Jókai Anna
Az utolsó mű

Az író nagy gondban volt. Megunta az egészet: betűket írni fehér papírra, történeteket kiagyalni, neveket keresni, begyömöszölni a hömpölygő anyagot holmi feszes szerkezetbe. Tulajdonképpen már csak a tőmondatot szerette, vagy már azt se. Egzakt közlések után áhítozott; egzakt közlések után, melyek erőszakos személyiségétől függetlenek. De tudta: az egzakt közlés az irodalom fő ellensége, a halál maga. Hiszen éppen az egyéni világkép e működés lényege – noha (Novella)

Balogh Bertalan
Vasból fakarika

Akváriuma van, benne nagyon szép halakkal, óceánnak. Aztán, macskája is van, cirmos macska, tigrisnek. Továbbá, van egy japánosan miniatürizált tölgyfája, ha nem éppen juharfa az. Nem éri el az arasznyi magasságot sem, viszont megörtént, hogy még virágzott is egyszer. Ez számára az erdőség. A fél világ belefér neki egy szoba sarkába. Majdnem boldog ember. Kürülbelül olyan boldog, mint a „zúgó erdősége“ mint a macskatápon élő „tigrise“, mint a hala a vízben. (Egyéb)

Szerkesztő C
Somlay Gizella: Így kezdődött...

Az írónő Tiszaföldvári naplójának előzménytörténete ez a könyv. „A 2. világháború kitörése sok gyermeket tett korán felnőtté. De ezek a „felnőtt gyerekek” is játszottak, legfeljebb háborús játékokat. Döbbenetes, sőt groteszk, ahogy egymással vetélkedtek, ki legyen a hősi halott. Csak felnőttként jöttem rá a dolog abszurditására. Persze, legyünk őszinték! A katonák is lelkesen énekelve indultak a halálba! Egy azonban biztos, (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/1 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
A Magyar Labdarúgás Napja

Az Aranycsapat nemcsak számunkra fogalom, a világ legjobb csapatai között tartják számon. Legyen a példaképünk! Adjon hitet a jövő sikereihez, erősítse bennünk a nemzeti érzést! Buzánszky Jenő szavaival élve: „…érdemes lemondani sok mindenről, s élni az isten adta tehetséggel! Fontos, hogy az élsport, az élsportoló nem önmagáért van, hanem a nemzetért is, egy egész országnak szerezhet örömet, megbecsülést. Ezt kellene a maiak fejébe belegyalulni!” (Hírek)

Szerkesztő A
Aranycsapat

See video

Szerkesztő B
November 25., a Magyar Labdarúgás Napja

A labdarúgás (angol eredetű szóval football, közhasználatú becenevén foci, de gyakran említjük magyarosítva futball-nak is) egy labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen. A játék célja, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a labdát az ellenfél kapujába juttassák, és így minél több gólt szerezzenek. A játékot főleg lábbal játsszák, de a játékos minden testrészét használhatja a labda irányítására, kivéve a két karját. (Hírek)

Felber Zsolt
6:3 jubileum - Ki, hogyan játszott az Évszázad mérkőzésén?

Az évszázad mérkőzésén megsemmisítő játékkal fektettük két vállra a futball tanítómestereinek tartott angolokat. Az elbizakodott szigetlakóknak esélyük sem volt nemzeti tizenegyünk ellen. A több, mint százezres londoni közönség a mérkőzés végén felállva tapsolta meg az Aranycsapatot. Játékosaink egymás múlták felül. Hidegkuti már az első percben gólt szerzett, Puskás élete egyik legjobb meccsét játszotta, Bozsik is nagyszerű volt! A Népsport 1953. november 26-i száma így került az asztalokra. (Riport-tudósítás)

Kondra Katalin
A Nagy Álom - A magyar labdarúgás napja

Természetesen őt és a többi öregfiút is lelkesítette az aranycsapat sikere, de eszükben sem jutott, hogy a gumicsizmát focicsukára cseréljék. Eközben Pékné szép lassan elhintette gondolatait az asszonyok körében és Tófalván egyik napról a másikra megalakult a „focistafeleségek egylete.” Pékné egyelőre hagyta, hadd szorgoskodjon mindenki a maga kedvére. Ugyanis néhány asszony fut... ballmez varrásba kezdett, hogy ezzel is emeljék a szintet. (Novella)

Fedák Anita
Már hogyne szeretném a focit...

Nem is tudom, hogy történhetett, de a VB időszakában szánta rá magát a lányom, hogy valamikor világra jön. A rangadókat Olaszországban játszották, ami semmi jelentőséggel sem bírt akkor még számomra, viszont a kedves férjem a taljánok nagy drukkereként is, meg megszállott foci-imádóként a szó szoros értelmében rátapadt a tévére. Csak zárójelben jegyzem meg: minden nap szülni készültem… - … a világ legdrágább kincsét köszönhetem neki. Persze (Humor)

Balogh Márta Borbála
Magyar foci női szemmel

Aki a cím után ítélve egy, a fotelben elterpeszkedő, magát sörrel és szotyival körülvevő, meccset néző férj feleségének zsimbelődését várja, az nagyot téved. Valóban vannak hasonló hölgyek, akik nem tudnak a család férfitagjaival együtt szurkolni kedvenc csapatuk sikeréért, de szerencsére én nem tartozom közéjük. Szerencsére, mert így nemcsak a felesleges családi vitáktól kímélem meg magam (Már megint a focit nézed… ), hanem aktív részese lehetek ennek a remek időtöltésnek. (Publicisztika)

Cservenka Attila
A futballzseni

Utánanéztem! Nemcsak az ajánlott irodalmakat böngésztem, hanem felkerestem néhány fogatlan öregembert, akik elmondásuk szerint tanúi voltak az eseményeknek, melyben nincs okom kételkedni, hiszek a saját szememnek. Azokban az időkben ajánlatos volt a biciklipumpát bevinni a nézőtérre, egyrészt azért, hogy nehogy leakassza valaki a kerékpárról, de legfőképpen a tekintély növelése érdekében. A nézőtér kicsiny, családias hangu... (Humor)

Szerkesztő A
Bródy Imre Emléknap

Fényre – és itt nem csak a természetes fényre gondoljunk – nagy szükségünk van. Naplemente után, vagy amikor borult az idő, sok tevékenységet el sem tudnánk végezni. Sőt mesterséges fényre még a természetes fény kiegészítéséül, felerősítéséül is szükségünk van. Ez számunkra ma már természetes: egy mozdulat a kapcsolóval felgyullad a lámpafény. Úgy zárt téren, mint szabadtéren. Úgy a Földön, mint a talaj alatt, vagy éppen a világűrben is. (Hírek)

Szerkesztő B
1944. november 25-én hunyt el Bródy Imre fizikus, kémikus, feltaláló

Bródy Imre (Gyula, 1891. december 23. – Mühldorf, 1944. november 25.) magyar fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője. Édesapja Bródy Adolf, akinek jól menő ügyvédi irodája volt Gyulán. A családnak több ismert tagja is volt, így Bródy Sándor író és Bródy Ernő országgyűlési képviselő. Az elemi, majd a polgári iskola első osztályát szülővárosában végezte, 1902–1909 között pedig Aradon, az állami főgimnáziumban tanult. (Hírek)

Czakó Gábor
Hitemről

A Kossuth-díjas író hit-könyvecskéje önvallomás. Persze, rendes írónak minden műve az, de ennek gondolatai kilépnek a szokásos rejtőzködésből. Fölbukkannak hajdani, néven nevezett barátok, szellemi társak és persze a család. Régi és új gondolatok olykor forrongó, máskor nyugodt menete vonul előttünk mintegy hetven esztendőn át, benne a sebesen változó kor nyugtalanul kavargó külvilága és a lélek benső tájai, ahol a tapasztalat, tapasztalat? Ki-ki ösz... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/17 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap