Fehér József
Gyermekszívvel

A szívemben újra gyermek vagyok;/ derül az arcom, s a szemem ragyog./ Nevess rám, anyukám! Szemednek/ sugarán megszépül a világ.// Öröm az élet, ha veled vagyok./ Múlik a bánat, a kedvem lobog./ Megsimít a kezed, körbevesz/ féltőn, és átölel tekinteted.// Náladnál nincs jobb s boldogabb anya;/minden jó hírrel szaladunk haza./ Akkor is átölelsz, s rám nevetsz,/ha fájdalomtól könnyes a szemed./Övezze homlokod fénykoszorú!/Soha... (Vers)

Szerkesztő A
Anyák napi dalok

See video

Szerkesztő A
Anyák napja

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában az 1600-as években (Egyéb)

Mila
Téged keres!

Igaz történet, amikor először találkoztam szemtől szembe a haláljelenlétével, és az erős életakarattal. - A szobában félhomály uralkodott, de a tárgyak körvonalait szépen lehetett észlelni. Az anyám hófehér ágya felől valami furcsa hörgő hangokat hallottam, ami már nem először ütötte meg a fülemet az évek során, és megdermedtem, vagy talán megfogalmazhatatlan szorongás, kétségbeesés, féltés és félelem keveréke lett úrrá rajtam egyszerre. Hideg lehelet érintette meg a... (Novella)

Lukáts János
A szigetember (Marcus Aurelius utolsó könyve) 1/9

Az első utam a Danubius partjára vezetett, megálltam a fűzfák alatt, elégedetten néztem jobbra és balra: hatalmasan hömpölygött a folyó. Védte, biztonsággal védte a Birodalom határát. Túlnan erdők és hegyek, vadak és barbárok. Az már idegen rengeteg, kvádok lakják és markomannok. Meg gepidák. Micsoda nevek. Valahol a túlparti füzek közt, ott ömlik a Danubiusba... (Tudomány)

Tessa
Arany Sas Díj pályamű (2013) - Csak a koporsót vegyék meg nekünk

Gondolkoztak már Önök azon, hogy vajon mi motiválhat bennünket nap mint nap arra, hogy felkeljünk? Hogy keressük önmagunkat és helyünket a világban? Miért szükséges tudnunk, hogy honnan jöttünk, vagy esetleg hová tartunk? Miért fontosak a hagyományaink? Mi végre élünk, s nem halunk meg egyből? Miért áldozzuk fel magunkat azért, ami nekünk fontos? Ezekre a kérdésekre próbálok

Szerkesztő A
Jókai: Petőfi-keresők

Elhallgata régen a lanton a húr;/ Megfogta a rozsda a kardot;/ Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/ Sziv elfeledé, elhordta a szél:/ Álom vala az csak, reggelig tartott./ Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/ Egy folton, a melyre a vér hullt?/ A hagyomány tudakozza Homérrul/ Azt, hol született, s ahol elholt./ Itt látta az egyik a földre leesni;/ Ott szólt vele más a csatában;/ Sirjához az útfelen búcsura járnak;/ Másutt még visszakerültire várnak:/ Itt él, ott holt hire... (Vers)

Fehér József
Mondd, mi történik velünk!

A "Valahol Magyarországon" címmel, most készülő új regényembe tekinthet bele ezzel a részlettel a Kedves Olvasó. Sok mindennel foglalkozok én ebben a könyvben, amitől hosszú ideje szenvedünk. Ami arra késztetett engem, hogy tollat ragadjak és megírjam mindazt, ami bennünket bánt. Sajnos, ezeket már annyira megszoktuk, hogy napjaink részévé váltak a világunkat sokszor más megvilágításban, torz... (Könyv)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór,... (Tudomány)

Szerkesztő A
1904. május 5-én elhunyt Jókai Mór regényíró, országgyűlési képviselő

Dr. Ásvay Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.[1]) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Egyik... (Hírek)

Szerkesztő A
Wass Albert: Átoksori kísértetek

(részlet a regényből) - Nekünk is van Átoksorunk ebben a városban. Azt hiszem, a világ minden városának van. A mienket itt Harcsa-sornak nevezik, valószínűleg azért, mert egy iszapos patak mellett nyúlik el, a város és a kikötő között s mert lakói szívesebben ülnek a patak partján horgászva, semhogy munka után néznének. De nem ez a lényeg. Minden embernek jogában van úgy élni, ahogy az neki megfelel. A lényeg az, hogy (Novella)

Turcsány Péter
Odüsszéusz szigetén

Ó, ’Omér’, mivel is lennék hű én szavaidhoz,/ fúrtagyú és leleményes Odysszéusz földjére ha léptem?/ Lám, csak a hála hevével szólhatok én Hekatéról,/ s Posszeidon, a szakállas, mint fogadott a kegyébe!// Jöttem Szkítia szikjeiről, s dajkál e csodás táj,/ körte elébb, majd szőlő, lágy lugasokban a szép kedv,/ mind, mit a gyermek Odysszéusznak az apja adott már,/ itt van hát körülöttem ez esteli dús fogadáson!// Senki se hinné el – de az ifjak halk dala várt itt,/ éjjeli... (Vers)

Balogh Bertalan
Új Világrend

Lehet, hogy sikerülni fog az emberiség tökéletes becsapása, vagyis lehet, hogy megvalósul egy időre az a világ, amelyben mindenütt demokrácia lesz, minden országot az Új világrend helyi gondnokai fognak irányítani, és bégető nyáj lesz az emberiség. Lehet. Az előjeleket máris látni lehet: a nemzetek különleges voltát máris tagadják a hatalmi körök, sőt a tömegek is hülyén bólogatnak hozzá; az Új világrendről, erről a mesterséges... (Publicisztika)

Jókai Anna
„Szépben rejtett jó”

Berzsenyi így határozta meg a poézist. „Szépben rejtett jó.” Gondolom, az ihletett próza sem más. Vitatni, ha nem is kell, de lehet. Mi imádjuk a vitákat. Mindenki okos, senki se bölcs. Mondjuk, mondogatjuk, „esztétika”, „erkölcs”, s ketten se ugyanazt értjük. Én egy kicsit belefáradtam a beszédbe, különösen ha magyaráznom szükséges a számomra evidenciákat. Az üresség, amit káprázatos ügyesség varázsol „mintha-valamivé” – valóban mutatós – de nem szép. A panelprédikáció, amelyben... (Egyéb)

Czakó Gábor
Bájoska

Barna adjunktus kissé csapzottan érkezett a társaságba. Órát tartott ugyanis az egyetemen, s munkája évről-évre jobban megviselte. A helyzetet Szőke adjunktus így magyarázta: azért butábbak a mai diákok az előző nemzedéknél, mert a gimnáziumban immár az általunk nevelt tanárok oktatják őket. Szőlősgazda töltött nekik ősi rizlingjéből, hogy a bor karcossága észhez térítse őket. Barna adjunktus belefogott a mesélésbe. - József Atilla ódáját (Novella)

Döbrentei Kornél
A tenger

Nagy Lászlónak// Az árboc hegyében halálfejes tajték a kalózlobogó./ Elrabolni jöttünk habon szálló Ophéliát. A boldog/ Bach lelke misézik, jaj, ezer orgona: tenger! Jajgató/ cipőkben mezítlenek menetelnek: tenger! Annyi eloldott// hányást ragadnak el a sárga monszunok! Az Úr/ döglött báránykáit a Golf-áram dajkálja ölén./ Türelem evangéliuma: tenger! – Gótikus halakban tunyul,// őzgida-hangon esdekel a varázsló az aszály éjszakáján, (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap