Trianon marad!

Kiss Dénes, p, 09/05/2014 - 00:04

Nem kell ahhoz magyarnak lenni, „csupán” tisztességesnek, hogy fölfogjuk, az Európai Unió nem orvosolja Trianon könyörtelen erdő-mező, falu-város csonkolását, testi-lelki-rombolását. A sebek tovább fájnak, sajognak. És még nő is ez a fájdalom, gonosz ártalom érzése, ha hivatalosan is azt kezdik hirdetni magukat magyarnak hirdető pártok és politikusok, hogy az unióban megoldódik a nyolcvannégy éves igazságtalanság minden következménye! Attól tartunk, hogy semmi sem oldódik meg, hiszen az „unió” erről a dologról úgyszólván nem is tud. S addig, amíg a fennhatóság nem változik, legalább az autonómia nyújtotta önállóságig vagy a régiók adta gazdasági szabadságig, fűszál se rezdül, ha a magyarra rászólnak Romániában vagy a Felvidéken, hogy beszéljen románul vagy szlovákul. Amíg nem gyónhat őt értő papnak, és nem imádkozhat hivatalosan is Istenéhez magyarul, tehát ősi anyanyelvén a csángó, addig, Igentisztelt Európa, a magyar igazságát – magát az igazságot! – gazságként, hazugságként, nem kívánt témaként kezeli a külvilág, a nagyvilág. Azaz többnyire sehogy se gondol vele. Azzal végképp nem törődik az unió, hogy amit itt a körülöttünk levő országokban valós igazságnak mondanak iskolákban, a gyerekeknek, az hazugság, és az olvasható a tankönyvekben is. Tehát továbbra is az áldozat, a magyar marad a vétkes! Soha el nem követett bűnökért kell tovább szenvedni a büntetést! Ugyanis a „légiesült” határok mögött hova tűnt magyar százezrek hiánya kiált az égre, nem is némán. Elköltözik a gyereksírás, de az öregeket simogató, éltető gyereknevetés is, és maradnak az egyre horpadó sírok, egyre csökkenő számú magyar nevekkel. Fogyunk a temetőkben is.

A földre vigyázni kell a talpunk alatt, de a lélekre, a képességre talán még jobban! Ezt ne feledjük, és akkor a táj is föleszmél, és tiszta tekintettel néz szembe a betelepített gyűlölettel. Bennünket a nyelvünk és belőle fakadó képességünk, tudásunk őriz meg magyarnak az unióban is! Ugyanakkor még mindig ott sötétlik a háttérben és hat Beneš gonosz törvénye. Csakis a szellem világossága, az igazság napvilága űzheti el! Jönnie kell annak az időnek, amikor egész Európa fölött egyenlő fényességgel süt a nap! Mert ma még árnyékban van a magyar! És aki félrevezető módon csupán a kettős állampolgárságról beszél továbbra is, az hazudik! Mert a határainkon túli magyarságtól erővel vették el az állampolgárságát, az neki az emberi tisztesség jogán is jár. Mert ha nem így van, akkor itt még mindig a pánszlávizmus, a kisantant és a kommunizmust szövetkezése van uralmon és hatalmon. Ugyanis az sehol és semmiféle szerződésben – még a diktátumban sem – olvasható, hogy magát a magyarságot is elvették, vagy elveszik! Lépjünk ki végre teljes nyíltsággal és bátorsággal a napfényre az igazságunkkal, gondoljuk végig a valóságot, lehetőleg mindennap, és beszéljünk róla! A közelgő szavazással követeljük, hogy Európa figyeljen a tényleges igazságra a valóban minket képviselők szavai nyomán. Ezzel a meggondolással kell szavaznunk! Ha nem így teszünk, Trianon marad!

 

2004. június 1.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap