Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Edzésnapló 9. - Gyermekkori futóhelyszínek 4/4

A táj, ahol születtem, sík vidék volt, de hegy is emelkedett rajta, nekünk mindenesetre hegynek számított. Rajta szőlőskertek, gyümölcsfák, a túloldalon erdő és egy másik ország, de lelkünkben a miénk, közepét kiszolgált kőbánya szelte ketté. Fürgén, meg-megiramodva szaladtam fel a hegy tetejére, (Novella)

Szerkesztő A
Író-újságíró pályázat: Böjthe Pál: Finom metszet, diszkrét színekkel

Egy különös kapocs zárja a kört, amelyből ez az írás születik. Sok évvel ezelőtt jártam abban a faluban, ahová most utam visszavitt. Akkoriban bementem a vegyesboltba valamit vásárolni. Meglepetésemre könyvrészleg is volt, ott szerénykedett Dadzai Oszamu Hanyatló nap-ja. Megvásároltam, s egy leültömben elolvastam. Az eset különlegessége, hogy (Novella)

Orosz T Csaba
Egy pillantás a pokolba

Paul nagyon szerette az édesanyját. Egész kisgyermek korától minden fontosabb játékának a Mama nevét adta. - Csak jó ember legyél, ha felnősz, kicsi Pauli – mondogatta a Mama mindig. Apját az állandóan siető kereskedőt nem igazán szerette. Talán ez lehetett az oka annak, hogy Paul nem vitte tovább a családi üzletet, hanem 22 évesen lelépett. Nem a klasszikus lelépés volt, hanem a sorállományú katonai szolgálata után nem szerelt le. Rebesgették, (Novella)

Doma-Mikó István
Japánságtudat, a belső erő

A világ legkiválóbb elemzői próbálják megjósolni a japán gazdaság jövőjét. Statisztikákat vetnek egybe, számolgatnak, mutatókat analizálnak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a japánok teljesítményét képtelenség általános emberi mértékkel mérni. - A több mint egy hete tartó földrengések, a cunami által letarolt partvidéki városok, a fukushimai atomerőmű robbanásai és az immár 18 ezer halálos áldozatot követelő katasztrófa... (Publicisztika)

Turcsány Péter
Nemzet a kultúra sivatagában

Népi és urbánus kultúra. Világpolgári és individuális létezés. Két, egymással replikázó oázis kútjának utolsó cseppjeit szívja le a két egymástól is szomorúan messzire távolodott beduin sereg. A célról, a Kánaánba érkezésről, az angyali művészetek és kultúrák megvalósításáról, mindkét csoport lemondott: /„Megettük út-tudó tevénket./ Ettünk egy utolsó ebédet.”/ (Illyés Gyula: Megtalált karaván-napló)/ Az oázisok... (Novella)

Koczeth László
A Mennyország zárva

A város szélén, ahol az utak a hegyek felé futnak tovább, volt egy kocsma. Valójában talponálló, ahol a betévedő szomjas ember lehörpinti italát és megy tovább a dolgára. A környéken lakók csak Mennyországnak nevezik. Nyilvánvaló a célzatosság ebben az elnevezésben, hiszen az elfogyasztott ital mennyisége és a mennybemenetel érzése között egyenes összefüggés fedezhető fel. Ha az italok minőségét vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy bizony nem úriembernek... (Novella)

Szerkesztő B
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Hol zsarnokság van,/ ott zsarnokság van,/ nemcsak a puskacsőben,/ nemcsak a börtönökben,// nemcsak a vallatószobákban,/ nemcsak az éjszakában/kiáltó őr szavában,//tt zsarnokság van/nemcsak a füst-sötéten/gomolygó vádbeszédben,/beismerésben,/rabok fal-morse-jében,//nemcsak a bíró hűvös/ítéletében: bűnös! –/ott zsarnokság van,/nemcsak a katonásan//pattogtatott “vigyázz!”-ban,/“tűz”... (Vers)

Jókai Anna
Illyés Gyula arca

Itt állunk a hévízi őszidőben, Marosits István Illyés Gyula-szobra előtt. A szobrok nyugodtak és türelmesek – a fejre galamb száll majd, fázósan topog vékony lábaival, tollászkodik. S bár az anyag már mindent eltűr, a formába rántott szépség mégis diadalmas. A szobrásznak is volt választása, Illyés Gyula melyik arcát formázza meg: a korait, a későbbit vagy a halál előtti törtet. A művész jól választott: egyiket sem és mégis mindegyiket – mert most ez itt előttünk, a mi... (Egyéb)

Szerkesztő B
1983. április 15-én hunyt el Illyés Gyula költő, író, drámairó, műfordító, lapszerkesztő

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja. (Hírek)

Tusnády László
Tizenkét török népdal (3/9)

Az alább olvasható török versek a korábban bemutatott Az ember hangja című színdarab egyik fejezetét alkotják. A nagy terjedelem és a könnyebb áttekinthetőség miatt a költeményeket részletekben közöljük; a verseket három fejezetre (és ezeket alfejezetekre) osztottuk: Tizenkét török népdal; Régi török költők; Huszadik századi török költők. A három fejezet Az ember hangja három részével tehát (Vers)

Kiss Dénes
A “titokzatos” magyar nyelv törvényei és játékai

Aligha véletlen , hogy azt mondták vagy írták a magyar nyelvről: olyan, mintha a Marsról hozták volna. Amikor a magyarok beszélgetnek, mintha szórakoznának. Ugyanis a szóragozó lehet szórakozó is, a szórakozás pedig szóragozás. Nem csupán játék ez, hanem a magyar nyelv törvénye. Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL! Aki magyarul... (Tudomány)

Kő-Szabó Imre
A hét csoda

Csabai Csaba éppen hazafelé ballagott a melóból. Hat éve, hogy megvált a Végvári Erőművek izmos csapatától, ugyanis a rendszerváltást követő években fel kellett ismernie, hogy a Művek életében a csúcson túl, csak a lejtő következik. Ez egy széntüzelésű erőmű volt, átálltak a gázra, jó páran feleslegessé váltak. Ő a feleslegessé válást, jó érzékkel megelőzte, meglepetésre, kilépett. Most éppen eszébe jutott a Művekben töltött évek sora, amikor a (Novella)

Schuller Emil
A bohócdoktor

Az óvodából hazafelé a legrövidebb út a játszótéren át vezet. Éppen ezért ez tart a legtovább! Mert muszáj megállni, kipróbálni, hogy még nem romlott e el a hinta, vagy megfelel e még a homok a homokozóban, hogy lehessen belőle várat építeni, - vagy éppen homoktortát sütni. Az én büszke, középső csoportos tündérem, szemem fénye, drága hercegnőm, Vica cicám kézen fogva sürget, egyre jobban húz, - ahogy közelítünk a játszótér felé. Bizony fontos dolog leellenőrizni (Novella)

Fehér József
Ajándék Jancsikának

Az asszony már a mosogatáshoz készülődött. Leemelte a tűzhelyről a sustorgó, vízzel teli fazekat és a tartalmát a kopott hokedlira helyezett vájdlingba öntötte. A férje még mindig a konyhaasztalnál ült, és maga elé meredve belekönyökölt az ebéd után szétszóródott kenyérmorzsákba. „ …Hát ezt mög mi lelte? – tűnődött az asszony. – Máskor ilyenkor mán a falnak fordulva hortyog a díványon.” De nem szólt, tette a dolgát. Öt percnél azonban nem bírta tovább... (Novella)

Szabó Jolán
A vacsora

Előfordul, hogy az ember egyedüllétre vágyik, magányos tevékenységre, amikor nem zavarja senki, nem szól még a rádió sem, csak a nyitott ablakon beáramló utcazajt hallván tudja, hogy él. Tóthné Aranka, életkorát tekintve, alulról súrolja a negyvenötöt. Reggel elengedi a családot, először a férje indul a munkahelyére, utána Pisti a suliba, és végül, úgy tíz óra tájékán, Petra is feltápászkodik az ágyából, hogy legalább az utolsó egyetemi órájára beérjen. Addig, jó anya módjára, csak a... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap