Szerkesztő C
János vitéz - Magyar nép mesék sorozat

A közismert tündérmesét népmesegyűjtés alapján, Borsódy Eszter különlegesen részletgazdag, az alföldi folklórt hitelesen megjelenítő grafikájával adjuk közre. / / János vitéz / Magyar népmesék sorozat / ISBN: 978-963-9735-87-3 / Keménykötésű ár: 1900 Ft / Terjedelem: 40 oldal / Kötés: Keménytábla, cérnafűzés (Könyv)

Szerkesztő A
1860. április 8-án hunyt el gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett.[2] Eszméi,... (Hírek)

Döbrentei Kornél
Út menti Krisztusok

Olasz Ferencnek// Nyűve kőbe, fatömbbe mélyszántás-erejűn,/ kikalapálva pléhből – képmásotoktól/ boldoggá avatva a bádog! –, a szelíd/ jelenlét dacával idôztök az Isten szabad/ ege alatt, emelkedetten, mint akiket nem nyűgöz/ nehézségi erő, mégis súlyosabban, mint/ liturgiás Igehirdetés. Tomboljon bár/ korpuszotokon a Nemere, a Bóra, a lecsapó/ balatonfelvidéki fônszél és mennyből/ a madárgané vagy a zápor,... (Vers)

Kalász István
Olvasni, változni...

A festményt addig nézi az ember, amíg akarja, a szöveget viszont… Különben az olvasás az olvasó és a szöveg közti folyamat; a kívülálló számára teljesen érdektelen dolog. Szintén érdekes: az olvasó ember nem képes önmagát „figyelni”; az agya intenzíven foglalkozik a szöveggel. És mi történik a szöveggel az agyban, miután az olvasó befejezte az olvasást? kérdés azért lényeges, mert az olvasás végeztével sokféle hatás éri az olvasót. Az olvasott szöveget,... (Publicisztika)

Kránicz Gábor
Miért kell Akhilleusznak pajzs?

Dragan Velikić szövege folyamatos utalásokat tesz az Iliász 18. énekére, melyben Héphaisztosz a védekezés fegyverét kovácsolja egy majdnem sebezhetetlen személynek. Egy olyan eszközt, amely Akhilleusznak pont azt a testrészét nem védi, ami sebezhető. Eltakarja a sebezhetetlent és kitakarja a sebezhetőt. Miért van szüksége Akhilleusznak pajzsra? Mert nemcsak maga a fegyver áll Akhilleusz sorsával közvetlen... (Novella)

Mészáros Márton
Hálózat és kánon

A XX. század végének, XXI. század elejének irodalomtudományában hálózatról két értelemben szokás beszélni. Sajátos módon mindkét elgondolás az analóg-digitális dichotómia mediális forradalmát helyezi vizsgálódásának középpontjába, mégpedig abban az értelemben, hogy az analógot automatikusan a lineárissal, a digitálist pedig szintén az evidencia értelmében a nem lineárissal és az ezzel (túlságosan is) gyakran egyenértékűnek tekintett hálózatival... (Novella)

Koczeth László
Az utolsó dallam

Befejeződött a második világháború - Felbúgott a sziréna. A bolt előtt állók hirtelen futni kezdtek. Amikor lélekszakadva beugrott az óvóhelyre, már süvítettek is a bombák. Félelemtől tágult, rettegő szemek néztek rá. A sarokban egy copfos kislány pityergett, magához szorítva kifordított lábú mackóját. Az emberek nem szóltak egymáshoz, csak vártak. Robbanások zaja hallatszott odakinn és a repülőgépek búgó, majd elhalkuló hangja. Hirtelen kiszaladt az utcára és futni kezdett. (Novella)

Szerkesztő A
1735. április 8-án hunyt el II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem

II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.[4] Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén... (Hírek)

Jókai Anna
A humorról

Látszatra semmi közöm hozzá. Vicclapokat nem olvasok, tréfán ritkán tudok nevetni, az adomázó embert részben csodálkozva, részben némi irigységgel és ellenérzéssel figyelem. A más bőrén csattanó „sztorikat” nem szeretem – csak a mesélő öniróniája az, ami tiszteletet ébreszt. Vagy a bölcsek derűje – de ettől még nagyon messze vagyunk. Sokáig azt hittem, sem az életemben, sem az írásaimban nincs humor; barátaim, olvasóim világosítottak föl: gyakran a legdrámaibb... (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert - Mese a kék hegyekről

A távolságot ha eléred, akkor a hátrahagyott világ válik titokzatossá számodra, az elérhetetlen hegyekben véljük a boldogságot, de odaérve szétfoszlik a titokzatosság, s a farkasok ott is lesik az őzgidák könnyed nyomait… A titok magunkban él, bármerre is vet bennünket az élet, ettől vagyunk gazdagabbak. A képeskönyvet Csilléry Orsolya illusztrációi teszik rendkívül vonzóvá. / Mese a kék hegyekről/... (Könyv)

Czakó Gábor
Zsömle és Picúr

A világ arca leginkább benépesítőire hasonlít. Például Törökkő leginkább Nádori Gyulára, Rézműves Anteuszra meg Tulipános Fridára és a többiekre. Azon belül pedig a Gyöngyfény utca leginkább a Pitagorasz nevezetű hamuszínű macskára, aki állítólag elmúlt száz éves, és minden környékbeli látta kibelezve, átharapott torokkal, autókeréktől szétlapítva. A Gyöngyfény utcában emelkedhetnek és omolhatnak házak... (Könyvbemutató)

Elek Szilvia
A játszma (Dráma egy felvonásban)

Történik: az 1870-es, 80-as években a Zeneakadémián, Erkel lakásában. A lakás berendezése: íróasztal, két szék, háttérben zongora vagy pianínó. A zongora fölött egy Lisztről készült arckép a falon. 1. jelenet - (Erkel lakása, dolgozószoba. Este van, gyenge petróleumlámpa fénye világít a dolgozóasztalon. Erkel gondolataiba merülve, az asztalra könyökölve ül. Előtte sakktábla. Hosszú csönd.) ERKEL: Úgy! Szóval fenyeget az úr…Biztos Ön abban, hogy (gondolkozik), tehát azt (Dráma)

Jókai Anna
Három kép

Tudósítások. A jelenkornak nevezett időnkből, néhány hónap eltéréssel. Ültünk a karosszékben, a tévé előtt és láttuk. Legalábbis látnunk kellett volna, nemcsak nézni. Három élethelyzet. Kísérőszöveg nélkül is beszédes. Az első szín: valahol Ausztráliában. A nagyáruház kiárusítást hirdet: fillérekért mosógépet. Annak a hét vásárlónak, aki a többit megelőzve éri el a számokkal megjelölt, fehér inges, nyakkendős hét eladót. Villanások. Morajló, izgatott, egymáshoz préselődött embertömeg. (Egyéb)

Borbély András
Könnyű föld - Bronzkor

Tudom, a szó csak fél szárnya a csöndnek,/ hazánk végföldje megnevezhetetlen./ Kik éltek itt? Éltek egyáltalán?/ Otthonunk vízparti homokból kelt szóvár;/ otthonunk nem ház – tákolt téliszállás,/ s mi maradandó: a váltig változékony.// Nem kőkori szavak: szótlan korok, kövek./ Mert addig élnek, míg nevük titok marad;/ nem az örök, a visszatérő élet,/ a feltalált idő, szelek útvesztője,/ deszka szúpercei, fűzfák szárnya szélben;/ nem a szavalt (Vers)

humattila83
Petőfiről...

Miért félnek elismerni, hogy a csontok, melyeket már huszonhárom évvel ezelőtt megtaláltak, Petőfi Sándoré-i? Mert azonnal felmerülne a kérdés, hogy ha annyi ideje tudnak a dologról, akkor mire vártak eddig? A felelősségre vonástól tartanak? Vagy attól, hogy azok a bizonyos csontok ugyanolyan nemzeti ereklyévé nemesülhetnek, mint Szent István jobbja? A mindenkori magyar kormány a DNS-azonosításhoz „kegyeleti okokból” nem engedélyezte, hogy... (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap