XIII. Magyar ünnepek 5/5 - Magyar tél

Jankovics Marcell, k, 02/18/2014 - 00:20

 

 

 

 

Magyar tél

Télen nincs magyar nemzeti ünnep. Pedig lehetne, sőt, illene is, hogy legyen. Az ünneplésre okot adó esemény semmivel sem alábbvaló a másik háromnál, sőt. Nem is olyan régen, 2000. karácsonyán (vagy 2001. újév napján) a magyar országgyűlésnek módja is lett volna rá, hogy a szóban forgó esemény ezredfordulója alkalmából állami ünneppé emelje e napot. Nem került volna az országnak semmibe, hiszen ez a nap (vagy a másik) jól ismert okból kifolyólag amúgy is munkaszüneti nap, és beleesik az iskolai szünidőbe is.

A történettudomány hivatalos álláspontja szerint 1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) István fejedelmet II. Szilveszter pápa (más vélemény szerint III. Ottó német-római császár) által küldött koronával királlyá koronázzák.[21]  A történészek és a közvélemény szerint a koronázás napja a magyar államiság születésnapja. Ez a megállapítás nem teljesen pontos, hiszen Árpád népének bejövetelével létrejön már a magyar állam, mely Taksony, és még inkább Géza idejében már megdönthetetlenül része Európának. Helyesebb lenne talán keresztény magyar királyságot mondanunk. A koronázás mint szimbolikus aktus mindenesetre megpecsételte a száz éves folyamatot, aminek során Magyarország betagozódik az egykorú Európába, s ekképpen méltó alkalom az évenkénti megemlékezésre. Aktuálissá az teszi az ünnepet, hogy Magyarország a közelmúltban az új Európának, az Uniónak is része lett.

Én magam, amióta csak tudok a koronázás télközépi időpontjáról, megünneplem. Egyszerűen. 24-én a karácsonyfát nemzeti színű szalagokkal is ékesítem, és legfelülre, a csillagangyal alá, felrakom a koronás címert, a rendszerváltás óta kitűzöm az ablakba a zászlót is. Az ünnepi díszt a karácsonyfával együtt vízkeresztkor bontom le. 

István királlyá koronázásának választott időpontja minden tekintetben jelentőségteljes nap volt. Kozmikus (téli napforduló), naptári (újév) és vallási értelemben (karácsony) is. A három időpont antik mintára ekkor még egybeesett. Rómában a téli napfordulót, a Nap születésnapját december 25-én ünnepelték, ezért is tették erre a napra utóbb Jézus Krisztus születésnapját, ami a korai középkorban újév napja is volt. Ezen túlmenően a koronázás napja nem közönséges újév volt, hanem Krisztus születésétől számítva – ezzel megint bejön a karácsony a képbe – a második évezred első napja is. István vagy a tanácsadói kiváló érzékkel választották e napot. Újév napja, új esztendő, új évezred, új államforma, „Krisztus ezeréves királyságának” megalapítása (Jel 20) magyar földön összecseng, az esemény a jelekre fogékony kortársakra nagy hatással lehetett. (Györffy György az időpont megválasztása kapcsán kitér az ezredfordulóhoz fűzött világvége-jóslatokra és félelmekre.)

Különös érzék nem is kellett hozzá, a karácsony, a karácsonyi tizenketted egésze már évszázadokkal korábban is állami ünnepségek, törvénykezés, amnesztia, követjárások, keresztelések, felszentelések és kiátkozások, meg persze koronázások ideje volt. A legismertebb ezek közül Nagy Károlyé. 800 karácsonyán kente föl a pápa római császárrá. Az „új”, vagyis a megújulás, megújítás pedig már a zsidó karácsony, a Hánukká történelmi magyarázatának is régtől fogva központi gondolata.

A középkor folyamán ez a hagyomány nálunk is továbbélt, István utódai az első koronázás értelmét, a királyi jogkör kinyilvánítását ismételgetve értelemszerűen állami ünnepként élték meg az évnek ezen időszakát. Íme, néhány példa:

1041. karácsonyán Aba Sámuel követei III. Henrik német-római császár udvarában tartózkodnak.

1073. karácsonyát Salamon a segítségül hívott német seregek vezéreivel együtt ünnepli Ikervárott.

1076. karácsonya: I. Géza Szekszárdról békekövetséget küld Salamonhoz.

1149. december 25-én magyar sereg érkezik Ladomérba, hogy az elűzött nagyfejedelmet visszaültessék a trónjára.

1162. december 25. II. Géza kiengedi börtönéből az őt kiközösítő esztergomi érseket.[22]

1189. karácsonya: I. (Barbarossa) Frigyes követei III. Béla udvarában.

1207. december 2-i  pátensében III. Ince pápa megerősíti Bertoldot, Gertrúd királyné öccsét a kalocsai érseki székben. 

1224. végén fölszentelik az Uros apát által újjáépített pannonhalmi apátsági templomot.

1247. december 26.: IV. Béla városi kiváltságot ad a beregszászi hospeseknek.

1291. január 6. előtt: III. András gyűlést tart Váradon a bárók és a környező megyék nemesei és elöljárói részvételével.

1309. december 25-én Gentilis bíboros pápai legátus kiközösíti az erdélyi vajdát, amiért az a Szent Koronát magánál tartja.

1323. vízkereszt: Károly Róbert állandó értékű ezüstpénz verését rendeli el.

1336. karácsony: visegrádi királytalálkozó Róbert Károly, Nagy Kázmér lengyel, és János cseh király között. (A középkori államfők találkozóinak a háromkirályok látogatása ünnep szolgált ideológiai indokul. Egykorú források szerint a királyok ezen alkalmakkor Gáspár, Menyhért és Boldizsár szerepében együtt járultak a templomban felállított betlehemi jászolhoz. 

1414. vízkereszt: Zsigmond távolléte idejére az esztergomi érseket és a nádort nevezi ki helytartóivá.

1438. január 1.:  Habsburg Albert koronázása Székesfehérvárott.

1458. újév: országgyűlés kezdődik a Rákos mezején.

István koronázását illetően több a vitatott elem, maga a koronázás időpontja is az. Györffy György, Szent István király első számú történészszakértője az 1001. január 1. mellett érvel.[23] Jómagam, abból kiindulva, hogy a koraközépkori Európa sok országában karácsonykor, azaz december 25-én kezdték az évet, a két időpontot egynek veszem. Arra nézvést, hogy ez az évkezdési szokás nálunk is dívott volna, nincs bizonyítékom, de tulajdonképpen mindegy is lenne – mindkét nap része a karácsonyi ünnepkörnek, hagyományos nevén a karácsonyi tizenkettednek -, ha nem akarnám nemzeti ünneppé emelni, illetve ha karácsony ma is újév napja lenne. Mivel nem így van, és szeretném, ha honfitársaim is velem ünnepelnének – amikor alkalmam van, szóba hozom a kérdést illetékesek és közönség előtt is -, ha egyszer törvényjavaslatként kerül a képviselők elé, majd választanunk kell. Én újév napját választanám. Karácsony a hívők szemében szentebb, mint ahogy a középkorban tekintettek rá, s ahogy Nagy-Britanniában ma is – a brit „szentesték” szilveszteri vidámságban telnek -, legtöbb honfitársunk emellett családias, meghitt ünnepnek tekinti. Újév viszont igazából „üres” nap, a mélyen vallásosak mennek csak templomba. Karácsony nyolcada katolikus főünnep, régente Jézus körülmetélésének ünnepe volt, ma Szűz Máriának, Isten anyjának a napja ez. A zöm a szilveszteri mulatságot heveri ki, jó esetben a malacsültre várva a szokásos, Habsburg-nosztalgiájú bécsi koncertközvetítést nézi. Hazafias tartalmat, történelmi üzenetet a megújulás szükségességéről viszont épp mint a magyar állam születésnapja adhatna e nap.

 

                                                              * * * *

 

Az állami születésnap télközépi ideje három másik ünnepünkre jellemző, évszakos vonást kölcsönöz az eseménynek. A hiány pótlásával az ünnepi hármas úgy kerekedne négyessé, ahogy a magyar közmondás tartja: „Három a magyar igazság, és egy a ráadás”.

Az én külön örömömre e négyesben is érvényesül a 3+1 elve. A 3 nemzeti, állami ünnep a 3 termékeny évszakba esik, 3 fontos mezőgazdasági tennivaló (vetés, aratás, szüret) időszakába, a ráadásünnep úgy válik el a tőlük ebből a szempontból, ahogy a Hánukká a három zsidó zarándokünneptől. De csak ebben különbözne tőül. Mind a négy szomszédságában olyan egyházi ünnepet ülnek a hívők, amelyek a szekuláris világban is ünnepnek számítanak: március 15. húsvéthoz vezet; augusztus 20. maga ilyen is, olyan is; október 23-ára egy héttel a reformáció világnapja, majd halottak napja és mindenszentek következik. Az állami születésnapnak javasolt újév pedig – megismétlem – a karácsonyi ünnepkör része. Mind a négy munkaszüneti nap, és – elvben – mind iskolai szünidőbe esnek.

 


[21] Magyarország történeti kronológiája 1983: I. 79.

[22] Még aznap vissza is csukatja, mert az érsek nem hajlandó visszavonni az interdiktumot.

[23] Györffy 1977: 148–149.

  

 

Magyar irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap