A tudatos anyanyelv - használatért

Nyiri Péter - A..., h, 04/23/2018 - 00:02

 

 

 

 

A Magyar Nyelv Múzeuma nyelvművelődési, anyanyelvi nevelési programjának egyik fő eleme anyanyelvünk minél mélyebb és alaposabb megismertetése, a tudatos anyanyelvhasználatra nevelés. Voltaképpen anyanyelvi ismeretterjesztés ez, azoknak a lehetőségeknek a megtalálása és felhasználása, amelyek a közoktatási formák és tartalmak, módszerek mellett alkalmasak a nyelvhasználat tudatosítására. Mert ez a kulcs. Arra kell nevelnünk a fiatalokat, hogy a nyelvüket tudatosan, mindig a célnak megfelelően használják. Ehhez azonban ismerniük kell a nyelvet, a szavak jelentését, a különböző regisztereket, a kommunikáció szabályait, a helyesírást stb. A nyelv minél alaposabb ismerete praktikus készség, segít az élet minden területén, legyünk akár pedagógusok, akár orvosok, postások vagy hajóskapitányok. Életbeli cselekvéseink jó része nyelvi cselekvés, beszéd vagy írás. S az, hogy nyelvünket mindig az adott célnak megfelelően tudjuk használni, kétségtelenül hasznos képességünk, tudásunk. Természetesen a közoktatás elsődleges feladata a magyar nyelv helyesírásának, nyelvtani szabályainak megismertetése, a nyelvmúzeum ennek sajátos, szemléletes múzeumi kiegészítéseit adhatja, de az alapfeladatokat nem vállalhatja át. Mi tud tenni a cél érdekében? Hisszük, hogy sok mindent. Először is felhívja a figyelmet a tudatos, önreflexív nyelvhasználat fontosságára, arra, hogy a nyelvi cselekvés akkor a leghatékonyabb, ha tudatos, és nem esetleges, spontán. Úgy tudjam használni a nyelvet, ahogyan akarom, ez a cél (ezúttal nem szólunk arról, hogy mi van akkor, ha valaki rosszra akarja használni a nyelvet – ez a nyelvetika kérdése). A tudatos nyelvhasználat az üzletembert is segíti munkájában, hiszen a sikeres kereskedelem egyik alapja a megfelelő, hatékony kommunikáció (gondoljunk csak a reklámra, a marketingre). Konkrét segítséget is kínál azonban a nyelvmúzeum. Folyamatosan gazdagodó múzeumpedagógiai programunkban számos olyan elem van és lesz, amely a nyelvhasználat tudatosítását támogatja. Most néhány fontos témát említek. Az egyik a szókincs gazdagítása, mely leginkább az olvasás révén érhető el. A másik a szókincs, pontosabban a szójelentések alapos ismerete. A hatékony kommunikáció elengedhetetlen feltétele, hogy ismerjük szavaink jelentését, nemcsak az idegen szavakét, hanem a magyar szavakét is. Ennek az ismeretnek a birtokában bizonyosan elkerülhetők az olyan szótévesztések, mint az egyelőre-egyenlőre, helység-helyiség, helyt ad-helyet ad stb.

Az embereket ékesszólóvá kell tenni, vallotta Comenius; ékesszóló pedig az, aki beszédével megfelelően tudja közölni gondolatait, aki hatékonyan tudja használni a nyelvet. Ez csakis nyelvismeret által érhető el. „A beszéd, az ismeret akkor kifejező, teljes, ha a benne szereplő dolog saját jelentéssel bír, ha a dolgok és szavak között párhuzamosság áll fenn, ha a dolgokat és szavakat pontosan értjük, azok lényegét, fogalmát ismerjük. Az igazi emberi beszéd értett szavakból áll.” – vallotta maga Comenius is. „… a nyelvet világos beszédre” kell nevelni – írja, másutt pedig azt javasolja, hogy atriális osztályban „a szép módon való alakítását kell megtanulniuk, hogy a tartalmat kifejezően, világosan és kellemesen tudják megfogalmazni, közvetíteni.” Ma is vállalható, sőt támogatandó az a pedagógiai törekvés, melynek a nyelvhasználat tudatosítása a célja. A nyelvművelődés egyik fő célja a nyelvhasználat tudatosítása, hogy a nyelvhasználó a lehető leghatékonyabban, a célnak megfelelően, szabatosan, az érzéseknek, gondolatoknak, valóságnak megfelelően, hitelesen használja nyelvét. Ahogy Kazinczy mondta: a nyelv célja, „hogy gondolatainknak ’s érzéseinknek igaz képe, ’s hív tolmácsa legyen, még pedig nem csak imígy, nem csak amúgy, hanem legapróbb külömbözéseikben (nuance)”. A cél a helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, ahogy a nyelvművelés mondja: a stiláris adekvátság. Ehhez pedig kell a dolgok pontos megnevezése. Erről írta Comenius, hogy a dolgok pontos megnevezése (ma úgy mondanánk: a pontos, szabatos szóhasználat) „a mindennemű műveltséghez bebocsátó ajtó”. Ezért is szorgalmazza a nyelvmúzeum pl. a szótárok forgatását, hiszen a szótárok a nyelvek használati utasításai (a nyelvtanok mellett). A Magyar Nyelv Múzeum gyűjtőkörének kiemelt témája is a magyar szótárirodalom.

Kiemelt célunk lehet a lehető legtöbb regiszter ismerete. Ahány nyelv, annyi ember, tartja a mondás; de mindez az anyanyelven belül is érvényes lehet: ahány regiszter annyi (kommunikációs, közösségépítő) lehetőség. Ismerjük meg minél több csoport, közösség nyelvét, s tudjunk különbséget tenni ezek között. Adjunk többszínűséget a nyelvnek – mondta Kazinczy, mert minél több a festék, annál szebben dolgozhat a festő. A széphalmi Mester tudta, hogy a stílusnemek a nyelvhasználatban változnak: „Más a poézis nyelve, más a prózáé, sőt a poézisé és poézisé, a prózáé és prózáé is más, s ami a templomi beszéd nyelvében nem jó, igen jó lehet a románokéban s a játékszínében, s megfordítva. Így az élet nyelvében is, hol másként szól az udvarnok, másként a falusi lakos, másként az úr szolgája, másként a had s az iskolák nagyjai.” A választékosság, a stiláris finomságok kifejezésének lehetősége, a többféle regiszterben, beszédmódban megszólalás, önkifejezés képessége adottsággá nemesedhet, nyelvi mozgásterünket bővíti. Beszédünk többszínűsége, nyelvi készletünk és stílusunk sokszínűsége a kommunikációt segíti. Ha az ember csak egyféleképpen tud megszólalni, az saját szocializációs lehetőségeit korlátozza. Pápay Sámuel és Teleki József szerint a nyelv tökéletességének egyik jele a bőség, gazdagság, stiláris többszínűség. Éppen ezért fontos őriznünk, ápolnunk a nyelvjárásokat. Meg kell ismernünk nyelvjárásunkat, nagyszüleink, őseink nyelvét: a szavakat és szólásmódot, melyet azon a vidéken, tájon használnak, ahol élünk. Ne szégyelljük nyelvjárásunk szavait és kiejtésüket, legyünk büszkék rájuk, de előfordulhat, hogy inkább a köznyelvi alakokat célszerű használnunk, mert pl. beszélgetőtársunk nem értené nyelvjárási szavainkat. Ebben, a nyelvjárásokhoz való viszonyunk helyes alakításában, a nyelvjárások értékeinek tudatosításában a pedagógiának (nem csak az anyanyelv-pedagógiának) igen komoly felelőssége van.

Törekedjünk hát a tudatos nyelvhasználatra… a nyelvmúzeum kiállításaival, rendezvényeivel, kiadványaival ebben a nemes törekvésben kíván hatékonyan segíteni.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap