A sztambuli cipőfényező

Döbrentei Kornél, k, 12/11/2012 - 00:06

   

 

 

 

Szikrázni fog a te cipőd, uram,
akár hat családom gyomrában a vasárnap!

Tiporj meg, ha nem hiszed, mint a meséket
megtiporják a silány kecskenyájak Ázsiában!

Bízd az én kezemre cipődet, uram,
és tündökölnek majd a te útjaid.
Az alázat hosszú mecset, a kényszer alkalom.
Napot lopok a cipődre, uram, és sugárzó
félholdakat, a te saraidért a kofák
szolgálnak lógó mellű asszonyomnak, ha
elmegy a büdös piacra az olívabogyókért!

Helyezd elébem a lábad, uram,
és tündökölnek majd a te útjaid.
Kísérjen fohászom, ha eljön az ima értem.
A gyékényhez csak mezítláb járulok, vagy
a vizeldebetonon cuppog a talpam, mikor
ott ér az időm, bár az alázat hosszú mecset,
bezár mégis a húgy sárgaréz kupolája!

 

                                                                  

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap