Szerkesztő A
1884. szeptember 27-én felavatták az Operaházat

Amikor azt mondjuk, opera, még hazánkban is az olasz, spanyol, francia és német, vagy esetleg orosz operára és annak nagy zeneszerzőire gondolnak (gondolunk), és nem a magyar, nemzeti operánkra. Pedig az opera, ez a hangszerelt zenei dráma (színmű) ugyanúgy, ahogyan más színpadra vitt előadás a nemzet szolgálatába kell, hogy álljon. Így volt ez a polgárosodás és ezzel együtt a nemzeti eszme megfogalmazásának a hajnalán mindenhol, így hazánkban is. (Hírek)

Szerkesztő A
Makovecz Imre Napok

Makovecz Imre az ezredforduló körüli évtizedek kétségkívül legismertebb és legnagyobb hatású magyar építészeti személyisége, az organikus építészet hazai mestere. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, az egyetem dokumentációs irodájában döntő élményt jelentett számára, hogy megismerte Frank Lloyd Wright angol építész műveit és gondolatait, amelyek lendületet adtak saját építészeti elveinek, törekvéseinek a megfogalmazásához. (Hírek)

Szerkesztő B
2011. szeptember 27-én elhunyt el Makovecz Imre a magyar organikus építészet egyik képviselője, A Magyar Művészeti Akadémia alapítója

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.[1]) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke. „A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre, 1985) „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002) (Hírek)

Jankovics Marcell
„Vadat űzni feljövének” 2/2

„Ménrót, az óriás, a nyelvek összezavarásának kezdete után Eviláth földjére költözött, amely vidéket az idő tájt Perzsiának neveztek, s ott feleségétől, Enethtől két fia született, ti. Hunor és Magyar, akiktől a hunok, vagyis magyarok származtak. […] Történt egy napon, hogy amint kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük, s amint űzőbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült e--- lőlük. Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, (Tudomány)

Jókai Anna
Ismétlések kora

A „dics elborult”. Nehéz ma erről írni. Fáradtságot, csömört, a hiábavalóság érzetét legyőzni. Amikor csaknem mindig, csaknem mindenki megelégszik a dolgok politikai olvasatával; sőt, a többség szinte igényli, hogy a bűnbakot kizárólag a politikai színtéren keresse. Gondolkodásom irányultsága ezt nekem nem engedi meg. Még ha szükségszerűen érintem is a politikai szférát, testestül-lelkestül beleveszni nem kívánok. Írói alkatom is tiltakozik. Az albatroszmadár röhejes (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert levelesládája

Wass Albert levelezése a napokban elhunyt Szász (Zas) Lóránttal. 22 darab nélkülözhetetlen dokumentum, amely a nagy író utolsó tíz évének küzdelmeibe enged bepillantást, hitelesen, első kézből. Politikai hitvallás, a második felesége halála után megismert harmadiki feleséggel való kapcsolat, a családi ellentétek, a komoly anyagi nehézségek, a tisztes halálra készülés öntudata: mind-mind föllelhető ezekben a baráthoz és írótárshoz küldött levelekben. A két ember szoros kapcsolatát, barátságát és jogi (Könyvbemutató)

Turcsány Péter
Énekek éneke – az elemekről (Négykezes, 35 év után) S. E. művésznővel

Tűz és fény, agyagból, / anyagból gyúrt lélekkel lehelt... / Most is, természetesen, az vagy, akinek megismertelek. // Kiáltok Égnek, roskadozom Földnek. // Égnek vetsz lobot. Földnek magot. / Magadat szórod. Magaddal óvod. // Isten... ember, adj magot! / Mit égnek, földnek szétoszthatok. // Kezedből-kezembe... // Érintések az éteren át – / evezések az égi tavon. / Szemünk, a távoli, mélybe bukik, / mint a halászó hattyúké. // Kincsük a tiéd. Kincsük enyém. // Közös lét...szikrázó szirt... / habot emel, (Vers)

Szerkesztő A
Ruttkai Éva Emléknap

Ruttkai Éva nem csupán Kossuth-díja és kétszeres Jászai Mari-díja, továbbá érdemes és kiváló művészi díjai okán nagy színésznő, hanem, mert róla szólva mindenkiben életre kel arca, a kissé csibészes, nem is kissé huncutkodó, vagy éppen csábító, legalábbis csábítani örökké kész női arc. Az ő arca – nézzünk csak rá, bármelyik „szereparcára”, vagy nem színészi, hanem „polgári” arcára – az a női arc, amely mosolyá... val igéz meg bennünket. (Hírek)

Szerkesztő B
1986. szeptember 27-én elhunyt Ruttkai Éva színésznő

Ruttkai Éva[1] (született Russ) Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa. Ruttkai Évát Russ vezetéknévvel anyakönyvezték, a későbbiekben mindenki által ismert nevét Lakner Artúrtól kapta. Még nem volt három éves, amikor először szerepelt színpadon a Lakner-féle gyermekszínházban egymondatos (Hírek)

Ács Ibolya
Vidd el Tisza az üzenetem... (Arany Sas pályamű)

A "Vidd el Tisza üzenetem..." című novellám egy igaz történetet, amely mély sebeket tép fel, de a vége mégis szerencsésen végződik, - MINT A MESÉBEN. :-) A férfi megállt a szegedi híd lábánál. Erőtlenül roskadt le a vízmosta kőtömbre, és arcát a kezeibe temette. Sírt. Nem szégyellte könnyeit, amelyek lassan peregtek le meggyötört arcán. Fejében zakatoltak a gondolatok, emlékképek, fülsiketítő robbanások, elmosódott hangfoszlányok. A folyó mintha megérezte volna szenvedéseit, lágy csobbanásokkal

Szerkesztő A
Bartók Béla Emléknap

Világszerte elismert modern zeneszerző, de ugyanakkor a magyar népi folklórzene felkutatója, gyűjtője és rendszerezője. Mindez az egyik legismertebb magyar zeneszerző nevéhez, Bartók Bélához köthető. A zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató Bartók Béla különböző nemzetiségek népzenéje iránti érdeklődése, azok felgyűjtése példaértékű még ma is. A szintén zeneszerző és folklór-kutató Kodály Zoltánnal szoros tudományos együttműködés alakul ki: faluról falura járva gyűjtik össze az idős (Hírek)

Szerkesztő B
1945. szeptember 26-án hunyt el Bartók Béla zeneszerző

Szuhafői Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszak... alkotó jelentőségű. Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a (Hírek)

Csata Ernő
A géniusz magánya

1881. március 25-én született Bartók Béla. A Felső-Torontál című helyi lap már február 22-én hírül adta a tehetséges zeneművész érkezését. Március 22-én újabb beharangozó foglalkozik a Felső-Torontálban a közelgő Bartók-hangversennyel. „Megemlékeztünk már mi is Bartók Béláról, városunk nagy szülöttéről – írja a lap – akkor, midőn egy bécsi hangversenye alkalmával a zeneszakértők érdeklődését a legnagyobb mértékben lekötötte remek játékával (Vers)

Csata Ernő
A géniusz magánya

1881. március 25-én született Bartók Béla. A Felső-Torontál című helyi lap már február 22-én hírül adta a tehetséges zeneművész érkezését. Március 22-én újabb beharangozó foglalkozik a Felső-Torontálban a közelgő Bartók-hangversennyel. „Megemlékeztünk már mi is Bartók Béláról, városunk nagy szülöttéről – írja a lap – akkor, midőn egy bécsi hangversenye alkalmával a zeneszakértők érdeklődését a legnagyobb mértékben lekötötte remek játékával (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap