Balogh Bertalan
Kellene rá egy törvény

Rossz hírét keltjük a magyarnak itthon is, a saját generációnk számára is, osztrák ihletésű történelemmel, hajánál fogva előrángatott és tíz körömmel tartott finnugor tanszékkel, hogy csak ezeket említsem. És akkor nem beszéltem még arról, hogy milyen alakok és milyen nem-magyarok képviselnek bennünket külföldön politikában, irodalomban. Ezt már könnyebb észrevenni másnak is, hiszen orrunk előtt történnek a dolgok. (Meg a hátunk mögött). (Publicisztika)

Orosz T Csaba
Szandálos háború

Már hajnalban a pirkadó eget néztem az ágyamból. Felkelni nem mertem, hogy lenézzek a negyedik emeletről ahol laktunk, mert bátyám Laci hatalmas pofonokat helyezett kilátásba, ha a szünidő első napjaiban nem hagyom aludni legalább tíz óráig! - Háború lesz! – dalolta a szívem boldogan, és akkor tíz éves fejjel, bele sem gondoltam, hogy ennek a szónak milyen rettenetes jelentése van. - Meglakolnak a gazok! – akkoriban még ez volt a legmerészebb szitokszó amit gondolni (Novella)

Orosz T Csaba
Debrecen, Debrecen

1969.ben születtem áldott városom Debrecen lakójának .A Dobozi lakótelepen a Dienes János utca 11 szám negyedik emeletére. Első emlékeim a városról szűkebb környezetemből valók. Csodálatos hosszú sétány húzódott a házunk mellett. Ezen a sétányon volt az óvodám. Úgy emlékszem szerettem oda járni. Volt, hogy, akkor még kifejezetten sovány gyermekként, többször kibújtam az óvodát övező kerítésen és több... ször megérkeztem az intézménybe. Ebből a korszakból két „jelentős” esemény maradt (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert: A zöldszakállú király fia

A Kráter Műhely kiadása: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy zöld szakállú király, aki hadainak élén háborúzni ment idegen országba. Amikor útra kelt, azzal búcsúzott el feleségétől, hogy néhány hét múltával bizonyára otthon lesz megint. A háborúzás azonban egyre messzibbre elvitte hazulról, távoli idegen országokba, s nemcsak hetek, de bizony hónapok is, esztendők is teltek, míg végre befejezhette a háborút, s elin... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/18 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... zett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Móra Ferenc Napok

Móra Ferenc a magyar próza mestere, aki a gyerekekhez, fiatalokhoz és a felnőttekhez is tudott szólni – ékes magyar nyelven, gördülékeny, megkapó stílusban, természetes hangnemben. A Rab ember fiai (1908), a Kincskereső kisködmön (1917), a Dióbél királyfi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő művei, magas irodalmi igénnyel megírt, komoly esztétikai színvonalú alkotások. Elbeszélései a magyar kispróza leghitelesebb, ... (Hírek)

Szerkesztő B
1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár (Hírek)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?

A napsütéses hosszú őszre kegyetlen tél következett abban az esztendőben. A nagy hófúvások betemették a malomházat, nem lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csakolyanok voltak, mint a hétköznapok, lelkes állat nem vetődött felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom, mint hallgatni a szelek üvöltözését. A szelek nagyon oda voltak szokva a padlásunkra, s én már a szavukról megismertem, melyik az é... szaki, melyik a déli, melyik fúj a Dunáról, melyik (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: A gyémántcserép

Mire kiértünk a télből, én már annyira előhaladtam a tudományokban, hogy úgy olvastam a kalendáriumot, mint a vízfolyás. Persze addig olvastam, hogy utoljára valami újat kívántam. Piacról, boltból ha újságpapírban hoztunk valamit, arra én mindjárt rávetettem magam. Ha az ablakon keresztül megláttam, hogy nyomtatott papirost visz a szél az utcán, az után én addig szaladtam, míg meg nem fogtam. Szülém nagyon örült a do... (Novella)

Fedák Anita
Móra Ferenc látogatása Kárpátalján

Beregszászt az emléktáblák városának is tartják, hiszen többek között Petőfinek, Illyés Gyulának, Bethlen Gábornak is van emléktáblája a városban. Miért tartják a beregszásziak fontosnak, hogy megörökítsék nagyjaink emlékét Kárpátalján? Egyrészt fontos szerepe van a turizmus fejlesztésében, hisz van látnivaló, van mit megmutatni a hozzánk látogató magyarországi és más környező országokban élő, illetve elszakadt nemzetrészekről érkező vendégeknek. (Egyéb)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Miben lakik a magyar tündér?

Szó ki nem mondhatja, milyen büszkén ballagtam haza az alsó utcákon keresztül. Ahogy kiértem a városból a harmatos mezők közé, ott állt a keresztúton az öreg csősz, nagy tasla kalapban, kampós botjával vállán, mint valami furcsa madárijesztő. Nagyon megrökönyödve tátogott felém: - Minden jó lélek dicséri az Urat, te vagy-e az szűcsék Gergője, vagy csak a lelked? - Én hát, Gyurka bácsi, mit figurázik kend velem? Erre... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - Szóló szőlő

Mióta az eszem tudom, mindig éltem-haltam a szőlőért. Ma is azt tartom, hogy nem teremtett ahhoz fogható gyümölcsöt az Úristen. Ha úgy volna benne módom, mint ahogy nincsen, ma se enném lágy kenyeret sose szőlő nélkül. Gyerekkoromban is az volt a legnagyobb örömöm, mikor édesapám a vállamra csapott: - Nyergelj, legény, kimegyünk Galambosba. Megnézzük, zsendül-e már a szőlő. No, a nyergelés hamar megesett ... Mindössze a csizmácskámat kellett lerántani a lábamról (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Mártonka levele

Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / szíveden kopogtat / kis unokád, Márton. // Szíveden kopogtat / gyönge kis ujjával, / könnyeket pergető / nehéz bánatával. / Mit ér, amit küldtél, / a szép csengős szánkó? / Az egész határban / régen nincsen már hó. // Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / tudod-e, mire kér / kis unokád, Márton? / Gyere el mihozzánk, / légy te a Télapó: / fehér szakálladból / hátha hull majd a hó. // Hátha hull belőle erdőre, mezőre, / hátha a tavasz (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap