Szerkesztő A
FONTOS KÖZLEMÉNY: Új MIL indul!

Értesítjük a MIL íróit és olvasóit, hogy a negyvenezredik mű megjelenésével gyakorlatilag a MIL tárolója megtelt, ezért azonos néven új honlapot indítunk! A „régi MIL” megmarad, olvasható, csak az ezután beérkező művek kerülnek az új honlapra. Az új MIL a könnyebben kezelhető wordpress szisztémával fog működni. Az átállás néhány napot vesz igénybe. Az átmeneti időszakban íróink ide, a „régi” MIL-re küldhetik beszerkesztve az írásaikat, s azokat a szerkesztők az új lapra átszerkesztik. (Hírek)

Szerkesztő A
40 ezer

Ünnepeljünk! A Magyar Irodalmi Lapon megjelent a negyvenezredik mű! A könyvtárnyi írás az olvasókat szolgálja, hetekre beletemetkezhetnek az irodalom élvezetébe. A hatalmas és színvonalas anyagot emelkedett lelkű írók százai alkották, Lapunk szerkesztői pedig fáradhatatlan munkával kilenc esztendeje naponta közzé tesznek egy-egy csokor művet. A Magyar Irodalmi Lap (MIL) 2010 őszén született. Néhány lelkes író és szerkesztő ösz... szefogott, színvonalas, ámde ingyenes lehetőséget (Hírek)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán Napok

Mikszáth Kálmán a magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakja, a Jókai utáni (részben a Jókai melletti) írónemzedék legkiemelkedőbb alkotója. 1881-82-ben jelentek meg híres novelláskötetei: A tót atyafiak és A jó palócok, amelyekkel Mikszáth országosan elismert író lett. A művek a romantikus népiesség jegyében egy természetközeli, olykor balladás hangulatú világot (annak minden fájdal... mával-örömével) mutatnak be; kiváló elbeszélésmóddal, egyedi hangon és stílusban. (Publicisztika)

Szerkesztő B
1910. május 28-án hunyt el Mikszáth Kálmán író

Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.[1]) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.[2] Fiatalkora - Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú kisnemes és farádi Veres Mária fiaként. Ősei felső-magyarországi evangélikus (Egyéb)

Szerkesztő A
Mikszáth: Tessék engem becsukatni!

1883 - Egyik újságíró kollégámmal történt, isten nyugossza meg az ő lustaságában, hogy nekem kell még az ő viselt dolgait is leírni, nemcsak a magaméit. Ővele történt, mondom, hogy egyszer a Borsszem Jankót szerkesztette, mikor Csicseri Bors nem volt odahaza .A Borsszem Jankó pedig ott csinálódik, ahol a Fővárosi Lapok - az Athenaeum melléképületében, melyek előrészét a belvárosi rendőrség üli székhelynek. Szegény, vén Prottman bácsi, hogy csodálkozha (Novella)

Lukáts János
Író a parlamentben, avagy: olvassuk újra Mikszáth Kálmánt!

1952-ben jelent meg Király István monográfiája Mikszáth Kálmánról, a könyv kétségtelen hatását és sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy ma, fél évszázadnál hosszabb idő elteltével vállalkozott magyar kritikus arra, hogy újraértelmezze és -értékelje Király István Mikszáth-felfogását. Király István az 1950-es évek politikai szemléletének megfelelő Mikszáth-képet fest, a magyar kritikai rea... lizmus korai képviselőjét, a kiegyezés és a dualizmus ellenségét, a dzsentri és az arisztokrácia kérlelhetetlen (Novella)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán: A gyanú (1886)

Rossz nap volt az. Nem is tudom már, melyik volt. A képviselőház tanácstermében egy tiszteletreméltó aggastyánt ocsmány bűnnel gyanúsítottak. Ezt nevezik »interpellációnak« . A folyosón dévaj nevetgélés mellett egy másik úrról folyt a triccs-traccs, elmés szóvirágokkal csipkelődve találgatták, hogy »miből él«. Ezt hívják »szellemes diskurzusnak«. A büfében sikamlós szerelmi kalandokat meséltek, köztünk élő személyekről, (Novella)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljai témák Mikszáth Kálmán műveiben

Akli Miklósról a regényben megtudjuk, hogy Ugocsa megyéből származott. Édesanyja özvegy tímárné volt, Halmiban, Akli közelében éldegélt. Kárpátalján jelenleg két Akli van, Öregakli és Újakli. A fekete kakas című elbeszélésében az Ung megyei Bernáth család életét mutatta be az író. - Kulturtörténeti tényként ismerják, miszerint Mikszáth Kálmán író, újságíró, az MTA tagja 1882-ben íróként kísérte el a festőóriást Mun... (Egyéb)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán: A pénzügyminiszter reggelije

(Ellenzéki vázlat) 1883 - A büfében csak két asztal van megterítve fehér abrosszal. A többi asztal terítetlen: az a demokratáknak való. E célra paprikásszalonna is van az üvegedényben. Szalonna üveg alatt! Borzasztó idea! Az egyik asztal terítője sokkal fehérebb, mint a másik. Az asztalon egy pohár áll sherryvel, egy üres tányér, melybe a sonkás szeletek jönnek, s végre egy kis tányér tele finom hosszúkás cukorkákkal. A szék is oda... (Novella)

Csata Ernő
Hej, sormetszet, sormetszet…

Felhasznált forrás: Békés István: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963, 79.oldal. // Mikszáth Kálmán negyven esztendős írói jubileumának végzetesen hajszás ünnepségeire Pósa Lajos is megérkezett. Egy régi, megsárgult papír lapult a zsebében, amit valaha Taxi: az ifjú Mikszáth írt neki emlékezésül a rimaszombati gimnázium padjaiban. Zsongtak sorra a köszöntők, csengtek a poharak, az emelkedett hangulat... ban egyszer csak felállt Pósa: - Ide hallgass, Kálmán! Úgy is, mint Taxi! Ezt írtad te nekem, valaha (Humor)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán: Falusi Karácsony

Öregszik az ember, kezd rendes lenni. Már évek óta jegyzem egy kis könyvecskébe a napi teendőimet előre. Ha aztán átszaladok egy-két lapot - az azért nem tesz semmit. Ne tessék rossz néven venni. A mai napot nem ugrottam át. Megnézem reggel, hát csak ennyi a teendőm mára. Lacikának: lóvonatú vasutat venni. Jancsikának: kerekes cocát. A Pesti Hírlapnak: karácsonyi tárcát írni. Sokáig elcsavarogtam a játékkereskedésekben, míg végre (Novella)

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Szerkesztő A
1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János költő

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, lévén a Nyugat, s szellemi utódának, a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold (folyó... irat) körül csoportosultak,[19] mely lapnak 1946. és 1948. között társszerkesztője is volt (Hírek)

Szerkesztő A
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap