Válasz Tokióból

Doma-Mikó István, h, 05/23/2011 - 08:27

 

 

 

 

Kedves Olvasók és kedves Barátaim!

 

Elnézést kérek tőletek, hogy a hozzám továbbított leveleitekre nem válaszoltam. Amint a tudósításaimból is kitűnt, Japánban immár több mint két hónapja áldatlan állapotok közepette élünk. A március 11-i földrengés és cunami közel 28 ezer embert elpusztított, és mintegy félmilliót hajléktalanná tett. A legmagasabb katasztrófa-besorolású fukushimai atomerőmű környezetében folyamatos a radioaktív sugárzás. Több százezer menekült és kitelepített vár segítséget. Hozzáteszem, külföldi tudósok szerint Japán főszigetének tengerbe csúszását eddig egy tenger alatti hegy akadályozta, amely most eltörött, s ez miatt az eddiginél is nagyobb földrengés várható. Remélem, mindezek tükrében a késésem, vagy hallgatásom érthető.

 

Köszönöm az aggodalmaikat és a jókívánságaikat. Megnyugtatok mindenkit, hogy testileg-lelkileg egészséges vagyok, nyugodt vagyok és teszem a dolgomat. Több akcióba kezdtem, hogy a bajbajutottakon valamiképpen segíthessek.

 A száraz tudósításokon felül itt válaszolnék a hozzám intézett leggyakoribb kérdésekre:

 

- Félünk, avagy félek-e?

 - Életemben Japántól messze kétszer kerültem tengeri ciklonba. Órákig hánykolódtunk a tengeren, és nagyon valószínűnek látszott, hogy odaveszünk. Mégis más helyzet volt. Földrengéskor 15-25 másodperc alatt dől el, hogy életben maradunk-e. NINCS IDŐNK FÉLNI!
Ha alvás közben megmozdul alattunk a padló, egy másodperc múlva talpon vagyunk, rohanunk az ajtóhoz és felkapjuk az odakészítet túlélő csomagot.  Ez még félálomban is összesen öt másodpercbe kerül. Aztán a nyitott ajtóban várjuk, hogy az épület mozgása miképpen folytatódik. Ha enyhül, maradunk, ha erősödik, futunk a szabadba, biztonságos helyre, ahol sem épület, sem villanyoszlop nem borulhat ránk.
        A március 11-i 9-es erősségű földrengést követő másfél hónap alatt közel 2000-szer végeztük el ezt a gyakorlatot. Higgyétek el, megszokni nem lehet! Egy idő után az ember rutinra tesz szert, gépiesen végzi a mozdulatokat, de azért minden rengéskor megszólal benne a kisördög, hogy hátha ez lesz az „igazi”. Valószínűleg rám ragadt némi japán hidegvér, vagy csak egyszerűen szerencsés alkat vagyok, de ilyenkor nem szoktam pánikba esni. Vészhelyzetben ne a sors igazságtalanságán gondolkodjék az ember, mert ami megtörtént, azon már úgy sem változtathatunk. Mindig a teendőkre gondolok. Az jár az eszemben, hogy nem maradt-e gáz vagy villany bekapcsolva, nálam van-e az órám, és a kezembe kapok egy pár cipőt, ha éppen papucsban vagyok.

 - Mikor lesz vége a krízisnek?

 - Kiszámíthatatlan. Nem akarok vészbagoly lenni, de ha jön egy 9-esnél is erősebb földrengés és az azt követő cunami, akkor nem is ezzel a krízissel kell szembe néznünk, hanem egy újabbal, nagyobbal. Ne adja Isten, hogy abban a további 50 atomreaktor is szerepet kapjon.

 - Mikor tud a japán gazdaság talpra állni?

 - Újabb megválaszolhatatlan kérdés. Ehhez tudni kellene, hogy miből álljon talpra, de a krízis egyre változik, terebélyesedik.
A fukushimai atomerőmű lehűtése és bebetonozása jövő év elejéig eltarthat, ha nem lép közbe gátló tényező.
A menekülteknek már elkészült több mint 15 ezer szükséglakás.
A gyárak átprogramozással próbálják visszaállítani a régi termelési ütemet.
A japánoknak hatalmas tartalékuk van, amit az összefogás és az önmegtartóztatás képez. Pl. a kormány kérésére a lakosság önkéntesen 20-30%-kal csökkentette az elektromos áram fogyasztását. Ezeket figyelembe véve szerintem egy év alatt nagyjából helyreállhat a termelés és a mindennapi élet. További egy év alatt a kevésbé fontos restauráció is megtörténhet. A kevésbé fontos utózöngék persze még évekig húzódhatnak, mint a kóbei földrengés után. Mindez azonban csak sugárzásmentes állapotra érthetők. A fukushimából terjedő radioaktív sugárzás mindent átírhat.

 

A történtek jobb megértéséhez mellékelek a katasztrófáról egy dokumentumfilmet, amely három részletben magyarul is megtekinthető.

 

Doma-Mikó István

Inter Japán Magazin

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap