Törzsek, államok, birodalmak a szkítáktól a mongolokig

Bakay Kornél, p, 08/22/2014 - 00:12

 

 

 

 

I. A történelem formálói és szereplői.

 

A múltat csak a jelenből tudjuk megítélni, egészen objektív múlt valójában nincs is. Megalapozott álmainkat látjuk bele a régmúltba. A tárgyi világ megfogható, de a tudat is forrásértékű valóság! Mi marad meg a tárgyi környezetből, mi marad meg az írott forrásokban és mi marad meg a nemzedékek tudatában ? Mi történészek romok és szétszórt törmelékek között kutatunk s a képzelet erejével igyekszünk azokat összerakni. Az írott források az uralkodó osztályok látószögéből mutatnak képet, mert az írás mindig hatalom volt és marad. Általában a rendkívülit, a különlegeset mutatják be, a köznép, a közember alig hagy maga után jól értékelhető emléket ! A paraszt, a pásztor hangját nem hallani soha. A hétköznapokról alig tudunk valamit.

Mi tartja össze a közösségeket ? A fenyegetés, a terror, a félelem nem összetartó erő. Az érdem (meritum), a hűség (fidelitas), a szolgálat (servitium, officium), amelyért cserében a hatalom kegyelméből (gratia) adományt (birtok vagy kincs) kapnak. Minden hatalmi szervezetnek alapkérdése a közjó, a közhaszon kérdése (utilitas reipublicae), hogyan viszonyul ehhez ?

Fr. Nietzsche: Az eredet keresése követlenül a barbársághoz vezethet !

Nép: etnosz, démosz, gens, populus, il, el, bodun (budun). Nagy kérdés: teremt-e kultúrát a nép ? Van-e egyáltalán „nép kultúra”? Nem általános törvény-e, hogy minden felülről hatol le a nép felé ? Tagjai: szabadok (liber) - szolgák (servus). Az ember legfőbb értéke a szabadság: libertas. Ez adja a nemességet (nobilitas). A kiváltságos szabadság: az arany szabadság (aurea libertas). A keleti népeknél a szabad nemes az uralkodói család tagjának számított (familia aulae), aki részt vehetett az udvari életben, szabadon járulhatott a kagán, a király, a kán elé.

A rabszolgaság régen jogszerű volt. De a szabad tömeg önmagában értéktelen. A sok nulla összértéke is nulla, mert a sok nulla egyenlő egymással. (Rousseau).

Család: familia. Vérrokonság, azonos nyelv, azonos szokások, azonos viselet, vérbosszú. Háznép együtt marad: nagycsalád.

Az ember közösségi lényként van teremtve, közösségi életre van hívatva, de ehhez elfogadott rend és törvényes szabályozottság kell. Ennek hiányában rablóbandák (magna latrocinia) uralkodnak és létrejön a Sátán birodalma  (civitas Diaboli). A közösségi tudat (communitas) azonban csak a XI. század után vált tudatossá s lett a szállásterület Hazává (patria).

Nemzetség: génea, genus, generis (de genere Ják), generatio, Sippe, A nemzetségből: a falu. (Priszkosz: Bericus-nak sok falu-ja volt!)

Törzs: phylé, phylarchosz. Stamm. Orda – horda. A húnoknak nyolc törzse volt, ebből három vezető törzs. Hepta geneai = hét törzs. Nomád állam -„törzsi államok” a Kárpát-medencében.

Fejedelemség: megasz archon = nagyfejedelem, gylasz= alkirály (húnoknál is)

Királyság: bazilea: élén a király: bazileusz, rex, monarchosz, regissa-regina. Hatalmát az Istentől kapja: az Ég fia. Tan-hu (sanjü): Nap és Hold jelképek. Korona – Sacra Corona. A király az állam, a király az ország, a király koronája a hatalom jelképe, majd birtokosa.

Elit, előkelők: logasz- logadesz. Optimates. Iligek. Arisztokrácia. Örökletes rangok. Ius regni, iure hereditario = öröklési jog, primogenitus regis = trónörökös királyfi. Választás.

Föld-tulajdon kérdése. Volt-e a „nomádoknál”  földtulajdon ? Közösségi birtok- lás, mint a székelyeknél. Volt-e un. ázsiai termelési mód ?

 

II. Állam

 

Pláton, „Állam.” Az eszményi állam. (A királyság és az arisztokrcáia, a kiválók uralma).,,Törvények.” Vannak örök törvények (lex perpetua vagy lex aeterna), égi vagy isteni törvények (lex caelestis vagy lex divina), és vannak természeti törvények (lex natura).

Állam akkor keletkezik, amikor az emberek már nem tudják ellátni magukat. Az államhatalom isteni eredetű – vallották régen! Az állam tehát nem önálló szubsztancia, hanem funkció, amelyet az emberek alkotják és működtetik. Az állam letelepedett emberek intézménye, eredeti uralkodói hatalommal, amelyet a jog szabályoz. Alapvető tehát a ház (domus, domus lignea, domuncula, mansiuncula, turris), a lakás-épület (edificia), udvarház (curtis), palota (palatium), a település, a falu (villa) és a város (civitas, urbs) léte. Házra törés: invasio domorum. Nagy kérdés: miként értelmezzük az írott forrásokat e téren ? A sátrakról (tabernaculum) van szó. Mind a hunokról, mind a türkökről, mind az avarokról, mind a magyarokról, mind a mongolokról azt írják: jurtákban laktak. A mongolok valóban sátrakban laktak zömmel a XIII. században, de városaik is voltak. A kata vagy káta településközpont volt (Nagykáta).

Az államrend alapja az igazságosság és a kötelesség (kathékon – officium). Régen nem volt az államtól független magántársadalom, tehát az egyén nem válhatott el a közösségtől. A közügyek magánügyek voltak. (Ius gentium: a népek joga.). Az államban hierarchia és különbözőség kell, az égalité, az egyenlősdi újkori ámítás. Az állam tagjai nem lehetnek egyenlők. A demokrácia rossz ! Önző, szélsőséges és jogszerűtlen. Ugyancsak rossz a timokrácia, az erőszakos állam, rossz az oligarchia, amikor a hatalom a gazdagok kezében van, rossz a demokrácia, amikor a szegények jutnak hatalomra, mert azok el akarják venni más javait, és rossz a türannisz, amikor egy zsarnok uralkodik. A demokrácia tulajdonképpen mindig szolgasággá fajul !

Arisztotelész: az államnak kell felügyelnie a fiatalok oktatását, a családi életet és a művészetet. A nők szerepe. A nőknek csak Keleten volt egyenlő joga a férfiakkal, sem az antik világban, sem a középkorban nem voltak szabadok és egyenrangúak. Mi mozgatja az embereket ?

Tudásvágy, hatalomvágy, birtoklásvágy. Az államnak a teljesség megvalósítása a feladata. A vezetők legyenek a bölcsek, az érvényesítők: az őrök, a fenntartók: a munkálkodók, a munkások, a termelők. Az ideális vezetőknek nem lehet magánvagyonuk, de családi kötöttségeik sem befolyásolhatják őket. A középkorban voltak a rendek (ordines), az imádkozók (oratores), a harcosok (pugnatores) és a dolgozók (laboratores).

Mitől állam az állam ?

Alakító és alkotó tényezők: közös terület, közös politikai szervezet. Közös leszármazás-tudat, közös kultusz, azonos nyelv, saját népelnevezés, Mi-tudat.

Meghatározó a városok, írásbeliség és a szervezettség. De fontos a lélekszám is. Mennyien voltak a húnok, a türkök, az avarok, a magyarok, a mongolok ?

 

Dominium – patrimonium – regnum – imperium – monarchia - patria.

Meghatározott terület, védelmi létesítményekkel: gyepük (indagines), kapuk (clusa, porta), vaskapuk (porta ferrea), torlaszokkal (obstaculum), gátakkal ( clausura aquae) és kijáratokkal (exitus regni), amelyeket őrök (speculator), lövők (saggitarius), kémlelők ( explorator) vigyáztak.

Jogalkotó és joggyakorló szerep. Hierarchia: kagán, katun, jugur, kapkán,  jabgu, sád, tegin, isa (bég), kündür-kagán (kende), tudun, tárkán (tarchán).Tan-hu (sanjü) -

Ispán (comes), vajda, bán, gyula, nádor. Király, császár, fejedelem. Királyi tanács, országgyűlés. A húnoknál évente háromszor. Szeri gyűlés.

Jogalkotó szervek. – Igazságszolgáltatás: bírók (judex, horka, harka). Vérbosszú  vérdíj, és paráznaság (fornicatio), házasságtörő asszony: mulier adultera ! Lopás (furtum). Törvények: Szent István törvényei 1001-től valójában nem lex-ek, hanem decretumok, azaz rendeletek! A kereszténység felfogása a bűnről és a büntetésről. Az állam csak közvetítője az Isten büntetésének. Isten a törvényhozó, az állam csak végrehajtó. A büntetés Isten kiengesztelése. Vannak közbűntények, vallási bűnök és magánbűncselekmények.

Joggyakorlók: adók, járulékok, regálék, váltságdíjak, ajándékok, sarcok (Atilla korában 500 arany solidust is elkértek egy fogolyért !) Voltak vámosok (telonearius) már a korai időben is.

Államfenntartás gazdasági alapja: önálló termelési mód. A lovas népek nem tudták ellátni magukat ?! A fegyvereiket is mások gyártották számukra ? A nomád állam alapja: a rablás és az osztogatás ?!? Valójában élősködő rablóközösségek voltak ?! (Thompson)

A kereskedelem szerepe: a kínai – hún piacok - a bizánci – hún piacok. Magyarok Kercs-i piacon és Bulgáriában.

A közhatalmi szervezet: testőrség, katonaság. A hadsereg tagjainak kötődése. Miért állnak hadba ? Mi a katonáskodás bére ? Legfőbb a hűség, a legsúlyosabb bűnök egyike az infidelitas, azaz a hűtlenség. Győzni vagy meghalni ! Ez már a vérszerződésben is szerepel. A hűtlent ki kell zárni a közösségből (excommunicatio). A szabad embert lefejezték, a szolgát felakasztották. A szabad embernek vérdíja volt, a szolgának ára (pretium, 3 márka ezüst). Szabadságvesztés: carcer, ergastulum. Már a hűtlenség jele (nota) is büntetendő. A magyar törvények időtállóságát bizonyítja, hogy az Árpád-kori büntetőjogot csak 1880-ban hatálytalanították !

Minden szolgálatért jutalmat kell adni. Mi ez a jutalom ? Lehet hadizsákmány, lehet birtok, lehet, rang és kiváltság (exemptio). Ha a katona (miles) a szolgálatáért birtokot kap haszonélvezetre (tehát a földesúr birtokában marad a tulajdonjog: beneficium és allodium), akkor ez hűségeskühöz kötött. Ez a hűbériség, azaz a klasszikus feudalizmus. A hunoknál, a türköknél, a magyaroknál a megadományozott a birtokkal szabadon rendelkezett, hűségesküt nem kellett tennie, a birtok örökölhető volt és csak örökös hiján szállt vissza az uralkodóra. Valójában nem volt igazi hűbériség nálunk. Ki az adományozó ? Nálunk az ősbirtokos nemesség per gratiam Arpad ducis hívatkozott a birtoklására. Később possessio a Sancti Stephano, birtok Szent Istvántól. A XI. századtól kialakultak a különbségek: gazdag (dives) – szegény (pauper), nagyok (maiores) – kisebbek (minores). Főemberek (principes), ispánok (comites) és katonák (milites).

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap