Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Irinyi János Emléknap

A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálójaként tartja számon az utókor Irinyi Jánost, pedig a modern kémia egyik igen figyelemreméltó alakját tisztelhetjük személyében. Több eredményes kísérlet, több találmány és a modern kémiai szemlélet elterjesztése egyaránt nevéhez fűződik. Születésének helye és időpontja vitatott, Irinyi János édesapja Nagylétán (akkoriban Létán) volt uradalmi tiszttartó, fia így már korán megismerkedett a magyar földdel és mezőgazdasággal, a talajokkal és a kőzetekkel. (Hírek)

Szerkesztő A
1895. december 17-én hunyt el Irinyi János vegyész, a gyufa feltalálója

Irinyi János (Albis, 1817. május 18.[1] – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja. 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász és Janovits Ro... xanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, (Egyéb)

Lukáts János
…a farkasverem szélén

Vessünk egy pillantást „a történelmi sorsfordulókat követő nemzedékváltások mechanizmusába” – határozza meg legújabb kötete célját Albert Gábor már a könyv legelső tanulmányában. A sorsfordulók – Magyarhonban különösen, és az elmúlt másfélszáz évben még inkább – igencsak hasonlóak, a következmények is, az egyre újabb nemzedékek viselkedése és válaszai is. Különösen igaz ez a megállapítás a polgári társadalom intézményeinek a megjelenése után, az államigazgatási piramisok felnövekedése (Novella)

Farkas Molnár Péter
Csipkét vasból

A fiatal Eggewarth kora reggel óta ült a Ferenczi vendéglőben és ivott. Nem sokat, és a bort szódával hígította. Kevesen voltak rajta kívül a teremben. A söntéspult mellett kese bajszú, fiatal pincér támaszkodott álmosan, a sarokasztalnál egy idős úr a reggeli lapot olvasta. Előtte kis pohárban meggyvörös színű likőr állt. Eggewarth az utcát bámulta a nagy vendéglői üvegportálon át. Nézte a szemerkélő esőben dolgaik után siető embereket, ahogy kerülgetik (Novella)

Kő-Szabó Imre
Hármas csavarorsó

Félix minden reggel, menetrendszerűen, emeleti lakásából lejött a Zöldhetes presszóba, hogy megigya fél unikumát, melyhez kísérőként kijárt neki egy üveg hideg sör is. Itt lakott a közelben, azt nem lehet mondani, hogy hány sarokra, mert ezek az emeletes házak olyan rendezett rendetlenségben, egy építész által megszabott rendben épültek, hogy abban egyértelműen eligazodni nem lehetett. Úgy mondták, ha erre irányult a kérdés (Novella)

Bene Zoltán
Appendix belli

[Kővári azon az éjszakán, amelyiken a felhők fölött zümmögő gépek bombázni kezdtek a határ túlsó oldalán, egy öbölről álmodott, amelynek vizét fodrozza a szél. A pókhálók finoman rezegtek az ötödik emeleti lakásban, Kővárit a bombázók zúgása ringatta egyre mélyebb és mélyebb álomba. A szélfodrozta tengervízen lebegett tovább egészen reggelig, mikor is az ég kéken ragyogott és ezüstös testű gépek helyett madarak röpködtek a Nap körül.] (Novella)

Kühne Katalin
Elsüllyedt falvak, megroggyant tanyák

Bözödújfalu vízbe merülésére emlékezem, a diktátor falurombolásaira, az elszakított területeken élők nehéz sorsára, de a magyar tanyákon élők elszigetelt életét is, a túlélésért, a megmaradásért folytatott küzdelmeiket is feltárom. - Kattintgatom a távirányítót, hirtelen egy megdöbbentő látvány tárul elém. Bözödújfalu elsüllyedt világáról, a vízzel feltöltött faluról beszél a narrátor. Csak egy tavat látok, és a vízből kiálló templomto... (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert - Mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)

„Van az erdőben egy madár, amit mátyásnak neveznek, mátyásmadárnak, és más vidéken szajkónak. Ismered bizonyára. Szép kék tollai vannak a szárnyán, bóbitát is visel, és nagyon ügyes, élelmes madár. Okos is. És ebből származott a baj.” Gábor Emese illusztrációival. / A mátyás és az őz meséje / Erdők könyve sorozat 6. / ISBN: 978-963-9735-34-7 / Keménykötésű ár: 1400 Ft, Puhakötésű ár: 680 Ft, Terjedelem: 24, Kötés: Keménytáblás, Szerző: Wass Albert (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VI/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott (Könyv)

Szerkesztő A
Kodály Zoltán Emléknap

Vannak művészek, akiknek külső és belső világa nincs összhangban: művészetük attól válik naggyá, hogy életútjuk, lelkük sötét sebeit tagadják meg, vagy emelik egyetemes szintre - de Kodály nem tartozott közéjük. Kodály szememben a Harmónia nagymestere. Művészete egységbe forrasztja a látszólag ellentétes végleteket: egyszerre egyszerű és összetett, nemzeti és liberális, könnyen befogadható és mély, magyar és egyetemes, világi és szakrális. (Hírek)

Szerkesztő B
1882. december 16-án született Kodály Zoltán zeneszerző

Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. - Élete - Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. (Hírek)

Ébert Tibor
Te ergo quaesumus – Kodály-emlékeim (visszatekintés)

Előttem a pozsonyi magyar gimnázium (Madách Gimnázium) értesítői az 1941–42. meg az 1943–44. iskolai évről. Sárguló, barnuló oldalak. „A délutáni tanítás, önálló iskolánk megszűnése, a háborús viszonyok, a növekvő bizonytalanság az intézet Éneklő Ifjúságának zenei életében is nagyon éreztette káros hatását. A vegyes karnak ez idén hatvanhat tagja volt, míg ez első osz... tályosok Kodály Zoltán gyermekkórusának létszáma hatvan tagra csökkent. Az (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap