Orosz T Csaba
Nyehőcék

Kedves, bár kissé hangos vendégek érkeztek tavaly tavasszal a házamba. Pontosabban a teraszom egyik tartógerendájára. Fürge röptű madárpár rakott ott fészket. Nem ismerem, hogy milyen fajta madarak lehetnek. Csak azt tudom, hogy kicsik és nem verebek. A tojó szürke a párja fekete, kis karcsú teremtmények. Elneveztem őket tudományosan mezei nyehőcéknek. A nyehőce család hamar tojásokat rakott. Egy reggel furcsa hangra mentem ki. Inkább susogás, mint (Novella)

Tusnády László
Tizenkét török népdal (2/9)

Az alább olvasható török versek a korábban bemutatott Az ember hangja című színdarab egyik fejezetét alkotják. A nagy terjedelem és a könnyebb áttekinthetőség miatt a költeményeket részletekben közöljük; a verseket három fejezetre (és ezeket alfejezetekre) osztottuk: Tizenkét török népdal; Régi török költők; Huszadik századi török költők. A három fejezet Az ember hangja három részével tehát... (Vers)

Szerkesztő C
Bocsánatkérés 2004. - Minden határon túl rekedt magyarhoz! (Emlékeztető)

Bocsánatkérés 2004. Magyarországi m a g y a r o k t ó l -Minden határon túl rekedt magyarhoz! - Kedves Nemzettársaink, Testvéreink! Nem csak Benneteket, minket is megdöbbentett, felháborított a december 5-i népszavazás eredménytelensége. Nem mentség, csak magyarázat a „NEM”-ekre az, hogy a Gyurcsány Ferenc„hazafi” vezette kormány tételesen és... (Egyéb)

Jókai Anna
Az időtöltésre már nincs időm

(Budai Katalin beszélgetése Jókai Annával, a Magyar Napló 1992. karácsonyi számában.) / Hatvan év. Szép, vonzó nőnek súlyos kimondani. Ugyanakkor szeretetben ünnepelt születésnap is egyben. Aki megérte, alkotó ember, folyamatokban és nem esztendőkben gondolkodik. Mégis, Jókai Anna pályáján ez a születésnap egy másféle cezúrával is egybeesik. Fontos közfunkcióból vonul vissza: az Írószövetség elnöki tisztéből, bonyolult, nehezen... (Riport-tudósítás)

Kő-Szabó Imre
Az almabor

Gera Péter ezen az őszön, az erőtlen napsütésben mégis kiült a ház udvari teraszára. Friss levegőre vágyott, a hirtelen jött hideg bekényszeríttette a szobába, ahol naphosszat ült a számítógép előtt. A nem rég beindult vállalkozása ezt követelte tőle. Most arra gondolt, ahogy ott ült a vesszőből fonott fotelban, mennyire más volt a világ, amikor olyan huszonöt éves volt. Most hatvanöt, csak csodálkozni tud. Körülnézett, látta a kert örökzöld fáit. Rajtuk nem fogott... (Novella)

Szerkesztő C
János vitéz - Magyar nép mesék sorozat

A közismert tündérmesét népmesegyűjtés alapján, Borsódy Eszter különlegesen részletgazdag, az alföldi folklórt hitelesen megjelenítő grafikájával adjuk közre. / / János vitéz / Magyar népmesék sorozat / ISBN: 978-963-9735-87-3 / Keménykötésű ár: 1900 Ft / Terjedelem: 40 oldal / Kötés: Keménytábla, cérnafűzés (Könyv)

Szerkesztő A
1860. április 8-án hunyt el gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett.[2] Eszméi,... (Hírek)

Döbrentei Kornél
Út menti Krisztusok

Olasz Ferencnek// Nyűve kőbe, fatömbbe mélyszántás-erejűn,/ kikalapálva pléhből – képmásotoktól/ boldoggá avatva a bádog! –, a szelíd/ jelenlét dacával idôztök az Isten szabad/ ege alatt, emelkedetten, mint akiket nem nyűgöz/ nehézségi erő, mégis súlyosabban, mint/ liturgiás Igehirdetés. Tomboljon bár/ korpuszotokon a Nemere, a Bóra, a lecsapó/ balatonfelvidéki fônszél és mennyből/ a madárgané vagy a zápor,... (Vers)

Kalász István
Olvasni, változni...

A festményt addig nézi az ember, amíg akarja, a szöveget viszont… Különben az olvasás az olvasó és a szöveg közti folyamat; a kívülálló számára teljesen érdektelen dolog. Szintén érdekes: az olvasó ember nem képes önmagát „figyelni”; az agya intenzíven foglalkozik a szöveggel. És mi történik a szöveggel az agyban, miután az olvasó befejezte az olvasást? kérdés azért lényeges, mert az olvasás végeztével sokféle hatás éri az olvasót. Az olvasott szöveget,... (Publicisztika)

Kránicz Gábor
Miért kell Akhilleusznak pajzs?

Dragan Velikić szövege folyamatos utalásokat tesz az Iliász 18. énekére, melyben Héphaisztosz a védekezés fegyverét kovácsolja egy majdnem sebezhetetlen személynek. Egy olyan eszközt, amely Akhilleusznak pont azt a testrészét nem védi, ami sebezhető. Eltakarja a sebezhetetlent és kitakarja a sebezhetőt. Miért van szüksége Akhilleusznak pajzsra? Mert nemcsak maga a fegyver áll Akhilleusz sorsával közvetlen... (Novella)

Mészáros Márton
Hálózat és kánon

A XX. század végének, XXI. század elejének irodalomtudományában hálózatról két értelemben szokás beszélni. Sajátos módon mindkét elgondolás az analóg-digitális dichotómia mediális forradalmát helyezi vizsgálódásának középpontjába, mégpedig abban az értelemben, hogy az analógot automatikusan a lineárissal, a digitálist pedig szintén az evidencia értelmében a nem lineárissal és az ezzel (túlságosan is) gyakran egyenértékűnek tekintett hálózatival... (Novella)

Koczeth László
Az utolsó dallam

Befejeződött a második világháború - Felbúgott a sziréna. A bolt előtt állók hirtelen futni kezdtek. Amikor lélekszakadva beugrott az óvóhelyre, már süvítettek is a bombák. Félelemtől tágult, rettegő szemek néztek rá. A sarokban egy copfos kislány pityergett, magához szorítva kifordított lábú mackóját. Az emberek nem szóltak egymáshoz, csak vártak. Robbanások zaja hallatszott odakinn és a repülőgépek búgó, majd elhalkuló hangja. Hirtelen kiszaladt az utcára és futni kezdett. (Novella)

Szerkesztő A
1735. április 8-án hunyt el II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem

II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.[4] Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén... (Hírek)

Jókai Anna
A humorról

Látszatra semmi közöm hozzá. Vicclapokat nem olvasok, tréfán ritkán tudok nevetni, az adomázó embert részben csodálkozva, részben némi irigységgel és ellenérzéssel figyelem. A más bőrén csattanó „sztorikat” nem szeretem – csak a mesélő öniróniája az, ami tiszteletet ébreszt. Vagy a bölcsek derűje – de ettől még nagyon messze vagyunk. Sokáig azt hittem, sem az életemben, sem az írásaimban nincs humor; barátaim, olvasóim világosítottak föl: gyakran a legdrámaibb... (Egyéb)

Szerkesztő C
Wass Albert - Mese a kék hegyekről

A távolságot ha eléred, akkor a hátrahagyott világ válik titokzatossá számodra, az elérhetetlen hegyekben véljük a boldogságot, de odaérve szétfoszlik a titokzatosság, s a farkasok ott is lesik az őzgidák könnyed nyomait… A titok magunkban él, bármerre is vet bennünket az élet, ettől vagyunk gazdagabbak. A képeskönyvet Csilléry Orsolya illusztrációi teszik rendkívül vonzóvá. / Mese a kék hegyekről/... (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap