Magyar Irodalmi Lap

Jókai Anna Jelen időnk és a Berzsenyi-sors Több okból vonzódom Berzsenyihez; mintha kortársam lenne, olyan személyes érzülettel. Berzsenyi nem „üzen” – Berzsenyi közöl velem valamit. Ez a közlés éppoly érvényes, mint az ezernyolcszázas évek elején. Tanít, vigasztal, s a kicsinyességekből kiemel. Berzsenyi gondolkodása nem behatárolt. A két fogalom: „lélek s szabad nép” nála egymás mellett, egyforma fontossággal szerepel. Költészete, szelleme úgy feszül a lét kereszt... (Novella)	Döbrentei Kornél Létrák Hatalomtól önelégült, altiszti terpeszben / a létrák: fonákul a földnek fordított, roppant / gyôzelem-jele V-betûk, bár száruk túlfokozott / nyurgasága a kudarcban ered meg: önfeladásos / oldalra hanyatlással, lerúgván a rögkoloncot, / elhúzhatnának e hullásos helyrôl emigrációs / vadlúd-alakzatokként, el Boldogasszony anyánk / ózonlikas égisze alól, mert renyhül az oltalom. / Ám most tolakvón elszánt a talpon maradásuk, / noha tocsogós, de gyalázattól sûrûl a sár, / megrothad benne minden, ami még makulátlan, (Vers)
Szerkesztő C Berzsenyi Dániel: A közelítő tél	Szerkesztő A Vajda János Emléknap Vajda János a 19. század nagy költője volt, ezt a tényt azonban kora nem ismerte el. Petőfi művészetének folytatója volt, és Ady előfutára, mégis, éppen Adyig és a Nyugatig kellett várni, amíg tehetségéhez és teljesítményéhez méltó módon kezdtek gondolni rá. Sokoldalú, új utakat kereső és kínáló alkotó volt, ám munkássága visszhangtalan maradt saját idejében. Magánya, meg nem értettsége, ki... taszítottsága, az elismerés és a dicséret hiánya súlyos teherként nehezedett életére. (Hírek)
Szerkesztő A 1827 május 7-én született Vajda János költő Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.[1]) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Életpályája - Édesapja, Vajda Endre 1828-tól a váli uradalmi birtok főerdésze lett, így ideköltöztette családját. Édesanyja Velenczei Lidia. Vajda költészetében később rendszeresen visszatérő motívumként jelentkezett a váli erdészlak, mint a gondtalan, boldog élet szimbóluma. A gimnázi... (Hírek)	Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma A nyelvtarisznya Az aláhúzott szavak a nyelvújítás korában, a nyelvújítás során keletkeztek (az 1790-es évektől az 1800-as évek közepéig). Ennek a mesének ez az egyik sajátsága, ezért neveztük nyelvújítási mesének, és a nyelvfelfogásunkról is sokat elárul: mi a nyelvet isteni adománynak tekintjük, mellyel erkölcsösen kell élnünk, de nem szabad visszaélnünk. - A nyelv... tarisznya - Régen történt már mindez, sok évezreddelezelőtt, amikor még nem voltak autók, villamosok, s nem volt telefon vagy számítógép sem. Mindenütt (Tudomány)
Szerkesztő C Vajda János: Húsz év múlva	Szerkesztő C Hagyaték - "Állok Istenért hazáért" Mindszenty József - A remény apostola
Szerkesztő A Mindszenty József Emléknap ,,Aki ad, Jézusért tegye, aki kap, az Urat dicsérje!” Mindszenty József bíboros esztergomi hercegprímástól származik az idézet. Egy olyan szent embertől, aki egész életében csak adott és segített, Isten igéjét hirdette a háborúban meggyötört csüggedő embereknek, kiállt a katolikus egyház jogaiért, az emberekért, a magyarságért. Tiltások ellenére is százezrek gyűltek össze a búcsúhelyeken, hogy hallják prédikációit, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek. Iskolákat alapított, templomokat, (Hírek)	Szerkesztő A 1975. május 6-án hunyt el Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja. Életpályája / Pappá szentelésétől érseki kinevezéséig / kispapként a szombathelyi szemináriumban nevelkedett.[1] 1915-ben gróf Mikes János megyéspüspök szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban. (Hírek)
Dr. Tóth Zoltán József Mindszenty József védelmében 1/2 Gondolatok Somorjai Ádám és Zinner Tibor köteteihez // A magyarországi közélet történéseivel és hatásaival akarva - akaratlan érintettek, a keresztény hitet élni kívánók különösképpen, valamint a magyarság történetére érzékenyen odafigyelők azzal szembesülhettek az elmúlt évtizedekben, hogy Mindszenty József személyisége és életműve, sőt esetenként életszentsége is ”proble... matikus". Illetve problematikusnak mutatkozik. Feltűnő, hogy valamiért (Tudomány)	Szerkesztő A Mindszenty bíboros rádióbeszéde (eredeti hangdok. részlet)
Dr. Tóth Zoltán József Mindszenty József védelmében 2/2 Talán az egyik leglényegesebb és ma különös aktualitással bíró gazdasági szerveződésről még nem írtam. Ma a globalitás kiszolgáltatottságának világában különösen alapvető, hogy a személyi és közösségi megmaradás feltétele az önkormányzó közösségek létezése. Az önkormányzáshoz szükséges egy bizonyos mértékű gazdasági függetlenség, önellátás biztosítása is. Ennek az egyik eszköze, amit ma közösségi, ... vagy helyi pénznek neveznek. (Lásd: Bogár László, Csath Magdolna, Mándoki Andor, Varga István (Tudomány)	Szerkesztő A Kármán Tódor Emléknap A világ nagy űrhajós nemzetei szívesen elfeledkeznek arról, hogy a világűrbe kijutáshoz nagyon sok tudós – és sokfajta tudományág – együttes munkája kellett. Folyamatosan kell a tudomány művelőinek munkája és fantáziája, hogy az űr végtelen birodalmába egyre messzibb, egyre biztonságosabban, egyre többen, s egyre hosszabb ideig juthassunk el. Nem csak egyes nemzetek, amelyek nagyon szívesen gyarma... tosítanák még talán az űrt is, hanem együtt, mi földiek juthassunk el egy távoli világba. (Hírek)
Szerkesztő B 1963. május 6-án hunyt el Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus Kármán Tódor, teljes nevén szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Tudta nélkül a német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult.[m 6] (Egyéb)	Szerkesztő C Századfordító magyarok: Kármán Tódor
Szerkesztő A Jókai Mór élete	Szerkesztő A Jókai Mór Napok Jókai Mór a magyar irodalom egyik legnagyobb prózaírója, a szíveket magával ragadó, nemzeti öntudatot nyújtó történetmesélés mestere, a hazai romantika kiemelkedő, Európa-szerte ismert alkotója. Fantázia és valóság keveredik műveiben, csodás erejű, éles elméjű, mindent legyőző hősök és angyali tulajdonságú nők, szentek küzdenek regényeiben a rosszak, a pusztítók ellen. Jókai világa mesei-mítoszi világ, melynek befogadásakor fel kell függesz... tenünk realitásigényünket, s éppen ezáltal (Hírek)
Szerkesztő B 1904. május 5-én elhunyt Jókai Mór regényíró, országgyűlési képviselő Dr. Ásvay Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.[1]) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Életpá... lyája / Családja, ősei / Egyik névadó ági felmenője, Jókay Mihály I. Lipót király alatt Esztergom várában volt zászlótartó, a vár vívásánál (Hírek)	Szerkesztő A Jókai Mór: A kis király beszélő babája Az országa nagy volt és hatalmas, de ő maga azért nagyon kis király volt. Összevissza nem volt több háromesztendősnél. Mikor a trónusba ültették, alig látszott ki a feje a bíbor palástból , s a kis fejecskéje majd elveszett a gyémántoktól ragyogó koronában. Hanem azért királyhoz illő méltósággal fogadta a rendek hódolatát, fel tudta emelni a királyi pálcát, s helyeslő fejbólintással intett a miniszterelnöknek, mire z kijelenté, hogy őfelsége megnyitotta az országgyűlést, mire általános éljenzés zendült meg. (Novella)