V. A.: Humor és Mogor

Szerkesztő B, szo, 12/30/2017 - 00:06

 

 

 

 

 

Szenzációs hírt közölt a Honderű. Megtalálták a kutatók az ősmagyar „Humor és Mogor/va/” monda néhány töredékét a Hahahóti Kódexben. A felbecsülhetetlen értékű leletről nyelvészünk, Cseppfolyóssy Szilárd értekezik. Kimutatta például, hogy a „kacagány” szó, mint a „kacag” ige régies főnevesített formája már a magyar humor honfoglalás kori időszakát idézi. A nyelvkutató erélyesen visszautasítja a hiedelmet, miszerint őseink nyersen fogyasztották volna a húst, hiszen a Hahahóti Kódex szövegleletei ékesen bizonyítják, hogy eleink még a humorban sem állhatták a „sületlen tréfákat”. Cseppfolyóssy elismeri, hogy az ősi magyar élcek még meglehetősen „lapposak” voltak, a távoli finnugor rokonság bizonyságaként. Később az Urálnál a nevetésre fakasztó törökös adomák „ural”-ák tréfálkozásunkat. Nyelvünk azonosságát az ősmagyar nyelvvel egyértelműen bizonyítják a manapság mind nagyobb tért hódító „altáji” kifejezések. A magyar humor „alpári” jellege azonban csak a honfoglalás után vette kezdetét, ám napjainkban már egészen eluralkodott hazánkban, zárja le vizsgálódását a neves nyelvkutató.
A japán–magyar kereskedelmi kapcsolatok serkentőleg hatottak a nyelvtudományra. Egyes kutatók szerint bizonyos szavaink japán szavakkal való feltűnő hasonlatossága meglapozhatná a hipotézist, miszerint a magyar őshaza valahol a Fudzsijama délnyugati részén keresendő. Pályázatot is írtak ki ennek megerősítésére. Egyik kutatónk a japán „Acsikó” szóra hívta föl a figyelmet, utalva ősi eredetűnek datálható népdalunkra: „Sárga a csikó”. Ez még megosztotta a pályázatot elbíráló nyelvészek véleményét. Az érvet nem találták eléggé átütőnek. Egy szókettős azonban meggyőzte még a kételkedőket is. A nyertes kutató felhívta a figyelmet a világhírű japán genetikus professzorra, akinek neve Asasima. A magyarban is gyakorta mondjuk, hogy „hasa sima”. S hivatkozott arra, hogy a francia nyelvben nem ejtik ki a h kezdőbetűt. Ez Japánban lekophatott. Érvelését beteljesíti, hogy hozzátette a nagyon japános hangzású mondatrészt: „Sok a sava”. Együttesen tehát: „Hasa sima, sok a sava”. Ez a nyelvi hasonlóság valóban elgondolkodtató. Utalt a kétszemélyes, kissé gnóm szerű autóra is, amely épp a japán autógyártás világhírű termékeivel szembesítve meglehetően „fura kocsi”, amelynek csupán ez a neve japános hangzású. A közös eredet nagy időbeli távolsága megmagyarázza, hogy a japán harakiri-ből a magyarban már csak a Kiri maradt meg, az is női utónév formájában. Megfontolandó azonban, hogy Erdélyben családnév is a „Harag” / vö. Harag György /. Ha ezt a Kiri utónévvel összekapcsoljuk, szembetűnő a hasonlóság a „harakirivel”: Harag Kiri. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a bírálók komolytalannak nyilvánították, és egyöntetűen elvetették a „tök jó” és a „Tokyo” szavak rokonításának hiú igyekezetét, ami teljességgel érthető.
Újabb váratlan humorfológiai eredmény keltett feltűnést a tudományban. Magyar kutató megállapította, hogy Julius Caesar milyen típusú kockát vetett el a Rubikon-pataknál, amikor sorsdöntő lépésre szánta el magát. Ki ne ismerné híres mondását: „A kocka el van vetve”! Vajon milyen volt az a kocka? Kutatónk kiderítette, hogy kizárólag a Rubik-kockáról lehetett szó. A megfejtéshez a Rubik-on elnevezés adja meg a kulcsot. A patak neve ezek szerint titkon már tartalmazza a megoldást. Caesar zsenije ebből is kiviláglik. Egyrészt prófétai előrelátással a leghíresebb kockát vette igénybe, másrészt kitűnő választásával messze megelőzte korát. A kutató azt is feltételezi, hogy egyik légionáriusa visszahozta a kissé könnyelműen elhajított Rubik-kockát, különben milyen fejtörő szórakozást talált volna Caesar a tábori élet unalmában? S a buzgó légionárius nyilván megkapta érte a megfelelő kitüntetést is. Más kérdés, hogy ezek után mennyire mondhatja egészen eredetinek Rubik Ernő kockája ötletét.

 

Forrás: Polísz, 2009. 111. szám

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap