Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Szerkesztő B
1921. november 27-én született Pilinszky János költő

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, lévén a Nyugat, s szellemi utódának, a Magyar Csillagnak meg... szűnése után az Újhold (folyóirat) körül csoportosultak,[19] mely lapnak 1946. és 1948. (Hírek)

Szerkesztő B
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Jókai Anna
Franz Kafkától három kristálytöredék

Három apró novella, a tömbből kihasítva. Három kafkai vélekedés az emberről, helyzetéről és lehetőségeiről. Borzongató világ. Mintha jeges téli éjszakán nézné valaki a gyémántkemény csillagokat, a váratlan időben feltisztult boltozaton. Kafka számára nincs a kozmosznak melege. De a mikrojelenségek, a tárgyak is idegenek, tapintásuk inkább a menekülést sugallja, semmint a meghódíthatóság előlegezett diadalát. Franz... (Egyéb)

Balogh Bertalan
Szöllő és cirkusz

Öreg barátom New Jersey-ben jó pár szőlőtőkét ültetett a háza mögött. Hazulról hozatta őket, és úgy ültette, pontosan olyan közel a ház napsütötte falához, mint az otthoni lugasa volt. Nyesegette, vezetgette, kötözgette az indákat, és lett is belőle csinos lugas, mert a föld és a növények éppoly türelmesek és szófogadóak itt is, mint mindenütt. A lugasban való bóklászás is az otthon ismert világát varázsolta vissza: ugyanazok az illatok... a levelek susogása, az átszűrődő napfény játéka... És megjött az első (Publicisztika)

Szerkesztő C
Tormay Cécile - Az ősi küldött

Tormay nagyregénye, melynek befejező része, A fehér barát nem is készült el teljesen (hiszen Kállai Miklós fejezte be a jegyzetek alapján) , a tatárjárás időszakának grandiózus mementója. Az írónő egykori népszerűsége a külföldön publikált magyar írók közül csak a legnagyobbakhoz mérhető! A legnagyobb francia és német kiadók írásai kizárólagos kiadásának jogáért versengtek. Anatole France óriási jövőt jövőt jósolt neki – nem véletlenül, tegyük hozzá. A kötethez a sorozatszerkesztő Kovács Attila Zoltán írt (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus halálos (Könyv)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő B
1883. november 26-án született Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében (Hírek)

Szerkesztő A
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Lukáts János
Két fél élet – egy teljes halál? (Babits Mihály: A gólyakalifa)

Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét). Kritikus és filológus urak bele is sétáltak szépen a csapdába: föltárták nagy körültekintően Babits családi hátterét, Fogaras és Újpest szá... zadfordulós topográfiáját, följegyezték a költő látogatását egy dél-erdélyi (Tudomány)

Szerkesztő B
Babits Mihály - A szökevény szerelem

Annyi év, annyi év: / a szerelem tart-e még? // Azt hiszem, kedvesem, / ez már rég nem szerelem. / A szerelem meggyujtott, / meggyujtott és elfutott, / itthagyott, / itthagyott. / / Mintha két szép fa ég / puszta környék közepén / és a lángjuk összecsap, / s most a két fa egy fa csak: / pirosak, / pirosak. / / Nem is két fa, két olajkut / és a lángjuk összecsap - mélyek, el nem alszanak. / A szerelem messze van már / és kacag, / és kacag. (Vers)

Csata Ernő
A ,,poeta doctus''

Forrás: Békés István: Új magyar anekdotakincs – Budapest, 1963/A proletárdiktatúra bukása után, jó mélyen bent a kurzusban, valahol egy budapesti utcán, találkozott Babits Mihály és Szabó Dezső. Valami nagy barátság sosem volt köztük./- Jó napot! – köszön Szabó Dezső. - Jó napot! – viszonozza Babits./Szabó Dezső nyomban a tárgyra tér./- Olvasta az új regényemet?/Babits kissé zavart:/- Az új regényét…?/- Igen. Az elsodort falut. Vagy nem is halott még felőle?/- De…de…igen…hogyne…Csak tele voltam gonddal,... (Egyéb)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Karácsonyi lábadozás

Komisz, kemény idő. Még a vér is megfagy / állatban, emberben. / Öregek mondják, hogy / ritkán láttak ily nagy / telet decemberben. / A hó szőnyegébe puhán süpped a láb, / mintha dunyhán menne. / Hejh, ha a hó cukor volna, ez a világ / milyen édes lenne!… // A kis nyugtalan nő, ki a friss hegypályát / futja hótalpakon, / akármennyit zuhan, puha / combocskáját / nem üti meg nagyon. / És az állástalan szegény ember, aki / nem mer még meghalni, / örül hogy reggeltől (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap