Szerkesztő B
1763 május 9-én született Batsányi János költő

Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő. Élete / 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven verselt: magyarul, latinul, németül és franciául. (Hírek)

Szerkesztő A
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Balogh Bertalan
Piramisok

Hosszú írás a boszniai piramisokról az interneten... Egy kicsit megáll az ész: megmunkált kőtömbök, kövezett jératok és rakott falak, barlangrendszer, és mindezen túl 35.OOO éves írás, sőt rovásírás, sőt, székely-magyar rovásírással pontosan megegyező! Észbontó lehet már maga az írás ügye is, ugyanis, sok-sok évezredeel később, és csupán ékírásig, vagy majd képírásig jutott el az ember, emez meg már ABC-s hangírás, ... (Novella)

Kühne Katalin
Jávorkút

Nagyapám és testvére, Kühne Andor és Adolf alapították 1894-ben a Borsodi Bükk Egyletet. Túranaplóikat a hagyatékból Ormok, lombok, tisztások címmel 2016-ban megjelentettem. Kedves helyük volt Jávorkút, a Kühne-találkozók alkalmával mindig eljövünk ide, 40-50 turista baktat, a karonülő babák anyjuk nyakában, az idősek botra támaszkodva felkeresik a róluk elnevezett utat. Beszélgetünk, énekelünk, vagy csendben követjük az idősebbeket, felidézzük elődeinkkel kapcsolatos emlékeinket. (Vers)

Szerkesztő B
Wass Albert - A harkály meséje (Erdők könyve sorozat 8.)

„Ismered a harkályt, ugye? Azt a furcsa, tömzsi madarat, amelyik naphosszat kúszik a fák törzsén fel és alá, kopogtat itt, kopogtat ott, majd nehézkes röpüléssel átszáll egy másik fára, és ott elkezdi ugyanezt? Kúszik föl és alá, kopogtat itt, kopogtat ott. De azt ugye már nem tudod, hogy miért cselekszik így? Hát hadd mondjam el!” A mesét nagy gyermeki átérző képességgel Gábor Emese illusztrálta. / A harkály meséje / Erdők könyve sorozat 8. / ISBN: 978-963-9735-74-3 / Keménykötésű ár: 1500 Ft / Puhakötésű (Könyv)

Matekovics János Zoltán
Kivonulás az ígéret földjére

Léptek. Bakancsok. Kutyaugatás. Az első jel egy tejes zacskó volt a földön. Magyar. Aztán a sötétből kiviláglott a „kocsma” felirat. Rumot kérünk. Előkotorjuk a pénzt. Nem érvényes. Itt nem fogadják el. Megáll a vonat Nagyzerinden. Jobbról a magyar határ. Tiszta időben látni a kamionokat, ahogyan suhannak az országúton a szabadságban. Körülbelül három percem van, amíg kifut az állomásról. Addig futás befele a hazámba. Szemberöhög ez a szó. Csak azért futok, hogy el ne kapjanak a határőrök. (Novella)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 4. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Bihary József
Szomoróc apropóján

Nehezen írom le, de makacs az a tény, hogy mi, magyarok, történelmünk során, mindig is kisebbségben voltunk a Kárpát-medencét körül ölelő szláv tengerben, amelynek partjait nyugatról a germán és egyéb vizek nyaldosták. Ha innen nézem, kész csoda, hogy "él nemzet e hazán". A csoda egyik motívuma szerintem, hogy erről a fent vázolt tényről politikusaink gyakorta elfelejtkeztek az évszázadok során. Akkor hát mi tartott meg minket? Többek között Szomoróc/ "...az atyák bűneit a fiaikban..."/ (Novella)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok / szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” a rádióban Sors-... szimfónia az utcán ropogó fegyverek / táncolva (Vers)

Szerkesztő A
Székely Bertalan Emléknap

Volt egy korszak a magyarság életében, a 19 század és annak a második fele, amely a képzőművészet magyar rajongóit igen elkényeztette, hiszen több tucat határainkon túl is ismert tehetség, s száznál több regionális hírnevű festőnk alkotott egyszerre. Sajnos, talán ez a művészeti tehetségtobzódás volt az oka annak, hogy művészeink nem itthon maradtak, hanem külföldön kerestek boldogulást, vagy ha itthon maradtak, akkor kevés kiállítási lehetőséghez, mecénáshoz, vagy egyáltalán fizető vevőhöz jutottak. (Hírek)

Szerkesztő B
1835. május 8-án született Székely Bertalan magyar festő

Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. / Családja / Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna. 1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette. Gyermekei: 1.Árpád (1861-ben, Marschendorfban született) 2.Ágoston (Ákos) (1864-ben Pesten született) 3.Ármin (1869-ben Pesten született) (Egyéb)

Doma-Mikó István
Tora-tora-tora!

Exkluzív riport a Pearl Harbort megtámadó vadászpilótával. - A tora japánul tigris, háromszor mondva pedig a jelszó, amely 1941. december 8.-án elindította Pearl Harbor bombázását, s ezzel Japán hadba lépését Amerika ellen. A hatvanas évek bestsellere lett az eseményeket felelevenítő Tora-tora-tora című könyv, 1970-ben pedig nagy sikert aratott megfilmesítése. Mindkettő megemlékezik Muranaka vadászpilótáról: "Fucsita kapitány egyfolytában a felderítőgépek (Riport-tudósítás)

Orosz T Csaba
Semmi sem választ el

Zoli mosolyogva ült a kis kocsmában. Nem a meleg sör vagy a szomszédos diszkóból átszűrődő zene késztette mosolygásra, hanem ahogy a lemenő nap megcsillant a szemközti templom tornyán és arany fénybe vonta azt! Brassó óvárosa amúgy is gyönyörű hely volt. Elgondolkodott. Lényegében szerencsésnek mondhatta magát amiért ideiglenes állást kapott ennél a bányánál. Itt még bányásznak barnaszenet! Otthon megszűnt a Nógrádi Szénbánya Rt, már majdnem húsz... (Novella)

Turcsány Péter
Eszmélés őszi földeken

[Kézírás alapján lejegyezve, 15 év múltán] // Onódi László fotográfus képeihez, // 1996 májusából // Föld, föld, a földem, / szántás, rögök, porladók, / tömbök teste, Kárpát-ölelte / lankák múló emlékműve, / asszony-mozdulatok, karok, / mellek, combocskák hajlata, / mögöttük szende-szemérmes / akác, és a palatetők alatt / a ház, a ház, a házam, / rejtőző szobákkal, rejtőző / falak fényképeivel, s század- / fordulós asztalok kupái. / Fönt, fönt, rejtve, de fönt / csakúgy érintetlenül / látod, meglátod a házat (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap