 Szerkesztő C
Hatodik mese, amelyben szó lesz a legneveletlenebb békaporontyról, aki csak valaha élt a földön, és szó lesz a kockás hátú öreg teknősbékáról, aki a legbölcsebb a teknősbékák között. A mese az iszapos tó iszapos partján történt, és ha le akarod rajzolni, akkor ne feledkezz meg erről! Gábor Emese illusztrációival / A békaporonty kalandjai / Tavak könyve sorozat 6. / ISBN: 978-963-298-035-5 / Keménykötésű ár: 1600 Ft / Terjedelem: 24 oldal / Kötés: cérnafűzött, keménytábla / Szerző: Wass Albert / Izelítő PDF-ben (Könyv)
|
|
 Szerkesztő B
Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.)[1] Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Életrajza és pályaképe - A költő Szabó Lőrinc mozdonyvezető, vasúti fékező és Panyiczky Ilona gyermekeként született, ősei kálvinista papok és tanítók voltak. A protestantizmust és a magyarságot a harmincéves háború idején védelmező Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől a család nemességet (Hírek)
|
|
 Szerkesztő A
Szabó Lőrinc a 20. század, e nehéz, ellentmondásokkal teli kor nagy költője, maga is ellentmondásokkal, kérdésekkel és kétségekkel teli alkotója. Alapmagatartása a létezésre való rákérdezés, a bizonytalanság, a kételkedés volt. Az irodalomtudomány a T. S. Eliot, Gottfried Benn nagyságok közé sorolja, világirodalmi rangját igazolva ezzel. „Legyen a költő hasznos akarat” – vallotta, s e gondolat is azt su... gallja, hogy a világ megértésének akarása gyümölcsöt hoz. (Hírek)
|
 Lukáts János
Szabó Lőrinc születésének 100. évfordulóján. - A költő verset ír, a poeta doctus „Bildungsroman”-t. Szabó Lőrinc pedig megkísérli a lehetetlent: emlékezete szűrőjén keresztül fölidézi élete sarokpontjait. Személyisége fejlődéséhez számba veszi az alkotókat, a műveket és az élményeket, amelyek eligazították a magyar, az európai és a világirodalomban.
Különös mű a Tücsökzene, az emlékezés, az apológia és az összegezés szándéka egyszerre vonul végig rajta, hol búvópatakként, hol fölerősödve. (Novella)
|
Lukáts János
Két somogyi helyszín Szabó Lőrinc költészetében. - A száztíz éve született Szabó Lőrinc (1900-1857) versei közül kettő is somogyi helységnevet visel a címében, 1949-ben keletkezett A földvári mólón c. költeménye, 1956-ban pedig az Egy igali ól előtt. Egyik versben sem találunk valódi somogyi tájra utaló mozzanatokat, konkrét helyszíneket, mindkét név inkább ürügy, a pontosságra törekvő költő kísérlete, hogy végső kérdéseken töprengő mondanivalóját környezete napi valóságából bontsa ki. A földvári mólón (Novella)
|
|
Lukáts János
„Nyaranta többfelé meg szoktak hívni barátok s új ismerősök, többnyire balatonvidékiek…” – írja 1951-ben az elmúlt évekre emlékezve (Forst Károly Frigyesnek). De nemcsak nyaranta, 1949 februárjának elején barátjától, a család háziorvosától kap levelet, Hévízről. Dr. Tompa Kálmán baráti bizalmaskodással és orvosi akkurátussággal közli, mit rakjon azonnal „egy kis kufferba”, a legintimebb ruharészletezés mel... lett a legfontosabbakra is kitér Tompa doktor: „hozz ceruzát, tollat és sok papírt és kedvenc könyveid (Novella)
|
Lukáts János
Az emberélet csúcspontján (negyvenöt éves korában) és az írói pálya mélypontján (a világháború pusztításai és saját emberi meghurcoltatása után) érlelődött meg Szabó Lőrincben a számvetés gondolata, az élet és a költészet összegezésének szándéka. 1945 egyik augusztusi éjszakáján fogant meg agyában az önéletrajzi versfüzér terve, amelyet – erre az éjszakára és a kiváltó élményre emlékezve – Tücsökzenének nevezett el. Az érzelmi és gondolati (Novella)
|
 Czakó Gábor
Állatkutatók már elég régen megállapították, hogy az oroszlánok, némely főemlősök, a hiénák, delfinek és más állatok bírnak bizonyos számfogalmakkal. Abban bizonyosak lehetünk, hogy a számokban csak mennyiséget látnak, egyebet nem. Ma már mi, emberek is, de hajdan nem így volt. A mezopotámiai zikkuratok, az egyiptomi és azték piramisok építése, a hadszervezés, a csillagok megfigyelése, az államélet, a ház- és jurtakészítés stb. nyilván lehetetlen lett volna matematikai tudás nélkül. Talán nem tévedünk (Novella)
|
|
 Petrozsényi Nagy Pál
Többnyire kalapban és magas sarkú cipőben járt. Így persze nagyobbnak, tekintélyesebbnek tűnt. A tanulók mégis Hüvelyk tanár úrnak csúfolták. Egy nap tántorogva iparkodott a buszmegálló felé. Kicsit felöntött a garatra, ezért nem csoda, hogy bepottyant egy jókora gödörbe. Kalapja elgurult, orra betört, s vére pirosra festette a tocsogó vizét. – Részeg disznó! – ismerte föl egy biciklis szülő, akinek a fiát megbuktatta valamikor. – Segítség!
– Mi történt? – hajolt a (Novella)
|
 Balogh Bertalan
A "művelt világban" persze, már csak mesterségesek vannak. A kommunista szisztéma is okvetlenül kiagyalt szerkezet volt, ámbár, belülről nézvést értelmesnek látszott. Sokan csodálkoznak is: mi lehetett benne annyira rossz, hogy végül csúnyán megbukott, holott a kommunizmus ideája majdnem keresztényi, mármint ami az egyenlőséget, testvériséget stb. illeti. Ugyanúgy a rend és a közbiz... tonság is megnyugtató volt a kommunista országokban. A nyugdíj, a munkahely biztonsága (Publicisztika)
|
 Szerkesztő A
Asbóth Oszkárnak volt egy álma, egy álom, amelyet meg akart valósítani, és amely álom megvalósítására feltette egész életét. Tanult-küzdött álmáért. Sosem adta fel! Hiába is mondták életében, hogy más jobb, nagyszerűbb, tehetségesebb, mint ő, ezért adja oda másnak a találmányát, hadd használják azok, ő csak végszükségből, kevés pénzért adta oda. Ő itt született, itt is halt meg. Ide tért vissza, min... dig. Ő magyar konstruktőr volt. (Hírek)
|
|
 Szerkesztő A
Született 1891. március 31. Pankota, elhunyt 1960. február 27. (68 évesen) Budapest. Ismeretes mint a repülés úttörője. Az Osztrák-Magyar Monarchiában az arad megyei Pankotán született Asbóth Gyula erdőgondnok és Horváth Terézia fiaként. Aradon végezte gimnáziumi tanulmányait. Családja az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból ismert As... bóth Lajos családjától származott.[2] Már fiatal korában elkezdett érdeklődni a főként Franciaországból egyre gyakrabban érkező repülési hírek iránt. Hosszabb (Hírek)
|
 Jókai Anna
A férfi turistaútlevéllel utazott, Budapestről Bécsen át, Itáliába. Úgy is mondhatta volna: Olaszország. De ő Itáliát mondott. A többiek menjenek csak Olaszországba. Neki ez a föld Itália.
Mindent beleképzelt ebbe a dallamos szóba, az i és az a közé. Mindent.
A vonat délután érkezik Bécsbe. A Westbahnhofról csomagostul a Südbahnhofra. Onnan indul az expressz Itáliába.
Kényelmesen hátradőlt a bőrülésen. Bár késne kicsit a vonat. Bécsben nagy rohanás. Ki beszél... (Novella)
|
Szavazás
Belépés
Kiemelt művek
Hírlevél
Reklám
