Horváth Lajos
A kiesett kerékszeg és a legény ujja

Ment-ment, mendegélt László király a sereggel most éppen Horvátország felé. Hogy Ilona húgát akarta-e meglátogatni, aki a horvát királyhoz, Zvonimirhez ment feleségül vagy éppen valami hadi dologban járt, mert a horvát urak lázongtak, ma már nem lehet tudni. Kétségtelen azonban, hogy Zala vármegyében kocsikázott lőcsös szekéren, a szűkebb értelemben vett Göcsejben. Hát, mi tör... tént, mi nem, egyszer csak megbokrosodtak a lovai, talán dongó vagy darázs vagy bögöly keveredett a szőrök közé a fülükbe (Tudomány)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Petrusák János
Vidd tovább a fényt!

Magyarságra nevelt! Hitre, hogy tudjuk, bízzuk: elűzzük a hódítókat! El a pogány törököt, el a kétfejű, szörnyű sast. Jó magyarnak, jó reformátusnak nevelte a rábízott diákságot. És ő volt az, aki a császári rendeletre, amely hívott minden református és evangélikus papot, kántort, tanítót, hogy jelenjenek meg Pozsonynak városában, ment. Pedig Debrecenből nem kellett volna menni. Debrecen az erdélyi fejedelem birtoka… – Ahová bejár török is, tatár is, erdélyi hajdú, a kuruc is, u... gyanúgy, mint a császár katonái. (Novella)

Kő-Szabó Imre
Hidegre szerelve

Tibi ott ült a Budai úti kiskocsma bejárat melletti kis asztalánál. Úgy foglalt helyet, általában reggel hatóra körül, hogy a bejárattal szemben ült. Így legalább látta, hogy ki jön be egy felesre, fröccsre vagy éppen sörre, mert a pult is kézre volt tőle, csak félre fordította a fejét és mindjárt látta, ki mit kért. Mindenki csak Tibinek ismerte, a vezeték nevét senki nem tudta. Még a szakmája volt ismert, mert villanyszerelő volt. A Vidibe dolgozott, már, húsz éve, azonban a... mikor a rendszerváltás során a (Novella)

Rozványi Dávid
Halálerdő – Recsk

...jött kor, / mikor már erdőként termett a gyilkosság, / több ezer férfit / gépfegyver és / szögesdrót / gyűlölködő ÁVÓ-s / az élők földjéből kivág, / ítélet nélkül, / önkény törvényéből / rothadó halálra szán. // Recsk: a halál és a diktatúra jelképe. Nem a számok, nem a statisztikák, hanem a halál tette azzá. Nem elég a történelemkönyveket olvasni, nem elég meghallgatni a visszaemlékezéseket: el kell menni és meg kell érezni azt az erdőt. // Régen az erdőben, / nagy hegyek völgyében / a vándorra halál leset (Vers)

Kalász István
Mit ér....

"hiszen lehetnénk/jóbarátok, együtt mehetnénk/a kávéházba s teát kavarva,/szépet, jót, igazat akarva/beszélgethetnénk irodalomról,/vagy más ily fontos emberi lomról" / - Beírtam a YouTube-ba: Mit ér az irodalom? Jött egy találat, „hogyan lehet irodalmat újra…”, kialvatlan lány állt egy antikváriumban, a remegő kamerába nézett, kezében mikrofont tartott, ötvenhatan nézték meg a klipet, a lány T. urat, a bolt tulajdonosát kér... (Novella)

Szerkesztő A
Földes Károly: Szórványmagyarság

Jajszó a pusz­tu­ló szór­vá­nyok­ból - Pusz­tu­lunk. Pa­nasz­ko­dunk a vi­lág nyo­mo­rú­sá­gá­ról, az élet­le­he­tő­sé­gek meg­rom­lá­sá­ról. Sok a nyo­mo­rú­ság, sok a szen­ve­dés, de a jó Is­ten ad drá­ga al­kal­ma­kat, hogy eny­hít­sük fáj­dal­mun­kat. Ad mun­ka­tár­sa­kat, hogy kön­­nyebb le­gyen ter­hünk. Ad meg­tar­tó erőt egy­há­zunk­ban, Is­ten Igé­jé­ben, ad örök re­mény­sé­get, hogy el ne ves­­szünk. Van­nak test­vé­re­ink, akik­nek meg­van­nak e vi­lág sze­rin­ti nyo­mo­rú­sá­ga­ik, de nin­csen vi... (Publicisztika)

Kondra Katalin
Mert Édesanyám azt mondta

Tizenhat éves leányka voltam, amikor édesanyám a házunk küszöbére mutatva azt mondta nekem: „Ha úgy találod magad viselni, hogy szégyent hozol reánk, ezen a küszöbön többé be nem teszed a lábad! Megértetted?” Gyermeki engedelmességből azt feleltem rá, hogy igen. Pedig dehogy is értettem akkor, mi az, hogy „úgy viseld magad”de, azért vannak az embernek idősebb lánytestvérei, hogy felvilágosítsák a fiata... labbat. Elmagyarázták nekem, ezt úgy kell értelmezni... (Novella)

Horváth Lajos
A magyar sereg csodálatos élelmezése

Történt ismét, hogy a besenyők zsivány népe Magyarországra tört elrabolni azt, amit magyar ember, magyar asszony és gyermekeik termesztettek, termeltek, alkottak és gondoztak. Országhű László király megint sereget gyűjtött és üldözőbe vette az ellenséget. Vonult is a sereg egy nagy pusztaságon át a besenyők nyomát követve. Fölötte hatalmas porfelleg jelezte, hogy mennyire kiszikkadt ez a vidék, semerre sem lehetett benne élelmet találni és beszerezni. Így hát a tartalék elfogyott és a vitézek (Tudomány)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 1/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert: Vérszerződés

A Kráter Műhely kiadásában: Átkelvén az ATIL (Volga) folyón, nehány évig ATILKÖZBEN maradtak a magyarok, azonban nem telepedtek meg ezen a földön. Csupán nyájaikat legeltették, és sátorszekereiken tanyáztak. Táboraik törzsek szerint oszlottak meg, a törzseken belül pedig nemzetségek szerint. Egy-egy nemzetség szekértábora kör alakban helyezkedett el, nehéz, vasalt rúdjaikkal kifele, mint a sündisznó tüs... kéi. Ez a módszer támadásokkal (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Csontváry Kosztka Tivadar Emléknap

Egy művész élete nem csupán az az élet, amelyet közöttünk tölt, itt a földön, hanem az az élet is – sőt, ez szinte meghatározóbb –, amely a művei életét, sorsát jelenti. Csontváry Kosztka Tivadar a rövid életű – 66 évet élt – művészeink egyike, akinek viszont művészi élete (művei által) halála óta is töretlen. Sajnos, kis iróniával azt mondhatjuk, hogy Csontváryt életében, földi létében nem ismerték el, halála után nem sokkal viszont értékelni kezdték. (Hírek)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Szerkesztő B
1853. július 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5.[1] – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.[2]) magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Lényegében autodidakta, magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg és csak halála után ébredtek rá, hogy milyen nagy jelentő... ségű a művészete. Eredetileg gyógyszerész volt, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását és 41 éves (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap