Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője

Nyiri Péter - A..., cs, 07/04/2013 - 00:04

2008. április 23-án A Magyar Nyelv Múzeuma időszakos kiállításokkal nyílt meg, mert az állandó tárlatokhoz idő és pályázati forrás kellett még. 2008 őszén bemutattuk A magyar szó világát, de a valóban nagyszabású, modern, interaktív kiállításunkat 2010. szeptember 29-én adtuk át Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelen és jövője címmel. Célunk az volt, hogy – bizonyos témákat kiválasztva-kiemelve – szemléletesen, olykor játékos formában, tudományos megalapozottsággal, de mindenki számára érthető módon bemutassuk a magyar nyelv életét. A tárlat címét Geleji Katona Istvántól vettük, ő adta ezt a címet vitairatait tartalmazó kötetének, és ehhez csatolta Magyar grammatikatska című munkáját, az első hazai nyelvművelő kézikönyvet. Geleji Katona művét tárgyalva a magyar nyelvművelés forrásvidékén járunk, a nyelvhelyességi tanácsokat adó, pl. a szavak helytelen jelentésben való használatára is figyelmeztető (de a közszokás nyelvformáló erejét elismerő) szöveg a nyelvápolás első munkája. A címválasztással tehát azt kívántuk jelezni, hogy a nyelvmúzeum a hazai nyelvművelés egyik központja.

A tárlat két fő részből áll. Az Európa tér a magyar nyelv helyét, szerepét mutatja be a világ nyelvei között. A teret két nagy motívum uralja. Id. Pieter Brueghel Bábel tornya (1564) című festményének nagyított másolata a Teremtés könyve 11. fejezetét idézi meg, és a világ nyelvi sokszínűségére utal. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, különösen pedig a nyelvi jogok nyilatkozata ugyanakkor azt jelzi, hogy jogi-erkölcsi értelemben minden nyelv egyenlő, mindenkinek joga van az anyanyelvéhez, anyanyelvi kultúrájához.  Két monitoroszlopon képek láthatók: egyrészt az emberi történelem tragédiáit, a gyűlölet, pusztítás eredményit mutatjuk meg, másrészt – ennek ellenpólusaként – a kultúra nagy teljesítményeit (művészeti alkotásokat, jeles alkotók portréit). Ezzel kívánjuk felhívni a figyelmet a kultúra (és benne az anyanyelv) harmóniateremtő, a világba fényt hozó erejére. Kisfilmeket láthatunk a magyarral valamilyen módon rokon népekről: az udmurtokról (votjákokról), az ujgurokról és a finnekről. Szólunk a magyar nyelvnek az indoeurópai nyelvekétől eltérő jellegzetességeiről, illetve a magyar népzenei nyelv rokonságáról, kapcsolatairól is.

            A Hungária tér három nagy témát foglal össze. Áttekinti a magyar nyelv történetét, szól a nyelvemlékekről és a nyelvjárásokról, a jelenkori nyelvhasználatról és egyéb kisebb témákról. A Halotti beszéd és könyörgés egy panoptikumban idéződik fel, a látogató egy középkori temetési jelenet nézve hallgathatja meg az egykor a sír fölött elhangzó beszédet. Az Ómagyar Mária-siralom, a Tihanyi alapítólevél mellett bemutatjuk a kódexek korát, illetve a rovásírást. Megtekinthető Károlyi Gáspár és Káldi György Bibliája, megtudhatjuk, melyek voltak az első magyar könyvek. Négy jeles magyarról szólunk részletesebben: Balassi Bálintról, a magyar nyelvű líra első világirodalmi rangú képviselőjéről, Pázmány Péterről, a magyar próza atyjáról (Kosztolányi), Pápai Páriz Ferencről, kinek latin-magyar, magyar-latin szótára a magyar szótárirodalom kiemelkedő műve (szótára csaknem 200 évig volt használatos), valamint Misztótfalusi Kis Miklósról, aki felülmúlhatatlan tipográfusi tevékenységével megalapozta a magyar könyvészetet. Elolvashatók és meghallgathatók irodalmunk-kultúránk jelképes szövegei: a Boldogasszony Anyánk, a katolikus magyarság néphimnusza, a 90. zsoltár, a református magyarság himnusza, a Szózat, a Himnusz, a Huszt című vers és a Miatyánk. A nyelvjárási „ház” a magyar nyelvjárásokat mutatja be képben, hangban, szövegben, de olvashatunk a 19-20. századi szépirodalmi használatú népnyelvről (Móricz, Tamási és mások), szóföldrajzról is. Külön vitrinsorban mutatjuk be a név és a névdivatok világát: feliratos tárgyakkal, pl. tányérokkal, mángorlókkal, monogrammal jelzett népi használati tárgyakkal. Önálló kiállítási egység tárgyalja a jelenkor nyelvét, az internetes korszak nyelvi sajátosságait, illusztrációként bemutatva azokat a tárgyakat, amelyek a különböző korokban a nyelvhasználatra hatottak-hatnak (régi és új rádiót, lemezjátszót, számítógépet és mobiltelefont). Az anyanyelv-pedagógiai rész olvasókönyveket tár a látogató elé 1881-től napjainkig, a nyelvi játékok sarka-fala pedig szókirakót, illetve számítógépes nyelvi játékokat kínál – hét gépen, minden korosztály számára. Számos téma, érdekességek, sok hanganyag, filmek, tárgyak és szövegek várják a látogatókat az állandó kiállításban.

Ez a rövid leírás csupán ízelítő egy valóban (tartalmában és látványában is) gazdag tárlatból. A részletek, a titkok csakis személyesen, Széphalmon ismerhetők meg.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap