A tordai hasadék keletkezése

Horváth Lajos, cs, 07/05/2018 - 00:03

 

 

 

 

 

 Legendák Szent László királyról

 

  Újramondja Horváth Lajos

 

A tordai hasadék keletkezése

 

Történt ismeg a hitrege szerint, hogy a gaz kunok Torda fölött a Király-erdején táborba szálltak, ahonnan kényükre-kedvükre ellenőrizték a magyarokat, fosztogatták és pusztították falvainkat.

                A honmentő és hitvédő László király ezen felindulva be nem várhatta amíg egész serege összegyűlik, hanem kis csapatával, mintegy udvari vitézeivel Torda-Aranyos vármegyében termett. Azonnal rohamra indult a királyerdejei kun tábor ellen csekély előhadával. A pogányok hadállásait, sáncait bevette, mindannyiukat kardélre hányatta.

                Mikor ezt elvégezte, akkor tűnt fel két oldalról egy-egy kun hadsereg, mely megvevén a hírt a tábora elleni magyar támadásról, menten az övéinek, hátrahagyott őreinek a segítségére sietett. Közre is fogták Szent László király kisded csapatát és mérhetetlen sokaságú nyilat lőttek ki rá, melyek árnyékot vetettek a menekülő magyar vitézekre. De nemcsak árnyékot vetettek, hanem halált is hoztak, hullottak is, eldőltek rendre, mint mikor az arató dolgozik a búzában. Itt bizony akkor a halál kaszált.

                Elfogytak vitézei, daliái, baturjai a királynak. Az utolsók alól a lovak döglöttek ki a nagy hajszában. A sziklák taréján felfelé vágtató király magára maradt és úgy látszott, hogy menekülésére már nincs is mód. Az üldözők kopjái már-már elérni látszottak a király testét, annyira megközelítették a rohanásban.

                Végső menedékként ekkor a király felfohászkodott az égre Istenünkhöz, hogy szabadítaná meg a pogányok fegyverétől. És akkor előtte repedni kezdett a hegy, hosszan elnyúlva szétnyílott. Szent László király lován még át tudta ugratni a születő hasadékot, még éppen ennyire futotta lovának erejéből.

                Vad üldözői későn látták meg a táguló szakadékot, vágtató lovaikat hiába akarták visszatartani, azok hőkölve is belezuhantak a tátongó mélységbe és valamennyien ott lelték halálukat a Tordai-hasadékban.

                Minderre természetesen megfelelő bizonyíték is van. Mai napig mutogatják a tordaiak a hasadék fölé kitüremlő egyik sziklafalon a király lovának patkónyomát, amit elrugaszkodása pillanatában hagyott. Úgy is hívják ezt a sziklát, Patkóskő.

                Más bizonyítékok is látszanak errefelé. A Királyerdő északnyugati aljában, ahol az út a peterdi völgynek fordul, fakadnak fel a Király kútjának kristály vízgyöngyei. A kunok által űzött király ugyanis nagyon megszomjazott és itt csillapította tüzelő torka hevét. A három üregből feltörő édes víz egyik ága a király lándzsaszúrása nyomán serkent fel, a másik táltos lovának patkója nyomában buggyant ki, a harmadik üregét egy percre a sziklára tett sisakja keletkeztette, mikor inni az első forrásra hajolt.

                S ha még ez sem volna elég bizonyíték, akkor még a legkételkedőbbeket is meggyőzhetik azok a szerte heverő kerekidomú csiga kövületek, melyeket Szent László pénzének hív itt is a jónép. Egykori aranyak voltak ezek, melyeket futtában a király szórt az üldöző kunok elé, de mikor azok a magyar aranyat a tarisznyáikba szedték nagy hamarsággal, mindegyik kővé változott. Ezután kiszórták a kövecseket, mint értéktelen holmit.

                A Királyerdeje mellett végül a király a kunok fogságából kiszabadított keresztényeket letelepítette, így jött létre Szentlászló falu, mely község Kolozsvártól délnyugatra ma is létezik.

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap