Adorján András
Hit,Vallás,Egyház

1995. június 15-e van, este háromnegyed hét. Most a hitről, a vallásról, az egyházról, Istenről szeretnék beszélni. Teszem ezt annál is inkább, mert furcsa, hogy ahhoz képest, amennyit az életnek ezekről a nagy kérdéseiről gondolkodtam, beszéltem, beszélgettem, vitatkoztam, vajmi keveset – ha egyáltalán – írtam le mindazokból a gondolatokból, amelyek végül is ebből a sok lamentálásból letisztultak. Amelyek közt lehetnek eredeti gondolatok, régi... (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Az Otthon-fa

Vén bükkfa volt, szíjas, kemény./ Úgy állt az Úristen előtt,/ mint aki már sokat látott./ Sokat látott és belenőtt/ viharba, télbe, küzdelembe/ már évszázadokkal ezelőtt,/ úgy állt az Úr színe előtt.// Valami nyugtalan viharkamasz/ egy éjjelen/ valahogy fél kézzel odakapott./ Az öreg jajdult egy nagyot,/ megremegtek a fák és a hegyek.// Reggel, mikor vadászni mentem,/ ott feküdt. Átléptem rajta./ S néhány nap múlva... (Novella)

Szerkesztő C
Vörösmarty: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?/ Mi készt ezekre? büntetlen/ Fog hát az undok visszaélés bennetek/ Tenyészni, gyáva fajzatok?/ Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn serényen ébredez,/ Imez fajúltak átkosan kelő hada/ Alázza, dúlja, dönti meg./ Attila nyelve (melynek intő hangira/ Remegve tért ki a világ/ Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál/ Korunkban ennyi megvetőt./ Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk/ Fő kincse... (Vers)

Németh István
Egy garabonciás számvetése a XXI. században

Ha kimondom Csokonai Attila nevét, nem tehetek róla, de rögvest két klasszikusunk, majd Somogyország jut eszembe. Csokonai Vitéz Mihály ősei is Somogyból származnak, szegény József Attila pedig Szárszón, a somogyi parton hunyt el. Csokonai Attila család- és utóneve zseniális költőelődök monumentális életművét asszociálja, s aki belelapoz a frissen megjelent Dirádó című könyvbe, bizony olyan verseket talál (Publicisztika)

Sajdik Ferenc
Petőfi Sándor: A magyar nemes

Illusztráció Petőfi Sándor verséhez (Humor)

Bakay Kornél
Törzsek, államok, birodalmak a szkítáktól a mongolokig

I. A történelem formálói és szereplői. - A múltat csak a jelenből tudjuk megítélni, egészen objektív múlt valójában nincs is. Megalapozott álmainkat látjuk bele a régmúltba. A tárgyi világ megfogható, de a tudat is forrásértékű valóság! Mi marad meg a tárgyi környezetből, mi marad meg az írott forrásokban és mi marad meg a... (Tudomány)

Fehér József
"Az évszázad üzlete"

Olvasom az újságcikkek között, hogy Ócsára „Mintavárosba költöztetik a devizaadósokat!”. Mondhatnám, hogy hipp-hipp hurrá, meg vagyunk mentve, ha netán képtelenek lennénk a devizahitelünk részleteit tovább fizetni, és kilakoltatnának bennünket abból a házból, amelyért egy életen át gürcöltünk a feleségemmel. Kénytelen vagyok bevallani, hogy hét évvel ezelőtt bennünket is „belerángattak a csőbe”. Azt mondták a bankunknál, hogy a svájci... (Publicisztika)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Máté 5, 9) Jókai Mór, a nagy mesemondó mítoszi távlatokból figyelte nemzetünk történelmét, s a nézőpontból üzenet lett: a múlt nagy mítoszi, a világ sorsát eldöntő történései... (Tudomány)

Szerkesztő A
Wass Albert: A zenélő ezüstkecske

A Kráter Műhely kiadása: Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy király, aki nagyon szerette a zenét. Csodálatosan szép palotában élt ez a király, melynek falai alabástromból voltak, s az alabástromfalakat minden oldalon drágakövek díszítették. Olyan gyönyörűszépek voltak ám azok a falak, hogy aki arra járt, nem győzte csodálni. Büszke is volt a király a... (Könyvbemutató)

Jókai Anna
A Budapest-élmény

Tagadjam le? Finnyáskodjak? Én bizony Budapestet mindig szerettem. Ami nem jelenti azt, hogy a vidéki-falusi életet nem élveztem, ha módom volt rá. Az érzések párhuzamosan is létezhetnek, nem kell az egyiket a másik ellen kijátszani. Már harminc éve a Dohány utcában lakom. Nem a vágyam, hanem a szükségszerűség hozott ide családostul, egy szűk józsefvárosi lakásból, előnyös, aránylag olcsó cserével. A ház maga nem tipikusan Dohány utcai... (Egyéb)

Balogh Bertalan
Újra Pesten

„Nincs libatöpörtyű? Amerikában?!” álmélkodik, mintha azt hallaná, hogy ott nem lehet levegőt vagy vizet kapni. „Libát tömni állatkínzásnak számít ott, sovány libából meg nem lesz töpörtyű, tehát nincs olyan, hogy libatöpörtyű.” „Na, majd hozom én” mondja, és pár perc múlva máris ott a púpozott tál barnára sült csoda, karikára vágott piros hagymával, és szép kenyérrel... Egy kicsit a mennyekben érzem magamat. Meleg a töpörtyű, picit szőrös (Novella)

Szerkesztő C
Sinkovits Imre-Himnusz

See video

Lászlóffy Csaba
Az eltűnt idő látószögéből

Olykor mintha nem is csak szavakból, hanem a múlt elhullatott, elhasznált molekuláiból állítaná össze nyersanyagát – képes mégis extázist kiváltani. Az eltűnt idő látószögéből nézve nála a poros lombok is üde zöldek. A nehéz szagok, a búskomorságba hajszolt vagy groteszkkel kacérkodó pillanatok ellenére – könnyedén elhessentve a szavak körülrajongott bogárraját – a borzalmassal szembesülő világból kihallani a haiku hosszúságú... (Novella)

Kühne Katalin
Határtalan kegyelmed

Istenkereső vers - // indultam hozzád sötét éjszaka// óceánokon érted átkeltem// azóta tízezer nap s éj telt el/ vándorlásom telve félelemmel/ hold ezüstje kísérte utamat/ barlangok mély homályában/ ködöt szurkáltam sajgó szememmel/ sziklák peremén is kerestelek/ havasi mezőn kéklő hegyeken/ társaim hiteles szavában/ kies völgyben zöldellő tisztáson/ aranyló napsugár melegített/ izzó parázs tüzével hevített/ oltottam szomjamat forrásvízzel/ repültem feléd... (Vers)

Ircsik Vilmos
A nevető ember

Ha foglalkozásom felől kérdeznek, magabiztos ember létemre is zavarba jövök: elvörösödöm, hebegek-habogok. Persze, könnyű annak, aki kijelentheti, hogy teszem azt kőműves. Mennyire irigylem a könyvelőt, a fodrászt, az írót, akik egyszerű, közérthető hivatalt viselnek, amely nem igényel hosszadalmas magyarázkodást. Bezzeg én a fenti kérdésre kénytelen-kelletlen ezt felelem: nevető vagyok. Ez a kijelentés óhatatlanul... (Humor)

Szerkesztő C
Mikszáth: Tessék engem becsukatni!

1883 - Egyik újságíró kollégámmal történt, isten nyugossza meg az ő lustaságában, hogy nekem kell még az ő viselt dolgait is leírni, nemcsak a magaméit. Ővele történt, mondom, hogy egyszer a Borsszem Jankót szerkesztette, mikor Csicseri Bors nem volt odahaza .A Borsszem Jankó pedig ott csinálódik, ahol a Fővárosi Lapok - az Athenaeum melléképületében, melyek előrészét a belvárosi rendőrség üli... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap