Varga Csaba
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó használtatik, de bizonyára nem egymillió. Az egymillió ugyanis úgy értendő, hogy ennyi szó értése szunnyad bennünk (Tudomány)

Szerkesztő A
Szabó Lőrinc: Az első döntés

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Benedek Elek: Unokáimnak

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Polszerkesztő2
Megtorlással fenyegeti a bírákat a Demokratikus Koalíció

Az igazságszolgáltatás politikai érdekek mentén felhasználásával fenyegeti egy 2008-as ügyben eljáró ügyészeket, bírákat, a legfőbb ügyészt, és az Országos Bírói Hivatal elnökét a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció. A párt politikai támadásként értelmezi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőinek ügyében hozott ítéletet, emiatt politikai választ adnának rá. A DK közleményéből kiderül; ha 2018-ban hatalomra jutnak, saját embereiket kiengednék a börtönből, politikai ellenfeleiket viszont börtönbe küldenék. (Hírek)

T.Ágoston László
A budavári filozófus

Bár konkrétan nem esik szó róla, ez a levél azt is tanúsítja, hogy egy olyan kvalitású filozófiai doktorátussal rendelkező pedagógiai szakíró, akit még a Széchenyi által alapított Magyar Tudományos Akadémia is a tagjai közé választott, tehát mai szóhasználattal élve „neve volt a szakmában”, kénytelen volt cenzorságot vállalni, hogy eltarthassa a családját. A feleségét, anyósát, és a három kislányát. De nézzük azt a bizonyos „ csatolt melléklet” - et! „ Az eltörölt censura s annak átkos em... lékezete (Tudomány)

Szerkesztő B
Juhász Gyula: Pozsony

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” /// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. /// Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, / Mely lágy fátylával a Dunára hullt (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Hazám!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // A ház / Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! (Vers)

Orosz T Csaba
Város, ahol a bukott angyal földet ért

Szaszó mosolyogva fordult le a kis sétányról. Még mindig eszében járt az a helyes fiú aki a közeli pláza fagyizójában rámosolygott. Eddig nem nagyon mosolyogtak rá a fiúk. Inkább ikertestvére a tűzről pattant Ranó volt a sikeresebb ezen a téren. Szaszó tizennégy éve minden optimizmusával, világba és az emberekbe vetett hitével, boldogan fordult rá a házak között megbúvó kis játszótér, fákkal övezett kavicsútjára. Szaszó átlagos kislány volt... (Novella)

Szerkesztő B
Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - II. fejezet - A szászok vitézkedései

Az idő múlt, évre év hullt, s úgy tűnt, jól számolt Lebeé Sámuel. Ő már réges-régen megtért őseihez, de még fia, György is kiköltözött a cinterembe, ahol csak egy kopjafa jelezte, hogy valaha is a világon volt, ám Székelyzsombor várának hovatartozását nem bolygatta senki. Takaros szász falvak, kővel kerített, rendezett városok épültek minden felé az egykori székely szállások helyén, s a nagy otthonteremtő munkában a szászoknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, minthogy Zsombor ügyét firtassák. Ám évtizedek (Novella)

Czakó Gábor
A füge, a szőlő és a sár

Jézus életében és példabeszédeiben két növénynek van különösebb jelentősége. Az egyik a füge, a másik a szőlő. Mindkettő isteni növény. Az első olyan, akár a Gondviselés: semmilyen ápolást nem igényel, kártevői nincsenek. A többi növényhez hasonlóan örül a trágyának, de megél a sziklarepedésekben, vén tornyok hézagaiban, sivatagi homokban, mindeközben tavasztól télig folyamatosan terem. Szinte gyomként él a Földközi tenger környékén. A legkülönbözőbb helyeken szolgálja az éhes vándorokat. Termése egészséges (Egyéb)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Erdély

„Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” // Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. /// Babits Mihály: Erdély // Rólad álmodtam, Erdély, / kamasz koromban, (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap