T.Ágoston László
Diótörő

A tányér alakú tévéantennán egy gerlepár turbékolt, aztán egymást kergetve ágról ágra repkedve közeledtek a szaletlihez. – Gyertek csak tubicáim, gyertek! – mondta Józsi, az öreg diótörő. – Nektek pucoltam a legjavát. Ti vagytok az én díszvendégeim. – Aztán odaszólt a ház felől közeledő asszonynak. – Azért a tálba is jut ám belőle, Mariskám. Ők meg nézd, hogy örülnek neki. Nagy kár lett volna, ha a Sanyi a szemétbe dobja ezt a diót. Még akkor is, ha nem o... lyannak sikeredett, amilyennek ő elképzelte. (Novella)

Szerkesztő A
Csallóközi Zoltán: Magyarok 60 emlékműve

A szerző évtizedeken keresztül kutatta a 48-as szabadságharc emlékhelyeit. Autóstoppal vagy lovas kocsin, de többnyire gyalogosan járta faluról falura a Kárpát-medence tájait Székelyföldtől Burgenlandig. Idővel a kutatás tovább bővült a Trianon után határainkon túl elpusztított emlékműveinkkel. Ezekről szerzőtársával, Balogh Lászlóval ötrészes filmsorozatot készített, amit 2011-ben kiegészítettek a Budapest szobrainak háború utáni sorsát bemutató alkotással. A (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szakács István Péter
Homokszemcsék, köd és betűk

„De ami a legnagyobb baj – sugdosta Ráki cigányné a kerítések megett, kemencék árnyékában, pajták sötétjében megborzongó vénasszonyoknak – az az, hogy azok a semmirevaló kommunisták megháborgatták egy ördöngös nagyúrnak a nyugodalmát, s ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve míg világ a világ, kísértet járja ám holdtöltekor a falut! S akik oda építenek majd házat maguknak a kastély helyére, azoknak nem hagy békét az ördöngös kísértet, míg a (Egyéb)

Kő-Szabó Imre
Rablós írás (Pénzt vagy életet?)

V. Irén nem volt korban több harmincöt évesnél, de mindenki Irénke néninek szólította. Szólt ez annak, hogy V. Irén az önkormányzatnál a szociális ügyeket intézte. Ő maga férjezett, három gyermek anyja, tehát rendelkezett olyan belső emberi értékkel, amely alkalmassá tette az ilyen ügyek intézésére. A néni megszólítás, amelyért nem haragudott, kifejezte azt a fajta helyi elismerést, ahogy a hozzá fordulók ügyeit intézte. Volt gondja szegénynek, elég. A családok segélyért fordultak hozzá... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Zrínyi Miklós Emléknap

Zrínyi Miklós költő, hadvezér, a magyar barokk kiemelkedő alakja. Nagy műveltségű katona volt, akit Pázmány Péter is nevelt, az önálló magyar királyságban hitt, ám életét kettétörte egy végzetes vadkanvadászat Csáktornya mellett. Hadvezéri képességeit Európa-szerte elismerték, „Magyar Mars”-nak nevezték, de terveit nem tudta sikerre vinni, mert a Habsburgok politikája megakadályozta ebben. Hogy halála véletlen baleset volt-e, vagy meggyilkolták, máig sem tisztázott. (Hírek)

Szerkesztő A
1664. november 18-án hunyt el gr. Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozaly,[1] 1620. május 1. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus. Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi (Hírek)

Szerkesztő A
Zrínyi dala

Hol van a hon, melynek Árpád vére/ Győzelemben csorga szent földére,/ Mely nevével hév szerelmet gyújt;/ S messze képét bújdosó magzatja,/ Még Kalypso keblén is siratja,/ S kart feléje búsan vágyva nyújt?/ Itt van a hon, ah nem mint a régi,/ Pusztaságban nyúlnak el vidéki,/ Többé nem győzelmek honja már;/ Elhamvadt a magzat hő szerelme,/ Nincs magasra vívó szenvedelme,/ Jégkebelben fásult szívet zár. // Hol van a bérc, és a vár fölette,/ Szondi melynek sáncait védlette,/ Téko... (Vers)

Béres Attila
A híd, ami elég közel volt…

Az időjárás nem volt kimondottan kegyes ezen a napon, de ezt a legtöbben nem bánták. Gyengén szállingózott a hó, és mintegy fehér lepelbe borította a tájat, lecsökkentve még a látótávolságot is. Katonák ezrei gyalogoltak a jeges úton, lovak ezrei taposták az utat előttük, utat törve a fagyott és vékony hólepellel borított tájon. A felderítők pár órával a sereg előtt jártak már, mint valami kísértetek, köpenyeikbe burkolva némán lovagoltak a csendes téli tájba. (Novella)

Turcsány Péter
Tessék fényképezni – itt a számadó gulyás!

Arcok a panaszfal előtt 1972-80. Fáradt vagyok. Erős élettel találkoztam. Aki kívánja, bogozza ki, rendezze el az ember sorsát, egy emberi élet sodrát. Csak montírozni fogok a beszélgetésből… egy-egy megvilágító ötlettel összehelyezek néhány részletet, a világos egymás-mellérendelést nem zárom ki! A beszélgetés-töredékek kínálják magukat, most nem a rendezett gondolat vizsgál és boncol, mert a kiszakított részletek kínálják autonóm valóság-vonatkozásaikat. •Még az édesapám a Savanyú (Könyv)

Nyerges András
Kevéssé ismert női praktikák

Részlet A barátságszédelgő című regényből - A csipkefüggöny mögé bújva, az ablakból figyeled a rád várakozó szerencsétlent. Ha a tekintete véletlenül fölfelé tévedne, te rögtön visszahúzódhatsz, de a lehetőséget, hogy meglesd, mit művel olyankor, amikor nem tudja, hogy nézik, ki nem hagynád. Lehorgasztott fejjel üldögél a szemközti villa kerítésének párkányán, mint aki semmi jót nem remél, s még csak sóvárgó ... (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV IV/10 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... kezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Puskás, a legenda

See video

Szerkesztő B
Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai 13/13

Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Augusztus 16-án egy tolmács jelentette Benyovszkynak, hogy több törzsfejedelem érkezett a sziget különböző vidékeiről és audienciát kérnek. Már a beje... lentésük módja sejteté a gróffal, hogy valami nagy dolog van készülőben. Tíz órakor ezerkétszáz ember jött két csapatban (Könyv)

Szerkesztő A
Puskás Ferenc Napok

Puskás Ferenc a magyar sport kultikus személyisége, a világ egyik legnagyobb sportolója, olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, Európa bajnok, sokszoros magyar válogatott, ötszörös magyar és ötszörös spanyol bajnok, háromszoros BEK győztes, Világkupa győztes, négyszeres magyar és spanyol gólkirály. Sikerei mellett neve Magyarország szimbólumává vált, szinte varázsütést vált ki a Föld bármely országában járva. A világ futballra... jongóinak örökös kedvence, igazi példaképe minden labdarúgást szerető magyarnak. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap