A szüretibál bora

Bíró Ernő, h, 12/11/2017 - 00:15

   Valahol a Mezőségen, ahol a hegyoldal már májusban kopár és a jó bor ritka termék, messziről hozzák. Csak a ház mellett terem meg a szőlő, az is csak nova. Itt egy faluban szüretibálra készültek. Kosaras bálra gondoltak. Hozza csak mindenki kínálásra a portékáját: szalonnát, száraz kolbászt, rántott csirkét, friss lágy kenyeret. Legyen diós kalács, mákos bejgli, szilvaízes rácsos tészta, de azért az ital se maradjon el.
   Az innivaló bort is kosárba vitték, s megegyeztek, hogy egy nagy hordóba összekavarják.
   Egyik gazda azt mondta a feleségének: 
    Nekünk rossz a borunk, nova szőlő gyenge lé, főzz teát és azt töltsd az üvegbe. Egy üveg tea úgysem vevődik észre a hordó borban.
   Rendre mindnyájan megérkeztek. A bálterem szépen feldíszítve, a fiatalok munkája, a cigány a sarokba már hangolja a hegedűjét, hallgatót húz halkan. A kosarakból az ennivalót az asszonyok a hosszú asztalra rendezték, mezőségi asztalra pedig ez városon már svéd.
   A férfiak az üvegekből a bort, szép fehér bort, a nagy hordóba öntötték. Az elsőlegény elmondta a bevezető kurjantást, s hozzá egy köszöntőt, a lányok félkörbe álltak népviseletbe és belekezdtek egy ropogós nótába. A férfiak a hordót csapra verték és eresztettek belőle. Szertartásosan kóstolásra töltötték a poharakat.
   A mi gazdánk kóstolta meg elsőnek és bizony a pohara tele volt... teával.
   De, azért dicsérte a jó bort, nehogy elpiruljon és elárulja magát...
   Akkor lepődott csak meg igazán, amikor a többi gazda túlszárnyalta őt a dicséretben... Végül jót nevettek az eseten és eldöntötték, hogy mindenki hazaszalaszt egy-egy gyereket, suhancot egy-egy üveg borért. Olyan-amilyen de azért mégiscsak bor! Elvégre szárazon mégsem lehet szüreti bált ülni...

Bíró Ernő, – Kolozsvár, – 2014. november 30.

 

 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap