Zrínyi Miklós Emléknap

Szerkesztő A, szo, 11/18/2017 - 00:08

 

 

 

 

 

Zrínyi Miklós költő, hadvezér, a magyar barokk kiemelkedő alakja. Nagy műveltségű katona volt, akit Pázmány Péter is nevelt, az önálló magyar királyságban hitt, ám életét kettétörte egy végzetes vadkanvadászat Csáktornya mellett. Hadvezéri képességeit Európa-szerte elismerték, „Magyar Mars”-nak nevezték, de terveit nem tudta sikerre vinni, mert a Habsburgok politikája megakadályozta ebben. Lendületét, eredményeit veszélyesnek ítélték, korlátozása és a törököknek kedvező vasvári béke végképp megtörte pályáját. Hogy halála véletlen baleset volt-e, vagy meggyilkolták, máig sem tisztázott. Jókai Mór az Erdély aranykora című regényében hatalmas, férfias küzdelemnek írja le Zrínyinek a vadkannal való tragikus harcát.

„Ez volt halála az ifjabb Zrínyi Miklósnak, hazája legnagyobb költőjének s legvitézebb fiának. Így halt meg a férfi, kit a sors mindig tenyerén hordozott – honának szerelme, véde, dicsősége.” – zárja Jókai a történelmi epizódot. Zrínyi Miklós valóban kora egyik legnagyobb írója volt, számos hadtörténeti és szépirodalmi munka szerzője. Tábori kis tractájában a hadsereg szolgálati szabályzatát rögzíti; a Vitéz hadnagyban az ideális hadvezér portréját igyekszik megrajzolni. Az eszményi uralkodót is bemutatja (Mátyás király életéről szóló elmélkedések), A török áfium ellen való orvosságban pedig egy állandó magyar hadsereg felállításáról, a török kiűzésének fontosságáról ír. Szerelmi művei címzettje első felesége, Draskovich Mária, Viola. Legnagyobb irodalmi teljesítmény eposza, a 15 énekből álló Szigeti veszedelem, melyben dédapja, a szigetvári hős 1566-os várvédelmét dolgozta fel. Erkölcsi küzdelem zajlik, valójában nem magyar és török között, hanem magyar és magyar között. A török ugyanis Isten büntetése a magyar bűnei, széthúzása miatt. Csak akkor válthatja meg önmagát népünk, ha olyan erkölcsi magaslatra emelkedik, miként azt Zrínyiék tették. A büntetést, a gyötrelmet, a haza életét veszélyeztető elemeket jelképező törökök csakis összefogással, hazaszeretettel, az Isten felé fordulással győzhetők le. Krisztus katonáira van szükség, hősiességre és erényekre. Zrínyi „elpusztítja”a szultánt (a gonoszt), és bár társaival elesik a csatában, az erkölcsi győzelem az övé, mert mint keresztény vértanúkat, a szigeti hősöket Gábriel arkangyal vezetésével angyali sereg viszi Isten színe elé. Az erkölcsi dicsőség, az örök élet a jutalmuk, ez, az erényes, cselekvő összefogás tehát a magyarság megmaradásának záloga. E mondanivaló, határozott üzenet teszi mindenkor időszerűvé Zrínyi Miklós művét.

 

 

 

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap