Új Év Napja, január 1.

Szerkesztő A, h, 01/01/2018 - 00:28

 

 

 

 

 

 

 

 

Adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben…” (Arany János)

  

   Az Új év szinte mindenhol a nagy fogadalmakkal kezdődik. Ilyenkor sokan elgondolkodunk, mit szeretnénk másképp tenni a jövőben, mint korábban. Az újévi fogadalmakkal azonban az a baj, hogy általában nem mindig sikerül betartanunk. Az idősebb korosztály még hisz a babonákban és ragaszkodik a régi hagyományokhoz. A régiek még úgy tartják, hogy ennek a napnak jelentős szerepe van abban, hogyan telik majd a következő esztendő. Különböző jóslásokba bocsájtkoznak, hogy abból következtetéseket vonjanak le a mezőgazdaság, a család vagy a szerencse alakulására. Új év napjának időjárásából például az egész évi természeti jelenségekre is következtettek. Emlékszem, hogy szépemlékű nagyapám hagymakalendáriumot készített, ami abból állt, hogy a hagyma lehántott rétegét tizenkét részre osztotta, megsózta, és amelyiken megmaradt a só, arra a hónapra, csapadékos időjárásra következtetett. Szülőfalumban újévkor nem volt szabad a házba elsőként nőt engedni. Az év eleső napján a küszöböt csak férfi léphette át először, mert édesanyám mást nem is engedett be. Az év első napján csupa jó dologgal kellett körbevenni magunkat, mert ami ekkor történik, az lesz egész évben, mondogatta nagymamám. Kerülni kellett a veszekedést, tilos volt mosni, teregetni, takarítani, varrni, mert ez szerencsétlenséget hozott volna a házunkra. Lefeküdni sem volt nagyon szabad, mert akkor egész évben az ágyat nyomjuk. Ezt már a munkaszerető nagyapám mondogatta, aki hajnali négykor kelt és este tíznél hamarabb soha nem került az ágyba. Az egészségünk megóvása érdekében kora reggel friss vízben kellett mosakodni. A szomszédos Nagydobronyban például piros almát is tettek a mosdóvízbe. Tilos volt kölcsönkérni vagy adni, mert akkor egész évben minden kiment volna a házból. Ezeket, az újévi babonákat ma már megmosolyogjuk, de anno még hozzátartoztak az én gyerekkoromhoz is.
 

   Új év, új lehetőségek – szokták mondogatni. Mint minden közhelyben, ebben is van valami igazság: az emberek reménykedve, nagy lendülettel és lelkesen vágnak neki az újabb esztendőnek, főleg a fiatalok. Az ifjúság vágyakkal szövi át jövőbeli terveit. A fiatalember már csak ilyen: nem hisz a babonákban, és valóságszerűen nézve a jövőt, elégedetten valamint boldogan szeretné megélni az előtte álló év minden napját.  Pedagógusként elbeszélgetve velük az egyre kilátástalanabb helyzet miatt többen azon gondolkodnak, hogy elsősorban a munka, a tapasztalatszerzés vagy csak épp kaland céljából külföldre távozzanak. Nos, elszomorító ezt hallani, hiszen zömében diplomás szakemberek hagyják el majd az országot, elsősorban az orvosok.
 

   A magyarság szempontjából remélhetőleg egy jobb év elé nézünk. Bízzunk benne, hogy nem fogy el, hanem gyarapodik a magyarság létszáma a Kárpát-medencében. Higgyünk abban, hogy a ránk váró napokban Magyarországon nem az éhező gyerekek, a nélkülözések, a betegségek és kilátástalanságok lesznek a témák a médiában. Bízzunk benne, hogy politikusaink végre ráunnak a viszálykodásokra és nem csak a saját bankszámláikra kerülő pénzért aggódnak, hanem a kisember nyomorúságát is meglátják. Reméljük, hogy az Ukrajnában élő 150 ezer magyar nemzettársunk élete végre nem a rettegésről szól, hanem egy békés országban élheti meg mindennapjait. A Székelyföldön, a Vajdaságban és a Felvidéken élő nemzettársainkat pedig nem érik komoly atrocitások a magyarságuk megélése miatt.    
 

   Ezt az újévi szösszenetet egy Arany János újévre írt Alkalmi verséből vett idézettel kezdtem. Nos, azt hiszem, a fenti mondatban benne van minden: „Adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben…”, vagyis hozza el az újév minden kedves magyar nemzettársamnak azt ami hiányzik az életéből. Mindehhez a nemzeti imánkban, a Himnuszban is felhangzó szavakat tennék még hozzá: jó kedvet, bőséget és víg esztendőt.
 

Boldog Új Évet Magyarság! 

 

Fedák Anita

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap