Szilveszteri fogfájásom története (Humoreszk)

Fedák Anita, h, 12/31/2018 - 00:20

Az egész szilveszteri kálváriám egy fogfájással, az ebből származó félreértéssel és egy csillagszórós orrba veréssel kezdődött és végződött. Fájt a fogam, de úgy igazán, teljes erejéből.

Éppen a nokedli szaggatót tettem be a mosogatóba, mikor akkorát nyílalt a hátsósorban lévő első nagyörlőfogamba, hogy kétséget kizáróan éreztem: fogorvosért kiált. Gyorsan felhívtam az ungvári ügyeletet ahol közölték Szemfog doktor úr egy óra múlva fogadni tud.

Rohantam, hogy magamra kapjam a kabátom és már tárcsáztam is a taxit. A sarkon beforduló sárga jármű kicsit érdekes kűrt lejtve fékezett előttem, de annyira sajgott az a fránya fog ott hátul, hogy nem is volt erőm ezen, mélyebben elgondolkodni.

- A Kertész utcába – szóltam a vezető felé és kértem zárja be a lehúzott ablakot. Nem indult. Ismét megismételtem a címet, de az ült némán és még az ablakot sem húzta le. A fejemet forgattam jobbra és balra, hogy kiszálljak vagy maradjak, amikor egy papírt nyújtott hátra és egy tollat. Kiderült, hogy süket-néma szerencsétlen. Ilyen is csak velem történhet meg szilveszter előtt egy nappal, tört ki belőlem a düh, de mivel időpontom volt, gyorsan ráfirkantottam a címet. Ungváron szilveszter előtt ez is ritkaság.

Gyorsan a fejemre húztam a kalapomat, hogy a beszállingózó hópelyhek legalább a sajgó arcomhoz ne tapadjanak. A rendelő előtt ismét egy furcsa pukedlit tett a taxisom, majd hátra sem fordulva a kezemből elvett bankjegyet begyűrte a kesztyűtartóba és válaszként a névjegyét nyomta a kezembe. Na, tudod, mikor utazom én legközelebb veled, méltatlankodtam magamban, zsebre vágtam a cetlit és iszkoltam is kifelé a járműből még az ajtót is jól bedurrantva. Úgy sem hallja, gonoszkodtam magamban. Akkor jelent meg előttem egy tántorgó fickó. Amikor rám lehelt, egy pillanatra megszűnt a fogfájásom. De vele sem törődtem, csak azt láttam, hogy beül, az én otthagyott taximba és már indul is valahová. Na ez is jól kifogta ezt a lükét, vihorásztam egy sort, de gyorsan abba is hagytam, mert a fogam ismét jelzett.

Szemfog doktor úr is furcsán csillogó szemekkel fogadott, amit a hasogató fogam nem igen tolerált. Kérdésére, hogy vettem-e be Demalgont, közöltem, hogy nem, mert megittam két deci vodkát. Erre a válaszomra igen csak fellelkesedett és még öntött egy decit. Hogy tompítsa a húzás okozta fájdalmakat. Itt már nem segít az injekció, replikázott, használjuk a régi bevált módszert. Miközben értekezett egy-egy kupicával nekem, egyet-egyet magának töltött és fel is hajtotta. A poháremelgetések közben valahogy megszakadt előttem minden kép és már csak arra ébredtem, hogy valaki rettenetesen orrba vágott… Aztán már csak annyira emlékszem, hogy ágyban fekszem, csíkos pizsamában és egy visító női hang azt kiabálja:

- Ez nem az én férjem, ez egy idegen férfi – és a nyomaték kedvéért még egyszer jól orrba vágott, hogy a szemeim a szilveszter előtti csillagszórókat idézték elő. A fájdalomtól azonnal kijózanodtam és sűrű bocsánatkérések között kérdezgetni kezdtem: hol vagyok és hogy kerültem ide. Csak jelzem: a fogam helyén nagy űr tátongott.

Nos, a következő történt. Szemfog doktor úr „érzéstelenítőjének” köszönhetően jól berúgtam. A fogamat kihúzta, de valószínűleg teljesen kiütöttem magam a sok vodkától. A zsebemben megtalálták a taxisofőr névjegyét, tárcsázták, majd a fogorvosi rendelő kartonjáról átmásolva a nevemet és címemet beültettek és hazavitettek. Igen ám, csak mivel Szemfog úr is jól felöntött a garatra, egy ugyancsak Kovács János nevű kartonját kapta elő, aki nem Ungváron, hanem Munkácson lakott és mit ad Isten, szintén a Jószerencsét utcába. A süket-néma taxis benyalábolt a hátsó ülésre, szépen elvitt az egyórányi távolságban fekvő Munkácsra, kirakott a ház előtt. Mint később észrevettem kiszolgálta magát a pénztárcámból bőséges borravalóval is megjutalmazva magát, majd dolga végeztével visszaindult Ungvárra.

Én teljesen kótyagosan elindultam a ház belseje felé. Este volt, benyitottam az első ajtón, levettem a cipőm, ruháimat és belebújtam a párnára készített pizsamába. Jobbra nyúlva megtapogattam, hogy ott van-e a feleségem. Békésen szuszogott mellettem valaki, így semmi okom nem volt a gyanakvásra. Csak az éjszakai műszakból pirkadatkor hazatérő 120 kilós férj megjelenésekor tört ki a botrány. A többit már ismerik…

A szilveszter reggel egy hatalmas csillagszórós orrba vágással indult, amit még kettő követett.

Tanulság: soha ne próbálkozzanak vodkával fogfájást gyógyítani, és lefekvés előtt győződjenek meg arról, hogy a saját pizsamájukba bújnak-e be…

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap