Wass Albert: A magyar Szent Korona

Szerkesztő C, h, 02/05/2018 - 00:02

 

 

 

Második Szilveszter pápának különös álma volt egy éjszaka. Álmában
egy angyal jelent meg előtte és ezeket mondta:
– Sok évszázaddal ezelőtt egyik elődöd mezítláb lépett ki Róma kapuján,
hogy kegyelmet kérjen Attilától, hunok királyától a város számára.
A hatalmas Attila meghallgatta elődöd kérését, és békésen vonult el Róma
falai alól. Most ennek az Attilának egyik utóda, magyarok uralkodója,
Géza fia István fordul kéréssel hozzád. Királyi koronát kíván magának,
és népe számára apostoli áldást. Teljesítsd kívánságát, Szilveszter,
mert ha teljesíted, a kereszténység pajzsává válnak a magyarok, s kardjuk
az egyház kardja lesz. Több áldozatot hoznak és ezerszer többet
szenvednek majd a keresztény hitért ezek a magyarok, mint a világ
összes népei együttvéve!
S lám, alig telt el néhány hét a különös álom után, amikor a magyarok
földjéről megérkezett Rómába Asztrik érsek, királyhoz illő kísérettel és
gazdag ajándékokkal, és királyi koronát kért István névre keresztelt Géza fia
Vajk, magyar fejedelem számára.
Szilveszter pápa nagy örömmel fogadta magyarok küldöttjét, és levél
kíséretében küldte meg apostoli áldását és a királyi koronát. Így szólt a
levél:
“Szilveszter pápa, Isten szolgája, áldását küldi magyarok uralkodójának!”
“A Felséges Isten és a szent apostolok által ránk ruházott hatalmunknál
fogva engedélyezzük, küldjük és adományozzuk áldásunkkal együtt
mindazt, amit tőlünk kértél. A királyi koronát az apostoli királyi címmel
együtt, érsekséget Esztergom székhellyel és a többi püspökségeket.”
“Mindezeken felül apostoli hatalmunknál fogva engedélyezzük és kívánjuk,
hogy úgy te magad, mint minden jogos utódod, bárki legyen is
az, maga előtt hordassa a keresztet mint apostoli jelvényt. Te és utódaid,
ahogy apostoli királyokhoz illik, magatok döntsetek, ítélkezzetek és
rendelkezzetek mi helyettünk minden egyházi dologban úgy a jelenben,
mint a jövőben országotok földjén.”
“Róma, az Úrnak ezredik esztendejében, március hónapjának huszonhetedik
napján.”
Ahogy a szent korona megkezdte útját Rómából a magyarok földjére,
mennybéli angyalok serege kísérte magosan az égen, elterelve útjából a
fellegeket, szeleket, viharokat és árvizeket. Ahol a koronát vivő kis csoport
elhaladt, virágok nyíltak ki hirtelen az út mindkét szélén, még a
magos hegyi hágókon is, ahol hó lepte a földet.
Sok egyéb csoda is kísérte útját. Az út mentén lakozó népek tehenei
kétszer annyi tejet adtak, mint azelőtt. A juhok három bárányt hoztak a
világra, és legelők, kaszálók, szántóföldek, gyümölcsösök termése megtízszereződött.
A csodák láttára letérdelt a nép mindenütt az út mentén,
amerre csak a Szent Korona elhaladt és minden nép a maga nyelvén áldotta
az Urat, Róma városától magyarok földjéig. 

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap