk komoly érzelmekre, és ilyenkor a remény az, ami minket különlegessé tesz kicsit. A remény a sorsunk, az életünk alakulásában figyelhető meg ilyenkor. Reménykedünk, hogy mindaz, amit el szeretnénk még érni, amire vágyunk, ami boldoggá tenne minket, az mind sikerülni fog, el fogjuk majd érni. És elkezdünk egy újabb évet, tele tervekkel, reménnyel, hittel a jövőre nézve. És majd egy év múlva mit teszünk? Kezdjük elölről az egészet. Ami most még a jövő az lesz a múlt, és számot vetünk újból egy év felett. Ha meg nem úgy sikerül, ahogy szerettük volna, kezdjük elölről majd, újabb fogadalom, újabb jókívánság lesz belőle, és újra reménykedünk, hogy majd a következő jobb lesz, majd akkor talán sikerül amit szeretnénk. Érdekes nap ez a szilveszter szó se róla, és egy-egy koccintás közbe eszünkbe jut majd mennyi minden majd, jó szokásunk szerint. Ettől vagyunk érző, ettől vagyunk élő emberek. És ettől jó embernek lenni is.Minden év végén eljön az a nap, amit szilveszter napjaként ismerünk. De milyen nap is ez? Egy névnap, amely korábban benne volt hazánkban is a leggyakoribb férfinevek között, és tudunk is talán pár híres vagy inkább hírhedt ilyen nevű hazánkfiát említeni. A sport vonalán haladva ott van Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornászunk, vagy a tudomány vízére evezve Vizi E. Szilveszter orvos, az MTA volt elnöke, és ki ne hagyjuk Matuska Szilvesztert aki „hobbijáról” vált ismertté, a biatorbágyi merénylet, a vasúti viadukt levegőbe repítése volt az ő utolsó, és nagy „főműve”, melyet előtte hasonlók előztek meg, csak szerencsénkre nem kishazánkba. De ha a történelmet nézzük meg, akkor is tudunk e naphoz kötni pár dolgot azért. 406-ban ezen a napon keltek át a befagyott Rajnán a vandálok és támadták meg Galliát. 1621-ben ezen a napon írta alá Bethlen Gábor a nikolsburgi békét II. Ferdinánd magyar királlyal, vagy 1879-ben Edison ezen a napon mutatja be az első szénszálas izzólámpát. Vagy beszélhetnénk olyan emberekről, akik ezen a napon születtek, például III. Callixtus pápa, Ruttkai Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, Sir Alex Ferguson skót labdarúgó-edző. De haltak is meg híres emberek e napon például Commodus, a Római Birodalom császára, vagy Apáczai Csere János erdélyi magyar filozófus, természettudós, pedagógus. Miben különbözik mégis ez a nap a többitől? Leginkább az jut eszünkbe, hogy az év utolsó napja, hogy valamikor tudósok eldöntötték, hogy december utolsó napja legyen az év utolsó napja slussz passz. Ez maga még mindig nem olyan nagy dolog, hiszen mióta az időszámítást feltaláltuk azóta van minden évnek eleje és vége, első és utolsó napja. Azt is tudjuk, hogy minden év miért ilyen hosszú, miért áll ennyi napból, miért kell négyévente szökőévet is beilleszteni, egyszerű csillagászati oka van, melyet mindnyájan tanultunk. És eljutottunk a legfontosabbhoz! Ez a nap sok minden miatt fontos, események, emberek, a naptár, a teljesség igénye nélkül lehet ezeket felsorolni, de van egy emberi oldala is, ami ilyenkor kevesünknek jut eszébe. Ekkor lezárunk egy évet, egy időszakot, és belekezdünk egy másikba. Már az őskori emberek számára is fontos volt ez az időszak, mert bár az idő fogalma másmilyen volt náluk, és a naptárt sem ismerték, az élet, és az idő körforgásával nagyon is tisztában voltak. Tudták, hogy valami véget ér, és valami más, valami új fog kezdődni. Bizonyos formában ez mai napig fennmaradt az emberek gondolataiban. Éjfélkor mikor várjuk a visszaszámlálást majd pedig pezsgőt bontunk, előjön a jókívánságokban egymás számára, vagy ott van, mikor ilyenkor megfogadunk valamit, valami változásra szavazunk az életünk terén. Mindez a múltról és a jövőről szól. Eltelt egy újabb év számunkra, melyben mindenki számára a sors tartogatott valamit, kivel jó, kivel rossz történt, vagy mindkettő volt különböző mértékben. De a lényeg az, hogy megint eltelt egy év, még mindig itt vagyunk, még mindig éljük az életünket. Az, hogy milyen volt ez az év nekünk, sokféleképpen értelmezhető. Anyagi, érzelmi oldalról egyaránt megnézhetjük, értékelhetjük, és meg is tesszük sokan ilyenkor, ha csak egy kósza gondolat erejéig is. És amikor éjfélt üt az óra akkor a múlt hirtelen átváltozik jelenné, és kezdetét veszi a jövő. Az a jövő, amit ilyenkor sokan másnak, jobbnak képzelünk el, mint amilyen a múlt volt. Nem akarjuk elkövetni a múlt hibáit, nem akarjuk újra átélni a múlt csalódásait, szenvedéseit, rossz dolgait. A jövőt mindenki jobbnak szebbnek próbálja látni, vagy inkább elképzelni, de az, hogy az végül is milyen lesz, függ majd rajtunk és a sorson is, hisz nem tudjuk, mit tartogat nekünk az a jövőre nézve. Igaz az a mondás, hogy mi magunk vagyunk a sorsunk kovácsa, a jövőnk a mi kezünkben van, de mindig vannak olyan dolgok, olyan történések az életünkbe, amit nem mi kezdtünk el, nem a mi irányításunk alatt történt, vagy történik, ezek lehetnek a véletlenek, a szerencsés véletlenek, vagy hívhatjuk a sors kezének is akár. De attól vagyunk mi emberek különlegesek, hogy képesek vagyunk komoly érzelmekre, és ilyenkor a remény az, ami minket különlegessé tesz kicsit. A remény a sorsunk, az életünk alakulásában figyelhető meg ilyenkor. Reménykedünk, hogy mindaz, amit el szeretnénk még érni, amire vágyunk, ami boldoggá tenne minket, az mind sikerülni fog, el fogjuk majd érni. És elkezdünk egy újabb évet, tele tervekkel, reménnyel, hittel a jövőre nézve. És majd egy év múlva mit teszünk? Kezdjük elölről az egészet. Ami most még a jövő az lesz a múlt, és számot vetünk újból egy év felett. Ha meg nem úgy sikerül, ahogy szerettük volna, kezdjük elölről majd, újabb fogadalom, újabb jókívánság lesz belőle, és újra reménykedünk, hogy majd a következő jobb lesz, majd akkor talán sikerül amit szeretnénk. Érdekes nap ez a szilveszter szó se róla, és egy-egy koccintás közbe eszünkbe jut majd mennyi minden majd, jó szokásunk szerint. Ettől vagyunk érző, ettől vagyunk élő emberek. És ettől jó embernek lenni is.

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap