A vörösiszapról

Bodó János, szo, 10/03/2015 - 00:23

 

2010. október 4-én eddig példátlan ipari katasztrófa történt az Ajkai Timöldgyárban: a gyárhoz tartozó vörösiszap tároló gátja átszakadt, és a kiömlő ár elöntötte a környéket, 10 ember meghalt, 200 körüli a sérülést elszenvedettek száma. A termőföldekben hatalmas kárt keletkezett, csak földcserével tudták megoldani a problémát. Újra kellett a településeken a házakat építeni, a kormányzat példás gyorsasággal igyekezett a szerencsétlenül jár emberek segíteni. A halottakat persze nem sikerült feltámasztani, borzalmas kínhahalált kellett halniuk. A kár okozói, a gyár tulajdonosai meglepő flegmasággal reagáltak, mondván, ők nem tehetnek semmiről, a kiömlő vörösiszap amúgy sem veszélyes az emberi szervezetre. Ahhoz képest az égési sérülések száma, melyek a lúgkő okozott, igen magas volt. Mi is történt tulajdonképpen, mi az a vörösiszap, hogyan került a gyár környékére, tényleg végzetszerű volt a baleset bekövetkezése?
A timföldgyártás mellékterméke a vörösiszap, illetve nem is melléktermék, hanem a kiindulási ásványanyag, a bauxit feldolgozása során keletkező maradvány. Ma még nem tudni, hogy valaha megoldható lesz-e a vörösiszap feldolgozása, a benne lévő rengeteg hasznosítható anyag kivonása. Mert a kiindulási anyag, a bauxit nagyon összetett ásvány, alumíniumot is tartalmaz, Al2O3 tapasztalati képlettel leírható aluminiumoxid formájában.Ez az anyag az érték, ami kivonásra kerül, AlOH3, alumínium-hidrát köztes terméken keresztül, lúgkkő felhasználásával. A technológia kicsit bonyolult, a lényeg a kalcinált timföld, ami a késztermék, az alumínium gyártás alapja. Kohósítás után, mint a folyékony vas, olyan állagú lesz az alumínium.
Már sok kísérlet történt a többi értékes összetevő kinyerésére, ezek egy része sikeres volt, így a vanádium, a gallium termelése is megoldott, főleg a hidrát képződése mellett. De ezekről a kutatásokról nem sokat közölnek, mivel haditechnikai szempontból jelentős termékekről van szó.
A vas, mint kinyerésre váró összetevő, igen jelentős a bauxitban. Nálunk is komoly kísérletek voltak, az AJKO szűrőpréssel a 6o-as években, de tudomásom szerint gyakorlati alkalmazására nem került sor, mivel az anyag sűrítve is lágy, mint a vaj, eltömíti a kohót, így nagyobb tételben nem tudják felhasználni.
A vörösiszap éppen a vasoxidtól kapta a nevét. A timföld egy részét tudják csak kinyerni a bauxitból, ez nátriumaluminát néven a kikeverés nevű technológiai folyamat során hidráttá alakul. Majd a kalcinálás során molekuláris víz tartalmától igen magas hőmérsékleten megfosztják, és a késztermék, a timföld, amely elég nagy tisztaságú ahhoz, hogy kohósítva alumíniumot lehessen előállítani belőle.
Tehát ennek az összetett technológiának a végterméke a timföld, és a maradék a vörösiszap, amelyet a meddőhányóra szivattyúznak, ez valami hatalmas tároló, több méteres gáttal körbevéve, hogy a környezetet óvják. Idővel ez megszikkad, és porzik, ami újabb veszélyforrás a környezetre.
Tudomásom szerint az 50-es években egy-az egyben a Marcal folyóba engedték ezt az anyagot, és a teljes kipusztulás sorsára ítélték annak élővilágát. Hasonló történt most is, a Marcal időlegesen halott lett, csak a gyors közbeavatkozás hozta vissza az élővilágot a folyóba
Akkor még a környezetvédelem gyerekcipőben járt, és a vas és acél országa, na meg az alumínium országa akartunk lenni, hogy e terv érdekében fel kellett áldozni egy folyó teljes élővilágát, az nem számított.
Az, ahogy  a gyár egyik tulajdonosai nyilatkozott a médiában, a timföldgyártás technológiájának teljes nem-ismerését jelenti. De nyilván nem erről van szó, a kapitalista gyártulajdonosok a közvéleményt akarták félrevezetni, tettük azonban mélységesen erkölcstelen.
A profit, a pénzhajhászás elhomályosítja az embert agyát, s a végén már nem ismer semmit: embert, erkölcsöt, Istent!
De ez már nem moralizálás kérdése, hanem a földi igazságszolgáltatás ügye.
Ilyen nagymérvű károkozás esetén figyelem kell venni a tett erkölcsi súlyát is, mert ha mellényzsebből ki is fizetik a kárt a dúsgazdag elkövetők, akkor is bünhődniük kell arányban a bűnnel.

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap