Szerkesztő A
Nyírő József - Akinek nem tetszik, öntsön vörös festéket magára!

Meghatározott, de nem meghatározó körökben szokássá vált a magyar kultúra prominenseinek sárral dobálása. Kétbalkezes szakvélemények írói követelik, hogy a magyarság, mintegy megfelelési kényszernek engedve határolódjék el saját nemzeti íróitól, költőitől. Ilyen célkeresztbe került az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja, Nyírő József költő is. Tavaly a román hivatalos szervek mondvacsinált ürüggyel megtiltották, hogy Nyírő József hamvai erdélyi földben kapjanak végső nyughelyet. E híren felbuzdulva (Hírek)

Kondra Katalin
Az üldözött "Székely Apostol" ( Nyírő József emléknapok)

— Mit vétettem Uram? — kérdi a „székely Apostol” odaát az örök hazában, 2012 májusában. — Senki nem lehet próféta a saját hazájában — válaszolja az Úr. — Mondom néktek, ha engem üldöztek és üldöznek ma is, akkor titeket is üldözni fognak. Te Nyirő Jóska, és te is Wass Albert, szószólói voltatok a ti népeteknek. Sorsközösséget vállaltatok velük. Kimondtátok azt, amit ők nem mertek. Úgy írtatok a népről s a földről, hogy azt a vakok meglássák, a süketek meghallják, a sánták bejárhassák. (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyirő József: Uz Bence

A legtöbbet vitatott regénye, az Uz Bence középpontjában a székely nép sorsát megtestesítő főhős Bence, a havasi pásztor alakja áll, a nép egyszerű, ám csavaros észjárású gyermeke. Nyirő regényét az irodalomtörténet előszeretettel állítja párhuzamba Tamási Áron Ábel a rengetegben című könyvével, s Bence alakját Ábelével. Nyirő József (1889-1953) erdélyi magyar író, katolikus pap, újságíró. Irodalmi műveiben elsősorban erdélyi (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
Nyírő József: Havasok könyve / Vihar

Hirtelen elszédül minden és mozdulatlanná lesz. A havas készül a viharra. A hegyek megdermednek, gerincük feldudorodik, a szakadékok szemlátomást tágulnak. A fák megvetik lábukat, ágaik görcsösen egymásba fonódnak. A füvek még jobban a földbe kapaszkodnak. A kemény cserfák odaszólnak egymásnak: - ,,Az Isten legyen velünk!" A vadméhek, bogarak fejvesztetten menekülnek. A meg... bolydult hangyák mentik, ami menthető. Az egerek ki- és befutnak likaikon és egymást szidják. (Novella)

Szerkesztő B
Hazafias Nyírő-idézetek

Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyírő József: Most már jöhetsz, Jézuska!

– Idefenn a setét havasok között minden esztendőben valami baj van a karácsonyi szent ünnepekkel. Ezeknek a szegény, együgyű pásztorembe­reknek, égettszegény favágóknak, kik esztendők óta itt vágják a fát, valami brassai zsidóknak – ha haragszik Szentfelsége, ha nem – semmilettekippen nem lehet úgy megülni a szent ünnepeket, ahogy az Írás parancsolja: éjféli misével, betlehemmel, pappal, tömjénnel, orgonaszó... val, deák nyelven (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XI. fejezet/1 - A bajhozó Lebeé név

Úgy tartották Erdély-szerte, hogy a Lebeék maguknak keresik a bajt. Ez azonban nem egészen volt így: valójában a baj vizslatott utánuk nemzedékről-nemzedékre fáradhatatlan, s túlságosan gyakran utol is érte őket. Ott volt például Lebeé György esete. Nem Lebeé György akart mindenáron kitűnni, hogy a királyi pár és kísérete elé szökkenve, magamagát mutogatva eljárja a nevezetes székely szablyatáncot. A primor előkelőségek a rabonbánnal az élen erőltették szóval, füttyel, kiáltással a zsombori ifjút, hogy (Novella)

Adorján András
Hajtóvadászat öregekre

Dino Buzzatti novellája (Hajtóvadászat öregekre) a mai egyik történet. A kisváros aranyifjai azzal szórakoznak, hogy őszhajú férfiakra vadásznak estefelé. Többnyire sikerrel. És vagy megölik őket, vagy halálba kergetik. Az egyik ilyen hajszát írja le a novella. A célszemély üldözése közben egyik fiú felismeri benne az apját. Próbál is közbenjárni az érdekében, de hiába. A vadászat szép sikert hoz. De egy tragikus fordulatot is! Ugyanis a bandavezér megőszül az éjjel. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Eötvös Lóránd Emléknap

Hazánk egyik legnagyobb természettudósát tisztelhetjük Eötvös Lorándban, aki a fizika tudományát maradandó és örökbecsű alkotásokkal gazdagította, és aki az ország határán, az egész művelt világ előtt elismerést, hírt és dicsőséget szerzett a magyarságnak. Tudós volt a szónak a valódi értelmében, egy csendben és szerényen munkálkodó igazi tudós, aki a saját örömére végezte kutatói munkáját. Az elismeréseket sohasem kereste, a legnagyobb elismerést mindenkor saját magában és kutatásainak eredményeiben találta meg. (Hírek)

Szerkesztő B
1848. július 27-én született Eötvös Lóránd fizikus

Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös), (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.[1]) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Mathe... matikai és Fizikai Társulat alapító elnöke, hegymászó. (Egyéb)

Lukáts János
Töksi és Puttony

Amikor Kamaty Karcsi bejelentette, hogy őt Kamaty Karcsinak hívják, a szerkesztőség hangos röhögésben tört ki. Mindenkinek külön-külön, tagolva és érthetően elismételte a nevét. Amint a szerkesztő urak és Adélnyanya, az éltesedő titkárnő lenyelték könnyeiket és helyreparancsolták vigyorgóráncaikat, megkérdezték: - Szép, szép, de hogyan szólítsuk a kolléga urat? - Kamaty Karcsinak! – válaszolt Kamaty Karcsi. A szeme se reb... bent, ami a többieket arra intette, hogy az új kolléga maga a nagybetűs Sötét Ló (Novella)

T.Ágoston László
Pótnászút (novella)

Hárman álltak a megállóban autóbuszra várva. Pista, a kefefrizurás, kigyúrt izmú, jóképű, harmincas fiatalember, Feri, a dérütötte ötvenes meg Zsiga, az ülepig érő homlokú, nyugdíjba készülő veterán. – Könnyű már nektek – folytatta a telepen kezdett disputát Pista.– Zsiga bátyám, te jövőre veszed a kalapodat, és ki se ejted többé a szádon a Klim Kft. nevét. A postás minden hónapban a kezecskédbe számolja a dohányt, és süttetheted a hasadat a napon. – Ami a Klim (Novella)

Jókai Anna
Kezdet vagy folytatás

Megint Szilveszter van. Ismét vége egy nehéz évnek. De volt-e nekünk könnyű évünk? A háború vége felé tobzódó, „úgyis mindegy” haláltánc, a „Csak egy nap a világ” divatos dallamára. 1944–45 szilveszterén ágyúdörgés, rom rom hátán, életveszély. Utána tápászkodás, éhség s hamar szárnyukat vesztett remények. Kedvetlen, sótlan szilveszterek. 1956–57 fordulóján dermedt némaság, félelem. Azután a hatvanas-hetvenes évek áleufóriája, a kollektív nemzeti memóriazavar, tudatszűkülés... (Egyéb)

Turcsány Péter
Pilisi vissza-visszatérés

Laszlovszky József régészprofesszornak és családomnak - A hely, a föld, a lépés/ideköt mind e földhöz, //lelken a fájó tépés,/ütés a megyötörtön,//a fölégetett romok,/szénporba fulladt homok,//az elhajított kereszt,/testen a nyílt sebek,//pilisi tavak, huták/üvegcsillám nyomai,//igazságot, mi múltunk,/neked kell ránk osztani, //erőt a letiportnak,//vissza nem tért lakóknak,//tájhonos népeinknek,//vért izzadt sodronyingnek; //a hely, a (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap