Rozványi Dávid
Játsszunk, Uram

2017. november 25-én, szombaton, 5 és 6 között megnyíltak a magyar katolikus templomok, határon innen és túl, hogy közös Szentségimádáson vegyünk részt, készülve a 2020-as Budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra. A térképen lassan kirajzolódik hazánk, mert ha Istenben élünk, nem számítanak a trianoni határok… Nézzük meg a térképet! Ezen a délutánon imában, hitben és büszkeségben egyesült a magyarság, újra ki... rajzolódtak a Bécsi döntések utáni határok... (Vers)

Balogh Bertalan
Osztrák himnusz

Az osztrák csacsiság se kutya…Olvasom ugyanis, hogy a Himnuszukat most meg „kellett“ változtatniuk, mert legfelsőbb bíróságuk jóváhagyta, hogy beszúrják a Himnuszuk megfelelő sorába az „és leányaid“ szavakat, is. Mert, az eredeti szöveg valahogy úgy szólt, hogy “…nagy fiaid szülőföldje vagy…“, és ez az évszázadok folyamán már anyira felhergelte a osztrák nőket, hogy bírósághoz folyamodtak igazságtételért, (jó kis szőke... -nő-vicc lenne ez, ha nem lgazi valóság lenne), ugyanis, szerintük nem csak nagy fiai (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: A teremtés története

A Kráter Műhely története: Magosan fönt, az ég kékjén is túl, napsugár-sátrából uralkodott ÚR-ISTEN a világ fölött, két édes testvérével, a napsugárba öltözött BOLDOGASSZONNYAL és az éjszaka sötétjébe öltözött Ördöngasszonnyal együtt. Mikor a föld teremtésére került a sor, a sivár pusztaság szépítését két testvérére bízta az ÚR. Boldogasszony kioldotta hajának hét aranyos tincsét, s ahol megérintette velök a földet, hét hatalmas folyó támadt ott nyomban. (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/3 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Szerkesztő B
1921. november 27-én született Pilinszky János költő

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, lévén a Nyugat, s szellemi utódának, a Magyar Csillagnak meg... szűnése után az Újhold (folyóirat) körül csoportosultak,[19] mely lapnak 1946. és 1948. (Hírek)

Szerkesztő A
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Terti
Hol is kezdjem...? (Arany Sas pályamű)

Napló, 1940. szeptember : Az ősz beállta ellenére rekkenő hőség pusztított Kolozsvár utcáin. A környező dombokon sétálva belátni az egész várost. Csillogó utcákon néhol a madárcsicsergésbe vegyülő elfojtott örömkiáltások hallatszanak. Itt éltem le az életemet. 66 éves vagyok, deresedik már vénülő fejemen a haj, de testemet még szétveti a magyar virtus. Ezt a sétát naponta megteszem, s bár szégyellem, fiatalkoromban vagy tojást lopni jár... tam erre, vagy az ifjonti tűzzel megáldott kislányokat lestem

Balogh Bertalan
Szöllő és cirkusz

Öreg barátom New Jersey-ben jó pár szőlőtőkét ültetett a háza mögött. Hazulról hozatta őket, és úgy ültette, pontosan olyan közel a ház napsütötte falához, mint az otthoni lugasa volt. Nyesegette, vezetgette, kötözgette az indákat, és lett is belőle csinos lugas, mert a föld és a növények éppoly türelmesek és szófogadóak itt is, mint mindenütt. A lugasban való bóklászás is az otthon ismert világát varázsolta vissza: ugyanazok az illatok... a levelek susogása, az átszűrődő napfény játéka... (Publicisztika)

Szerkesztő C
Tormay Cécile - Az ősi küldött

Tormay nagyregénye, melynek befejező része, A fehér barát nem is készült el teljesen (hiszen Kállai Miklós fejezte be a jegyzetek alapján) , a tatárjárás időszakának grandiózus mementója. Az írónő egykori népszerűsége a külföldön publikált magyar írók közül csak a legnagyobbakhoz mérhető! A legnagyobb francia és német kiadók írásai kizárólagos kiadásának jogáért versengtek. Anatole France óriási jövőt jövőt jósolt neki – nem véletlenül, tegyük hozzá. A kötethez a sorozatszerkesztő Kovács Attila Zoltán írt (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő B
1883. november 26-án született Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében (Hírek)

Szerkesztő A
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Lukáts János
Két fél élet – egy teljes halál? (Babits Mihály: A gólyakalifa)

Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét). Kritikus és filológus urak bele is sétáltak szépen a csapdába: föltárták nagy körültekintően Babits családi hátterét, Fogaras és Újpest szá... zadfordulós topográfiáját, följegyezték a költő látogatását egy dél-erdélyi (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap