Rozványi Dávid
Tűzzel álmodtam…

Idén újra visszatértem Kárpátaljára... Bár nem íróként vagy költőként megyek, hanem a diákok tudományos munkáját segíteni, minden alkalommal egy-egy verset is viszek magammal. Minden út előtt felteszem magamnak a kérdést, hogy csonkaországi magyarként mit tudok mondani Kárpátalja magyarszívű népeinek? Idén ezt a verset vittem magammal... Tűzzel álmodtam és tüzet vittem. - Natáliának és Kárpátalja magyarszívű népeinek (Vers)

Adalberto
Gyémánt könnycsepp

Valamikor réges-régen, meg nem mondom mikor, élt egyszer egy szegény asszony és szegény ember. Volt neki kegy leánykájuk Emese. A kislány egész nap a kertben játszott a virágok között, amíg édesanyja tett-vett a közelben, édesapja meg a mezőn dolgozott. Emese nagyon szerette a virágokat. Főleg a piros rózsa volt a kedvence. Csacsogó hangocskáján beszélt a virágokhoz, elmesélte nekik, mit álmodott éjjel. A virágok szívesen hallgatták a kislányt. (Egyéb)

Bihary József
Egy predátor emlékei

A domesztikálódott és domesztikált állataink évezredek óta élnek úgy környezetünkben, hogy idomulnak hozzánk, illetve mi hozzájuk. A viselkedéstan tudósai ezt a tételt már több tekintetben kimutatták. "Könnyű" volt pl. a farkasok falkájából hozzánk csapódott kutyának az emberfalká- hoz igazodnia. Teljesen más azonban a helyzet a házi macskával, aki soha nem élt falkában, mindig is magános vadász volt, és maradt az emberfalkában is. Ennek ellenére azt hisz... szük, aranyos házi kedvencünkről mindet tudunk. (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: A teremtés története

A Kráter Műhely története: Magosan fönt, az ég kékjén is túl, napsugár-sátrából uralkodott ÚR-ISTEN a világ fölött, két édes testvérével, a napsugárba öltözött BOLDOGASSZONNYAL és az éjszaka sötétjébe öltözött Ördöngasszonnyal együtt. Mikor a föld teremtésére került a sor, a sivár pusztaság szépítését két testvérére bízta az ÚR. Boldogasszony kioldotta hajának hét aranyos tincsét, s ahol megérintette velök a földet, hét hatalmas folyó (Könyvbemutató)

Jókai Anna
Majd kialakul

– Hova mész, Edelényi? –így kérdezte, pedig már nem voltak osztálytársak, ő a második évben kimaradt. – Hová mész, Edelényi? – Éppen most dobtam egy állati krapekot – mondta Edelényi –, pedig ilyen a deltája! – Mutatta az utcáról a háromszöget a levegőben. – És te mit csinálsz, Surek? Hogy vagy mindig? – Edelényi szerette a választékos fordulatokat. – Frankón – felelte Surek. Az utcaseprő felnézett rá a narancssárga mellényben. – Perecet árulok az Állatkertnél. (Novella)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 8/9

Erő­sí­ti a tri­a­no­ni pszi­chó­zi­so­kat, hogy a tri­a­no­ni bé­ke­dik­tá­tum 1947. évi „meg­is­mét­lé­se­kor” a bé­ke­kö­tés dik­tá­lói (a „hasonmások” új nem­ze­dékének tagjai) sok tekin­tet­ben felülmúlták el­ső vi­lág­há­bo­rú utá­ni elődei­ket. Mi is tör­tént 1947-ben Párizs­ban? Mi­nél több hi­te­les do­ku­men­tu­mát is­mer­jük meg az 1947-es pá­ri­zsi bé­ke­dik­tá­tu­mot elő­ké­szí­tő tár­gya­lá­sok­nak, az egész 1945-től 1947-ig tar­tó szín­já­ték an­nál ab­szur­dabb­nak, an­nál (Tudomány)

Balogh Bertalan
Nem emigráns, csak csavargó

"Tudod, mit csinálnék én most?" - kérdezi ábrándozva. "Beülnék a Porschémba, ha volna, és hajtanék és hajtanék!... "Hová hajtanál?" - kérdezem a logikának megfelelően. "Csak hajtanék! "De voltaképpen hová?" "Nem érted?! Csak HAJTANÉÉÉK!" - mondja nekilelkesedve. Én meg játszom az értetlent és logikust egy pár pillanatig, mert bizonyos értelemben, vagy el kell hajtsak valahová, vagy maradok. "HAJTA... NÉK" - mondja még hangosabban, hogy én, a fafejű is megértsem a keresés, az új, a csábító utak, a távlatok, a (Novella)

Szerkesztő B
Sajó Sándor: Trianoni dal

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar i... rodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Arad

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. / Egyet... lenegy uccáját ismerem, (Vers)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 2. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Kondra Katalin
Honfoglalók

Ősz volt. A dombok háta fakulni kezdett, a lombok aranyába rozsdavörös foltot szőtt az idő, és halkan búcsúzva el a világtól hullani kezdtek a falevelek. Ha a felhők megnyíltak, a levegő mozdulatlanságától a nap ragyogása visszatért, és langyossá simogatta a dermedt földet, de csak pillanatokra, mert a szél, amikor úgy tartotta kedve viharrá erősödve felkorbácsolta a szilaj folyó amúgy is fodros felszínét.Egy ilyen viharos napon a síkság felől hosszú sorban emberek jöttek. (Novella)

Szerkesztő A
Szabó Dezső Emléknap

Szabó Dezső a magyar irodalom különleges tehetségű alkotója. Életművének megítélése ellentmondásos és átpolitizált, a vélemények többnyire politikai vagy ideológiai szempontból közelítenek, és kevesebbszer esik szó a szövegek művészi-esztétikai, erkölcsi értékeiről. Szabó Dezső az Eötvös Kollégium magyar-francia szakos hallgatójaként tanult (akkor volt ott egyetemista Szekfű Gyula, Horváth János és Kodály Zoltán is). A Nyugat közölte (Hírek)

Szerkesztő B
1879. június 10-én született Szabó Dezső író, kritikus, publicista

Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. - Életpályája - 1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült (Hírek)

Szerkesztő B
Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán

A magyar képviselőházban a közönség fulladásra zsúfolta meg a karzatokat. Ott volt az arisztokrácia, a magas klérus, az előkelő polgári és katonai társadalom színe-java és a teljes külföldi képviselet. Az újságírók padjain minden helyen két újságíró ült és mindenik hat ceruzát tett a zsebébe. A levegőben a történelmi pillanatok nagy várakozása feszült. Mindenik párt interpellációt jelentett be a makucskai feltámadás ügyében, mely... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap