Új államalapítás - A magyarmegmaradás elve 3/3

Jankovics Marcell, k, 05/22/2012 - 00:06

 

  

 

     A média rossz életmintával, példával szolgál, csakúgy, mint az állam[5]és a „mintaadó” elit egy része.

     A legkevesebb, ami kívánatos, hogy az ennyire összetartozó részeken folyó állami, önkormányzati tennivalók tényleg összhangban folyjanak. A magam részéről azonban nem elégednék meg ennyivel.

     A fenti példát folytatva a népegészség, az élsport alapját képező tömegsport, a környezetvédelem ügye nem lenne eredményesebb, ha felelőseikaz oktatás-neveléssel, közművelésselés a médiumokkalösszehangolva tennék a dolgukat? A népszaporulat sem csak pénzkérdés, hanem szemlélet, nevelés dolga is. S akkor már a család ügyének és a szociális ügyeknek is e körben a helyük – e két területnek a polgári kormány idején szintén saját minisztériuma volt. Ma Szociális és Munkaügyi Minisztériumunk van (helyette?). A munkaügy is e körbe illik, hisz’ a munkának is kultúrája van – így hívják: munkakultúra – azokban az országokban, ahol jól mennek a dolgok.

     Miért is nem tartozik e körbe aturizmus, azon belül, hogy mást ne mondjak,a gyógyturizmus és a vadásztatás, hiszen mind az épített, mind a természetes környezet védelmének, ápolásánakköze van a hasznosításukhoz?Láncban, mint a vadhajtásnál tisztíttatnám meg erdőinket, mezőinket a nejlonzacskóktól (és szüntetném meg az utóbbiak használatát), szigorúan büntetném a falfirkálást és a szemetelés minden formáját, a szemétimportálókat különösen. De hogy tehetném addig, amíg a falfirka hivatalból a politikailag korrekt és esztétikailag elismert önkifejezésnek minősül. Szegény Klebelsberg gróf! Ez ma a minőség Magyarországon!

     Más oldalról a környezetvédelemhez kapcsolódik a hazai környezetkímélő energiaforrások alkalmazása, amivel máris a gazdaság egyik legfontosabb területén járunk.Hazánk két területen a legkiszolgáltatottabb, nagy az adóssága és függ a külső energiaszolgáltatóktól, miközben hatalmas geotermikus kincset mondhat a magáénak, amit – miközben a jelenlegi kormány a makói gázvagyont elkótyavetyélte -, éppúgy nem használ ki, ahogy művelésre alkalmas földjét sem, amit a nevezett kormány mintha szintén szeretne pénzzé tenni.Nem lenne amagyargazdaság sokszorta sikeresebb, ha több lenne a szakemberünk, ha ismét lenne tisztes szakmunkásképzés? Demján Sándor, gazdasági szakember létére minden fórumon arról beszél, szakmunkásképzést, munkahelyteremtést és vállalkozási kedvet fokozó intézkedéseket sürgetve, hogy ha így mennek tovább a dolgok, 100 év múlva nem fog senki ebben az országban magyarul beszélni. Egy sikeres nagyvállalkozótól meglepőnek tűnhet e következtetés, de mégis csak ő a legsikeresebb magyar e téren, hát akkor higgyünk neki!

     Nem lennénk eredményesebbek és gazdagabbak, mi is, az ország és népe, hakisebb lenne a korrupció? Naná, hogy azok lennénk!Ami a már balkáni szintű korrupciót illeti, az oktatás,nevelés bűnmegelőzésis.A megelőzésis számít, nemcsak a szigorú büntetés. És ekkor már a törvényhozás, igazságszolgáltatás megreformálandó gyakorlatánál tartunk.

     Nem lennénk sokkal hatékonyabbak kisebb bürokrácia és adminisztráció mellett? Dehogynem! A mindennapos ügyintézés és az egészségügy ellehetetlenülését mindenki a maga bőrén érzi. Nem kultúra kérdése-e mindkettő?

Körbejárhatjuk az összes állami felelősséggel járó tennivalót, a valódi demokrácia megteremtésétől a gazdaság felvirágoztatásán át acigányintegrációig, azt látjuk, hogy minden mindennel összefügg. Ha mást nem, azt legalább érdemes lenne megfontolni az ország majdani vezetőinek, hogy

     az eddigi elszigetelten működő irányítási rendszert összehangoltabbá kell formálni.

     Leltárba kell tehát venni a legfontosabb stratégiai területeket. A következő lépés naiv egyszerűséggel valahogy így fogalmazható meg. Az egyes területek, a „részegészek” szakértői kimunkálják a területre vonatkozó tennivalókat, figyelembe véve mindazt a szempontot, ami más részegészek tennivalóival kapcsolatba hozható. Majd a többi részegész stratégáinak terveivel kölcsönösen egyeztetik a magukét. A stratégiai területek bizonyos kapcsolódási pontjai nyilvánvalók. Hadd nevezzek meg néhány részegészt ily módon csomagolva:

népszaporulat – család – egészségügy,

oktatás-nevelés – közművelődés – média,

energiaforrások – földkérdés – környezet,

munka – adózás – jövedelmi viszonyok – vállalkozási rend,

törvénykezés – igazságszolgáltatás – közrend,

országgyűlés – önkormányzatok – bürokrácia – adminisztráció.

     Ha már most az egyik legégetőbb stratégiai tennivaló, a cigányintegráció helyét keressük, kiderül, hogy mindegyik csomagban van helye. A korábban írtak szellemében azonban nemcsak a felsorolt csomagok részei tartoznak össze, hanem a különböző csomagok részei között is stratégiai kapcsolat van. Ha például a jövendő, reményeink szerint polgári kormány a demográfiai gondok megoldására elfogadná Baranyi Károly kiváló, hosszútávra szóló javaslatát[6], ami mellett nem nélkülözhető néhány azonnali lépés sem, a jelzett probléma megoldásához a családpolitikán és az egészségügyön kívül nyilvánvaló feladatok hárulnának más csomagok gazdáira is. A népszaporulat, az oktatás-nevelés – közművelés – média, a munka – adózás – jövedelmi viszonyok – vállalkozási rend, valamint a törvényi szabályozás között összefüggés van, ez eléggé nyilvánvaló, de találunk kapcsolódási pontokat a népszaporulat és a többi csomag között is.

     Végezetül hadd idézzem meg Platón államalkotó erényeit, amelyeket a középkori keresztény gondolkodás Pál apostol teológiai erényeivel kiegészítve, a mágikus–szent hetes szám igézetében a következőkben határozta meg.Platón szerint a jó kormányzás feltétele a négy sarkalatos erény: azokosság(bölcsesség),azerő(bátorság),azigazságosságésmértékletességgyakorlása a hatalomban lévők részéről,[7]mely ugyanakkor jó példával szolgál a nép számára is. Az okosság az összhang szellemében körültekintést jelent. Figyelmet mindenekelőtt a hagyományra, aminek elmaradását a közelmúlt rossz reformintézkedéseinél az egész ország megsínylette, és figyelmet a többi területen folyó párhuzamos intézkedésekre. Az erő a kívánatos lépések megtételéhez szükséges bátorságot jelenti. Az igazságosság újabb értelme esélyegyenlőség, de nem mondhatunk le eredeti értelméről, a törvény előtti egyenlőség gyakorlásáról sem. A mértékletesség a hatalommal való visszaélés, a vagyoni különbségek, a korrupció és az adók mérséklését jelenti. Platón is kapcsolathálót tételez fel a szóban forgó erények közt. Nem baj, ha az általa javasolt államalkotó erények kiegészülnek a páli, teológiai erényekkel(hit, remény, szeretet). Szükség lesz hitre, kölcsönös bizalomra (latin fides), aminek ma, sajnos okkal, annyira híján vagyunk, reményre (spes), hogy céljaink valóra válnak, és szeretetre (caritas), mely valójában az elesettekkel, rászorultakkal való törődést jelenti. E leromlott ország talpra állításában mind a hét erényre nagy szükség lesz. És leltárba kell venni a fő bűnöket és elkövetőiket is. Többen vannak hétnél, de azért csak számoljanak el nekünk. Minél előbb, annál jobb.

 


[1]Csak ne világháború húzza ki a Nyugatot a bajból, mint történt 70 évvel ezelőtt! Az energiahiány, például a gázfüggőség is háborúhoz vezethet, előbb-utóbb oda is fog. A Közel-Keleten már jó ideje olajháború folyik, miért lenne meglepő egy kelet-európai gázháború?
[2]2008. február
[3]Egyetlen esély. Magyar Nemzet, 2009. január 31. 24. o.
[4]Lásd Samuel Gregg: Hitelválság és jellemválság. A Magyar Tudományos Akadémián az Acton Institute és az Europa Institut Erkölcs és jogrend a piacgazdaságban című konferenciáján, 2008. november 8-án elhangzott előadását in: Kommentár 2008/6.
[5]Ezernyi példát hozhatnék fel a rossz állami példaadásra. Íme kettő. Ha azt látja az állampolgár, hogy a nagy gazemberek olcsón megússzák, ők miért legyenek tisztességesek? Csak azért, mert József Attila az volt? (Rossz példa, bele is halt szegény.) Ha azt látja az állampolgár, hogy a szomszédos Ausztriával ellentétben nálunk télen sózzák az utakat, ami drága és környezetpusztító, ő is sózni fogja a járdáját – ha jó állampolgár. Ha nem az, akkor nem tesz semmit, törje ki a lábát, aki arra jár. (Kevésnek jut eszébe az apró kavics és a homok. Nem úgy a mi utcánkban.)
[6]L. Magyar Nemzetstratégia.(Főszerk.: Varga Domokos György). Magyar Konzervatív Alapítvány – Püski Kiadó, 2008. 463 – 465. o.
[7]Platón: Az állam. 1968. 70–84. A 4 államalkotó erényt – netán szintén a hetes szám bűvöletében? – már Platón is kiegészíti 3, nem erénnyel, hanem a lélekben lakozó hajlammal. Ezek: gondolkodás, indulat, vágyakozás.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap