Ukrán Karácsony(hegy)

Bilecz Ferenc, h, 12/24/2018 - 00:14

Van valami hátborzongatóan misztikus abban, hogy Karácsony a „fordulat” szimbóluma. Minden évben a téli napfordulóé, Jézus megszületésétől kezdve a keresztényeknél az isten-ember kapcsolat változásának kezdetéé, ami az Új Szövetségben Jézussal jelenik meg. A Karácsony-hegy környékén – 2014. április 12 óta -- zajló események lehet, hogy egy új világ kezdetének előjelei. Karácsony, a Fény ünnepe, ami a Sötétség eltűnésével kezdődik. Kara-csin, szó szerint, a Fekete-rend ünnepe (olvasatomban). Hogy a Nap (a Világosság) eljövetelének ünnepét miért ilyen rejtélyesen nevezték meg – nem tudom. De van hasonló szóalkotás például a görögöknél is, ahol például az igazság görög neve alétheia, ami a léthé (felejtés) szó fosztóképzős változata.

Nem akarom megismételni a karácsony szó keletkezése és értelmezése kapcsán kialakult számtalan vitatott – számomra elfogadható, vagy elfogadhatatlan – magyarázatot. Csak felsorolom a hipotetikus változatokat: megtestesülés (a latin: incarnatio-ból); karácsony (román: Crăciun, a latin: creatio-ból); lépni (szláv: крачити, kracs); láb (szláv: крак); rövidülés (szláv: краткий); keresztez (horvát: kracsun); gonosz lélek, ördög, halál (др.-рус. Карачун -- Смерть); fekete lélek (csuvas: кара/хура u чун); kerecsen (magyar: kerecsensólyom röptetés); fekete forduló (ősmagyar: kara – csun). Ami biztos, az az, hogy egyedül a magyaroknál maradt fenn hivatalosan, egyértelműen, általánosan használt, és értett szóként a Karácsony. Más népek vagy sohasem ismerték, vagy elfelejtették, de a helynevekben árulkodóan itt-ott fennmaradt! És amiért most szóvá teszem az az, hogy jóval több helyen, mint ahogyan eddig tudtam. Már eltűnt (elárasztott), vagy összezsugorodott helyekről, esetleg kisebb hegyekről van szó, amelyeket már fel sem tüntetnek a térképen. Csak véletlenül, mint a Karácsony-hegyi csata során, kerülnek újra szemünk elé. Ráadásul a Kazár Birodalom magyarok lakta (nyugati, észak-nyugati) területein, illetve közvetlen szomszédságában! Természetesen Kijev környékének ősmagyar története csak igen kevesek előtt ismert. (Ez érthető, mivel nincs kellőképpen feldolgozva, és közzétéve). Ez az 5-9 századi magyar történelem, amivel itt nem foglalkozhatok. Most, csak a helynevekből következő tényeket ismertetem, úgy, ahogyan én látom.

A „karácsony” szóval kapcsolatos eddigi tanulmányaim alapvetően csak egy orosz helynévre, a Szuzdáltól kb. 50 km-re ÉK irányban fekvő Karacsun nevű falu (Старый Карачун, 56.7263, 41.0608 koordinátákon) nevére irányultak.

2014. 04. 12-én Szlávjánszkban az orosz nemzetiségű felkelők elfoglalták a fontosabb középületeket (rendőrség, városi tanács, helyi reptér) és kitűzték rájuk az orosz zászlót. A kijevi kormány már másnap terrorelhárítókat küldött a rend helyreállítására. Ettől kezdve több ostromra került sor, amelynek halálos áldozatai is voltak, mindkét részről. Később, 2014. május 11-én, népszavazás útján kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot. „A népszavazás után megszállónak fogunk tekinteni minden ukrán fegyveres erőt” - jelentette ki 11-én Denisz Pusilin donyecki népköztársaság társelnöke. Május 14-én a helyi milicisták ellentámadásba mentek át. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint Kelet-Ukrajnában az ukrán hadsereg 11 ezer emberrel, 160 tankkal, 230 páncélozott járművel, több mint 150 légvédelmi üteggel és légierővel harcol. Az ukrán erőket nyugati (amerikai) egységek (Greystone) is támogatják. Szlavjánszk-Kramatorszk milicistáinak 800-2500 fegyverese, 8 páncélos egysége, aknavetőik, gépuskáik, gránátvetőik vannak. Orosz fegyveres erők nem harcolnak Ukrajnában. Május 13-ig Szlavjánszk-Kramatorszk környékén 29 fegyveres elesett, több mint 70-en megsebesültek. 4 db. Mi-24-es, és egy Mi-8-as helikoptert lelőttek. A milicisták elfogtak egy An-2-es repülőgépet és több páncélozott egységet megsemmisítettek. A Média élő közvetítésben tudósít a harcokról: „Бои под Краматорском и Славянском: к горе Карачун стягивают новое оружие. 13.05.2014   20:50 Автор: Максим Бойцов” /портал «Текущие события»./. No, itt hallottam először a Karacsun-hegyről! Kezdtem nézegetni a térképet. Az alábbiakat találtam:

  1. Karacsun falu. 52.0142, 39.3591
  2. Karacsun falu. 51.135, 26.5433
  3. Karacsun-hegy. 48.8147, 37.5469
  4. Karacsunovka falu. 47.9705, 33.1930
  5. Karacsunovó. (Карачуново. Костромская область)
  6. Karacsunovó. (Карачуново. Московская область)
  7. Karacsunovó falu. 57.6357, 39.2071
  8. Karacsunyici falu. (Карачуницы, pасположена в 6 км к югу от города Порхов, 57.7141, 29.5938

Megtudtam még, hogy „Korotun” (vagy Karacsuny) egy kígyó, az ukránok 16-18. századi lírai eposzában (a „Dúma”ban), ami Karácsonykor lenyeli a napot. Ekkor jön el a leghosszabb éjszaka. A nép, dalokkal, táncokkal kergeti el a Korotunt.

A Korotun családnév ukrán magyarázataira az alábbiakat találtam: az ukrán „korotun” szóból származik. Így hívták az ukránok az alacsony termetű embereket. Más verzió szerint, pogány személynév volt a Korocsun. (Ez egy szibériai eredetű rossz szellem neve volt). Babonás félelmükben az emberek gyakran a rossz szellem nevét adták a gyermeküknek, hogy megvédjék tőle. Ha szép, egészséges gyermeket akartak, akkor az ellenkező tulajdonságú nevet adták neki. A Karatun/Korotun változat nyelvi átalakulás. A Karatun nevet tatár eredetűnek tartják, ahol a „kara” fekete, a „tun” éjszaka jelentésű. („Kара” чёрный, „тун” ночь или „тн” шуба).

Milyen következtetéseket vontam le?

  1. A „K*R*S(Cs, T)*N” típusú személy-, és helyneveknek közös eredete és jelentése van.
  2. Két szó összetételéből áll, ahol az első egy jelző, a második egy névszó. Logikailag nálam kiesik a cselekvést jelentő ige névszóvá válása (lép, keresztez, fordul, kering).
  3. A helynevek elhelyezkedése megegyezik az R1a haplocsoport elterjedésének területével.
  4. Etimológiája a szláv nyelvekből nem vezethető le.
  5. A keleti (törökös?) eredet, csak megerősíti azt a hipotézist, hogy egy sztyeppei, középkor eleji, közvetítő nyelv maradványa, amely a magyar nyelvben maradt fenn, szinte változatlanul.
  6. A személy-, és helynévkénti gyakori alkalmazás kizárja a negatív értelmezést. A „csin” (csinos, rendes) és a „csúny/csuma” (csúnya) szavak felcserélése okozza démoni értelmezéseket. Egyébként a magyar csin(os) és csúnya szavak megléte és használata, megerősíti az 5-ös pontban feltételezetteket.
  7. A fentiekből arra a következtetésre jutottam, hogy a „karácsony” szó beletartozik azon markerszavak (pld. „bel” és „(s)ár”) körébe, amelyek vizsgálata az ősmagyarok nyelvéhez vezethet el.

Azt hiszem, ezzel a karácsony szó vitáját nem zártam le. Csak remélem, hogy néhány gondolattal hozzájárulhattam a további vizsgálatokhoz. Továbbá, hogy az ukrán helyzet az ott élők javára a lehető legjobban fog alakulni, és béke lesz a Karácsony-hegy alatt.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap