Szerkesztő A
Zrínyi Miklós Emléknap

Zrínyi Miklós költő, hadvezér, a magyar barokk kiemelkedő alakja. Nagy műveltségű katona volt, akit Pázmány Péter is nevelt, az önálló magyar királyságban hitt, ám életét kettétörte egy végzetes vadkanvadászat Csáktornya mellett. Hadvezéri képességeit Európa-szerte elismerték, „Magyar Mars”-nak nevezték, de terveit nem tudta sikerre vinni, mert a Habsburgok politikája megakadályozta ebben. Hogy halála véletlen baleset volt-e, vagy meggyilkolták, máig sem tisztázott. (Hírek)

Szerkesztő B
1620. május 1-én született gr. Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozaly,[1] 1620. május 1. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus. Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését (Hírek)

Szerkesztő A
Zrínyi dala

Hol van a hon, melynek Árpád vére/ Győzelemben csorga szent földére,/ Mely nevével hév szerelmet gyújt;/ S messze képét bújdosó magzatja,/ Még Kalypso keblén is siratja,/ S kart feléje búsan vágyva nyújt?/ Itt van a hon, ah nem mint a régi,/ Pusztaságban nyúlnak el vidéki,/ Többé nem győzelmek honja már;/ Elhamvadt a magzat hő szerelme,/ Nincs magasra vívó szenvedelme,/ Jégkebelben fásult szívet zár. // Hol van a bérc, és a vár fölette,/ Szondi melynek sáncait védlette,/ Téko... (Vers)

Béres Attila
A híd, ami elég közel volt…

Az időjárás nem volt kimondottan kegyes ezen a napon, de ezt a legtöbben nem bánták. Gyengén szállingózott a hó, és mintegy fehér lepelbe borította a tájat, lecsökkentve még a látótávolságot is. Katonák ezrei gyalogoltak a jeges úton, lovak ezrei taposták az utat előttük, utat törve a fagyott és vékony hólepellel borított tájon. A felderítők pár órával a sereg előtt jártak már, mint valami kísértetek, köpenyeikbe burkolva némán lovagoltak a csendes téli tájba. (Novella)

Balogh Bertalan
Összeesküvéselmélet

Nem szabadkozom, sőt bevallom egyenesen, hogy szorgalamasan meghallgatok és elolvasok minden lehető összeeskövéselméletet. Nem azért, mert mindet mindjárt el is hiszem úgy, ahogy van, hanem mert többször elkottyantódik az igazság is az összeesküvésleméletekben. És, szerencsés esetben, kikerekedhet az ember számára egy értelmes körkép, ami igazibb, mint a handabandák sora, amivel a hivatalos média eteti a népet. A napokban például egy roppant érdekes intejút láttam az amerikai tévében. Nem (Egyéb)

Lukáts János
A számon kért évtizedek

Aknay Tibor novellái olyanok, mint a gránitkockák, amelyekből az utat építjük magunk előtt: tömörek, kemények, fegyelmezettek. Minden írása önálló világ, szigorú törvényekkel, áttekinthetően, kiszámíthatóan. Ezek külső jegyek, amelyeket olvasás közben alig érzünk, de amikor a könyvet befejezzük, és letesszük kezünkből, bennünk marad az érzés, hogy egy bölcsen kormányzott, sajátos országba kaptunk betekintést. Az elbeszélések nem kapcsolódnak egymáshoz, hősei, (Novella)

Szerkesztő A
Munkácsy Mihály Napok

Portálunk szimbolikus védjegye a Honfoglalás c. festmény, nemzeti festőnk, Munkácsy Mihály alkotása. Az Országházat díszítő, eredetiben 13,5x4,5 méteres mű főalakja a fehér lovon ülő Árpád vezér. A képet, mint a Nemzetet és Hazaszeretet jelképét szívünkben őrizzük. A nagy művészi tehetséggel megáldott Munkácsy Mihály hatalmas szellemi és fizikai erőfeszítéssel alacsony sorból világhírű festővé küzdötte fel megát. Pá... (Hírek)

Szerkesztő B
1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész

Munkácsy Mihály, francia nyelvterületen Michel Léo de Munkácsy (született: Lieb Mihály Leó,[1] Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
„Ecsetjén új fényt nyernek a színek…”

Örömteli, hogy Munkácsy Mihálynak a világ számos városában vannak közszemlére bocsátott képei, emléktárgyai. 1992-től a festőművész szülőházának a helyén felépített lakóház homlokzatán magyarul olvasható az emléktábla eredeti szövege, s 1994-től a Munkácsi Művészeti Iskola (Rákóczi-kastély) is felvette a nagy festő nevét. Ettől az esztendőtől egy mellszobor is emléket állít a központban, a valamikori or... szágzászló helyén,... (Egyéb)

Szerkesztő A
Lehár Ferenc Emléknap

A XX. századi operett műfajának egyik legnagyobb képviselője Komáromban látta meg a napvilágot. Élete nagy részét Ausztriában töltötte, de magyar nemzete iránti hűségből végig megtartotta magyar állampolgárságát. Szerény fiatalember volt és bár tanult a prágai konzervatóriumban, hegedűsként apja zenekarával végigjárta és végigzenélte a monarchia szinte minden jelentősebb városát mindig alá... zatosan állt a pódiumon. Miután Bécsben telepszik le, és részese lesz a (Hírek)

Szerkesztő B
1870. április 30-án született Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester

Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) zeneszerző, operettkomponista, karmester. Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta (Hírek)

Czakó Gábor
Eredeti magyar nyelvtan

A magyar gyerekek és tanáraik zömmel utálják a magyar nyelvtant, mert nem találkozik nyelvérzékükkel. Különösen azért, mert nem a mi toldalékoló nyelvünkre szabatott. Pedig a Magyar Nyelv szótára – szerzőik után: a Czuczor-Fogarasi, (1862-1874) – páratlan pontossággal leírta nyelvünk működését, ám a finnugor származás kizárólagos kérdéssé tételével a „tudományosság teréről leszoríttatott.” Az Eredeti magyar nyelvtan a Cuczor-Fogarasi szótár ... (Könyvbemutató)

Lukáts János
Könyvek nyelvén…

Egy kiváló magyarországi folyóirat főszerkesztője arra kért, írnám le, hogy milyen törvények vagy szabályok szerint alakul a könyv és az olvasás helyzete változó világunkban. Bevallom, én szabályokat nem észlelek, törvényeket nem ismerek, elmondom inkább, amit a magam tapasztalatából erről a dologról gondolok. Sorban, minden rendszer nélkül, ahogy eszembe jut… Családi könyvtárunkúgy négyezer kötetből áll, három nemzedék gyarapí... totta, s már a negyedik (Publicisztika)

Döbrentei Kornél
Nem a csoda

Az idô pillanatokból szôtt, / nyûhetetlen anyagából kiderengtek / (múltakból jövôbe, jövôbôl jelenbe jártok, keltek), / meg így tartjátok Európát / s benne minket, magyar szentek. / Az elsô felsírás és a vég-hördület közt az ív mivé lett? / A legenda több, mint az élet? / S miként a semmibôl habosra köpült bárányfelleg, / a lélek üresen elleng, / ha nem bírhat, mint megtartó horgonyt, / egy ôsemlékezésbôl, ideákból megálmodott, / fénynyalábok-keretezte képet, / nem bálványt, melyben az Isten emberszagot orront (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap