|
Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturg férje. Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára (Hírek)
|
Tudatom: nem hagyom el a 416-os szobát egészen addig, amíg el nem tűnik az arcomról a kiütés. És ez eltarthat néhány napig. Másodszor: ez alatt az idő alatt senki sem léphet a szobámba. Harmadszor: ezt az időszakot nem vagyok hajlandó kifizetni, így ne is jöjjenek semmilyen számlával. Negyedszer: a kárt, amit tudományos pályafutásomban okoztak, meg fogják téríteni, Ezt még megkeserülik!
S.
Tisztelt Schmidt úr,
kérem, nyissa ki az ajtót... (Novella)
|
Első nap / Május. Verőfényes délután. Bent hideg, kint meleg. Nosza, gyerünk napozni! Kiviszem a napozóágyat a teraszra. Levetkőzöm, napozom. Hű, de meleg van! Felöltözöm, bemegyek. Hű, de hideg van! Újból kimegyek, levetkőzöm, napozom, utána megint be, és megint ki. Végül már le sem vetkőzöm. Második nap / Micsoda pazar verőfényes délután! Irány az erkélyünk! Hű, de meleg van! Felöltözöm, bemegyek. Hű, de hideg van! Újból kimegyek, levetkőzöm, napozom, utána megint be, és megint ki. Végül már le sem vetkőzöm... (Novella)
|
|
Kedves Pályázók! Az Arany Sas díj novella pályázat zsűrije a beadott pályaművek közül kiválasztotta a díjazásra esélyeset. Ezek közül egyértelműen kiemelkedett a legjobb pályamű, amely az első díjat, s ezzel az Arany Sas Trófeát kapja. Több, díjazásra esélyes pályamű között holtverseny alakult ki, ezért szükséges, hogy a zsűri egy újabb fordulóban ezek között sorrendet alakítson kí, s eldöntse a II. és III. díj nyertesét. A döntésig a pályázók szíves türelmét kérjük! Kérjük, figyeljék lapunkat, a (Hírek)
|
A pesti oldalon sík térség húzódott a víz és a város között. A fehér mezőben, magányosan állt az Ulwing Kristóf háza. Már vagy harminc esztendő óta hívták új háznak a városban. Esemény volt, mikor épült. Vasárnaponkint kirándultak hozzá a belsővárosi polgárok. Nézegették, tanácskoztak és a fejüket rázták. Sehogy sem bírták megérteni, miért állítja Ulwing építőmester oda a futóhomokba a házát, mikor annyi fundus akad még a belsővárosi szép, szűk utcákban.... (Könyv)
|
A Trianon-trauma mint fordulat a magyar prózairodalomban
Tormay Cécile Az idegen című novellájáról
„S a holsevizmus rémképei készítik elő Az idegen Donátját,
hogy a kommunisták egy áldozatának kastélyában találkozzék annak istenfélő, tisztes ősével
s a cinikus modern emberrel, akiről kiderül, hogy ő maga, «az, aki a háború előtt más volt.»
Más szóval: az, aki minden pusztulásért felelős.
A magyar társadalom felelősségét ez a látomás állapítja meg leg... (Tudomány)
|
Péter megcsóválta a fejét.
– És a csomagok?
– Majd én viszem megint. Kipihentem magam. Ennyi nekem is jár, egy szép élmény legalább. Kétszáz lírából megússzuk… Holnapután úgyis mennem kell, másképp kifutok az időből.
Az asszony határozottan indult, a nyíljelzés mellett, a part felé.
Péter utánaballagott. Türelem! Bizonyos normákat nem rúghat fel az ember.
A vaporettón a korláthoz álltak.
Besötétedett. A paloták nyitott ablakából kristálycsillárok fénye... (Novella)
|
|
Eduard Beneš csehszlovák köztársasági elnök nem írta alá a kassai kormányprogramot, mert elégtelennek tartotta a németek és magyarok kollektív megbüntetéséhez. És kevésnek tartotta a nemzetiségektől megtisztított, megszabadított, kizárólagos szláv állam létrehozásához. A londoni Csehszlovák Nemzeti Bizottmány és a moszkvai csehszlovák kommunista emigráció egyetértett abban, hogy a nemzeti kisebbségek likvidálásának folyamatában szükség van a nyílt erőszakra. A szovjet vezetés szabadkezet adott a (Hírek)
|
Az 1945. április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következő időszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították (ez utóbbiak nem egyszer megelőzték a prágai intézkedést). Edvard Beneš rendelkezései elsősorban a németeket sújtották, azonban a magyarokról sem feledkezett meg. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körül... belül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek (Egyéb)
|
A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet. Gyakrabban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt (Hírek)
|
|
Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)
|
Évtizedek óta megoszlanak a vélemények Edvard Benes csehszlovák politikusról, illetve az általa készített és napjainkig érvényben lévődekrétumokról. Egyesek elátkozzák, mások viszont dicsőítik. El kell ismerni, hogy Benes terjedelmes és kérdések sokaságát átölelő, kirívóan elfogult és nacionalista ihletésű munkájából kitűnik, hogy határozottan fellép a háborús gyújtogatók, az agresszorok és a háborús bűnöket elkö... vetők ellen. (Tudomány)
|
Benes a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe. Edvard Benes egyik életrajzírója1felteszi a kérdést: hogyan jutott a fényes politikai pályát be befutott Edvard Benes oda, hogy pályafutásának végén, kitoloncoltatta (Publicisztika)
|
|
Benes nem elégedett meg a hatalma alá került kisebbségek sanyargatásával és azok életlehetőségeinek fokozatos, de módszeres elsorvasztásával. Benes a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe. (Publicisztika)
|
Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)
|