 Szerkesztő A
„Költő életében még nem fordult elő – Csak Petőfivel -, hogy ne akarják tudomásul venni halálát. Elfeledtek már költőt évszázadokra, mint Villont, kitaláltak, forgalmaztak és ünnepeltek már költőt, mint Ossiant, de mégis párját ritkítja, hogy kortársak és utódok évtizedekig fütyülve, fittyet hányva az élettani törvények ésszerűségének is, makacsul, nyakas csökönyösséggel hitték, vallották és állították, hogy a költő él – látták, hallották, visszatért, bujkál (Tudomány)
|
 Szerkesztő A
A magyar (???) történetírás leszögezi, hogy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor 1849. július 31-én elesett a segesvári ütközetben. Ehhez a feltételezésen alapuló állításához ragaszkodik, holott ezt immár bizonyítékok garmada cáfolja. 23 évvel ezelőtt a szibériai Barguzinban magyar kutatók feltártak egy sírt, amely korabeli tanúk szerint a hadifogolyként Szibériába hurcolt Petőfit holttestét tartalmazza. Petőfi barguzini ... (Egyéb)
|
 Szerkesztő A
- Petőfi koponyáján épen maradt egy hajszálakat tartalmazó bőrdarab, ami az expedíciónál eltűnt. Valaki ellopta. - A Petőfi-bizottság napokban tartott értekezletén a sírfeltárást vezető dr. Szabó Géza régész bevallotta, hogy az MTA elnökének megbízásából vett részt az expedícióban (Morvai pénzén!). Társai ezt csak most, Ez 23 csak év elteltével tudhatták meg! - A régész kitérő választ adott a kérdésre, hova kerültek a Petőfi (Hírek)
|
|
 Szerkesztő B
A történelemben úgy tanultuk, hogy Petőfi Sándor eltűnt, illetve elesett az 1849-es segesvári ütközetben. Különböző tények azonban arra engednek következtetni, hogy nemzeti költőnk túlélte az ütközetet, az orosz cári seregek foglyul ejtették és a szibériai Burguzinba hurcolták. Feltételezések szerint ott élt haláláig, sőt, még verseket is írt - orosz nyelven. Ha így történt, nyomós oka lehetett arra, hogy személyazonosságát... (Hírek)
|
 Szerkesztő A
Miből van egy hajszál? Megőrzi-e épségét több száz éven át is? Milyen módszerekkel vizsgálhatjuk a szerkezetét és az összetételét? Mit tudunk ezekből a vizsgálatokból? Azonosítható-e egy több mint száz éve meghalt személy - Petőfi Sándor - két hajmintából?
Az emberi test nagy részét (a tenyér, a talp, az ujjak, az ajakpír és a fityma kivételével), bár igen különböző erősségben, mindenütt szőrzet borítja. A magyar nyelv - hasonlóan (Tudomány)
|
 Szerkesztő A
Ha még mindig kételkedne benne, a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania, hogy Barguzinban NEM Petőfi Sándor hamvait találták meg! A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevői számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektől sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz u... gyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi BARGUZINBAN Petőfi Sándor hamvait találta meg a Morvai Ferenc vezette expedíció, (Tudomány)
|
|
Erdély-szerkesztő
Ha még mindig kételkedne benne, a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania, hogy Barguzinban NEM Petőfi Sándor hamvait találták meg! A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevői számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektől sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz u... gyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi (Tudomány)
|
 Szerkesztő A
...a közeli Iliszunszk-i temetőben egy fejfán olvasható "Alexander Styepanovich Petrovics, honved ernagi, 1857" felirat miatt, mindenki elfogadta azt a tényt, hogy az Petőfi Sándor sírja. És ezt a hírt haza is hozták és terjesztették. Székelykocsárdra négy hadifogoly (nagyapám, Cseh Ferenc, Kőszegi Árpád és Borbély Dániel) érkezett 1922 szeptemberében, a Bajkál mellől (a családban máig fennmaradt a rigmus: ér... kezett 1922 szeptemberében (Publicisztika)
|
 Szerkesztő B
Elhallgata régen a lanton a húr;/
Megfogta a rozsda a kardot;/
Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/
Sziv elfeledé, elhordta a szél:/
Álom vala az csak, reggelig tartott./
Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/
Egy folton, a melyre a vér hullt?/
A hagyomány tudakozza Homérrul/
Azt, hol született, s ahol elholt./
Oh halva bizonynyal a dalnok.//
Itt látta az egyik a földre leesni;/
Ott szólt vele más a csatában;/
Sirjához az útfelen búcsura járnak;/
Másutt még visszake... (Vers)
|
|
 Erdély-szerkesztő
Hábel György:// Engedtessék meg nekem, hogy anyai ágon erdélyi rokonságom ismeretei révén Petőfi segesvári sorsáról írjak. Nagybátyámnak, Simonfy Ákos erdőmérnöknek az édesapja Bem József hadtestének tábori főorvosa volt. Bem tábornok rábízta Petőfit. 1990-ben hazalátogattam felvidéki szülőföldemre, és ennek során, a vonaton a velem szemben ülő magyar férfi látva, hogy budapesti gyorsvonattal érkeztem, megszólított, és beszélgetni (Publicisztika)
|
 Bilecz Ferenc
Régi írásom, régi témáról. Abszurd helyzetek, abszurd világban. Tisztelgés a Petőfi-kutatók előtt. Az igazság kiderítésének akadályozása, máshol, más helyzetben bűnténynek számítana.
- Ott essem el én, a harc mezején…-– ez volt az utolsó gondolata, amikor elesett. Amikor felkelt, kozákok fogták körül.
- Szmatri, bljágy! Nyeuzseli, Alexander Petrovics, vengerszkij poet?[1] Távolba szakadt hazánkfia! Miért ne vinnénk... (Novella)
|
 Szerkesztő A
Johan Huizinga híres holland történész a Homo Ludens című könyvében azt fogalmazta meg, hogy az emberi kultúra a játékban kezdődik, amely öregebb az emberi kultúránál. A Huizinga által megalkotott gondolat visszaköszön egy az idősebb korosztály számára nagyon is ismert, sokunk által tisztelt személy, Antal Imre életében. Ő saját magát egy homo ludensnek, egy játszó embernek tekintette, aki játék és humor nélkül képtelen volna élni. Antal Imre élete 1935-ben indult Hódmezővásárhelyen, ahol pedagógus szülők (Hírek)
|
|
 Szerkesztő C
– Halljon ide, Jani, mi hirt hozott a vőm. A foldigenylők ma este ossze fognak gyűlni a Toma hazaban. Hatarozni akarnak afelől, hogyha meg sokaig kesnek a bizottsag kiszallasa, kuldottsegbe mennek a jegyzőhoz s onnan Szenttamasra a kenyszerberlet ugyeben. Es maga ne hallott volna rola fent a parokian? // Az oreg Kathona jott be ezzel az őszi esten Evike tanuloszobajaba. Nyomban utana Zibai is belepett, de addig nem foglalt helyet, amig a kisleany ossze nem rakta a fapalcikakat meg a tarka (Könyvbemutató)
|
|
 Sajcz Bandi
Géza halálakor László mintegy harmincz éves volt s külsejére olyan vala, aminőnek a középkori felfogás a királyt elképzelte. Szabályos szép piros arcza, a magasnál is magasabb daliás termete, erőtől duzzadó izmos karjai, barátságos tekintete, kellemes hangja, mindenkire jó hatással voltak s valóságban mutatták azon eszményt, melyet a középkori ember a királyról alkotott. Miként a legenda mondja: »Csak szépsége is királyságra méltó; nem elégszik senki reá nézni.« (Tudomány)
|
Szavazás
Belépés
Kiemelt művek
Hírlevél
Reklám
