1956 (Arany Sas pályamű)

Orsolya, szo, 09/08/2018 - 00:03

 

A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI 1945-1956

 

 

1945.Április 4-én Magyarorszag felszabadult a német megszállás alól.Ezzel a 2.világháború véget ért az ország területén.Azonban  a várt szabadság helyett egy újabb,jóval hosszabb ideig tartó  megszállás következett be a szovjet hadsereg álltal.Rövid átmeneti időszak után  Sztálin legjobb magyar tanitványa,Rákosi Mátyás vezérletével a 20.század magyar történelmének egyik legsötétebb korszaka köszöntött be.1945-1948 között szovjet segítséggel a Magyar Komunista Párt kiszoította a hatalomból a demokratikus erőket.Válogatott eszközöket alkalmaztak-az ellenfelek megfélemlítése,lejáratása,szovjet nyomásgyakorlás a választások manipulálása.1949-re az MKP utódpártja , a Magyar Dolgozók Pártja egyeduralkodóvá vált.Sztálin és Rákosi személyi kultuszán alapuló diktatúra vette kezdetét.Koncepcios  perek sokasága indúlt,az osztályidegennek mondott emberek tömegét  telepítették ki,deportálták,mindennaposak voltak a letartóztatások,kínzások,kivégzések.A párton belüli ellenzéket, de meg a saját embereiket sem kímélték.Ennek lebonyolítója  az Államvédelmi Osztály,majd az Államvédelmi Hatóság volt.A parszti réteget szövetkezetekbe kényszeritettek.Általánossá vált az elszegényedés.Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után az új szovjet vezetés nyomására Rákosit a miniszterelnöki poszton a reform kommunista Nagy Imre váltotta fel.Jelentős lépésekett tett az ország és a közélet demokratizálása érdekében.Rákosi hívei nem ültek tétlenül,megindúlt a visszarendeződés,ennek keretében Nagy Imre helyére 1955 tavaszán Hegedűs András került.1956 elején Hruscsov szovjet pártvezető sztálinizmust elítélő nyilatkozatainak hatására Magyarországon is egyre többen es nyíiltabban merték kimondani a Rákosi korszak bűneit.Rákosinak a pártvezetői posztról is távoznia kellett.A felgyorsúlt ellenzéki szervezkedések legfőbb színterei az értelmiségiek szervezetei,a Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége,valamint a diákság ifjúsági szervezete.

 

A FORRADALOM KITÖRÉSE 1956.OKTÓBER 23-ÁN.

 

Az egyetemisták a lengyelországi szovjetellenes  megmozdulások támogatására szimpátiai tüntesést szerveztek október 23-án 15 órára Budapesten a Bem szoborhoz.Előző napon a diákgyűllés 16 pontos kővetelést fogadott el,kőzte a szovjet csapatok távozásának követeléset.Október 23-án az első tüntetések Debrecenben kezdődtek reggel,este pedig már vér is folyt,amikor  az ÁVH-s katonák lövöldözni kezdtek a békés tömegben.Budapesten  a tüntetést a pártvezetés végül engedélyezte.A Bem szobornál még ötvenezres tömeg estére a Parlamentnél már kétszázezresre duzzadt.Itt meghallgatták Nagy Imre beszédét,aki reformokat ígért.Este a budapesti Sztálin –szobornál tüntetők ledöntötték a szobrot. Ugyanekkor Gerő Ernő pártfőtitkár sovinisztának,nacionalistának és antiszemitának bélyegezte meg a tüntetőket.Ezek után az elégedetlen emberek egy része a Magyar Rádió épülete elé vonult,ahol a 16 pont beolvasását követelték. Az ÁVH itt is tüzet nyitott a tömegre.A tüntetők fegyvereket szereztek be ,így tűzharc bontakozott ki.Reggelre a felkelők elfoglalták a rádió épületét.

 

FEGYVERES FELKELÉS 1956.OKTÓBER 24-31.

 

Október 24-én hajnalban a szovjet csapatok Budapestre bevonulva a stratégiai pontokat,erre válaszul a forradalmárok barikaóátokat emeltek,megkezdődtek az utcai harcok.A hatalom a felkelés leverésére készült.Ugyanakkor fontos politikai változésokis történtek ezen a napon,Hegedűs Nagy Imre váltotta fel a kormány élén ,aki a reformok folytatását ígérte,Gerőt pedig moszkvai utasításra Kádár Jénos követte.Ez azonbannem tudott véget vetni a folyamatoknak,a fegxveres ellenállás egyre terjedt.Oktober 25-én délelőtt a forradalmat továbbra is ellenforradalomnakbélyegző hivatalos propaganda hatására több ezres tömeg gyűlt össze a Parlament épületénél.A fegyvertelen emberekre a katonak tüzet nyitottak ,a halottak száma 61, a sebesülteké 300 volt.Oktober 26-án egész nap folytatodtak az összecsapások a felkelők és a szovjet egységek között,ugyanakkor folytak a tárgyalások is a fegyverszünet érdekében.Október 27-én jelentős politikai változás következett be.A megbukott kormány helyébe az egyetlen hitelképes politikus,Nagy Imre vezetésével új kormány lépett amelyben kisgazdapártiak és reform kommunisták voltak a miniszterek.Október 28-án reggel a szovjet csapatok újabb támadást indítottak ,amely azonban megtört a felkelők hősies ellenálásán , így visszavonulni kényszerült.A kormány délben tűzszünetet hirdetett,bejelentette a szovjet csapatok távozásáz Budapestrol,az ÁVH feloszlatásat.Számos kormánycsapat,így Maléter Pál ezredes egységei is átálltak a forradalmárol oldalára.Ezzel gyakorlatilag győzött a forradalom.Október 30-én reggel újabb harcok robbantak ki a Köztársaság téri pártház épületénél,amikor a feloszlatott ÁVH katonái tüzet nyitottak nemzetőrökre és civil járókelőkre.A tűzharc és az ostrom számos áldozatot követelt.Még aznap Nagy Imre bejelentette a többpártrendszer bevezetését,a szabad választások előkészítését, az 1945-ös koalíciós pártokat tömörytő Nemzeti Kormány felállítását.Október31-én feloszlott MDP helyébe megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt,mellette számos más kisebb –nagyobb politikai párt kezdte meg működését.Megindúlt a bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátása, köztük az egyik legismertebbet,Mindszenty Júzsef bíborost rehabilitálták is.A budapesti eseményekkel egyidőben számos vidéki városban játszodtak le hasonló események.Tüntetések,népgyűlések,melyre a helyi hatalom erőszakkal válaszolt.61 sortűz dördült el az országban,amelyeknek több száz áldozata volt.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap