Szerkesztő A
Gróf Széchenyi István Emléknap

Életét, személyét a Hídember c. film jeleníti meg Eperjes Károly nagy hitelességű alakításában. Naplója értelmiségünk évtizedek óta igényes alapolvasmánya.A magyar társadalomnak és a kulturális életnek ezek az egymástól látszólag független „tünetei” azonban mind egy irányba mutatnak: Széchenyi személye, emléke és kisugárzása él és eleven. A felelősség, amellyel nemzete sorsát szemlélte, féltette - úgy tűnik -, másfél évszázad múltán is sugároz erőt, energiát, megszívlelni való tartalmat az utókornak. (Hírek)

Szerkesztő B
1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett.[2] Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport (Hírek)

Béres Attila
Ki a legfontosabb...

1846-ban alig pár hónap alatt leforgása alatt egy bravúros tettet hajtott végre a Balatoni Gőzhajózási Társaság mikor kalandos úton, külföldről érkező gőzgép, Óbudán megépített majd szétszedett hajótest elszállítása révén a Balatonon vízre bocsátották a Kisfaludy gőzöst. A reformkori Magyarország fejlődésének egy újabb állomása volt ez a tett, mely mint oly sok egyéb kezdeményezés gr. Széchenyi István nevéhez, a "legnagyobb magyar" életéhez kapcsolódik. (Novella)

Balogh Bertalan
Széchenyiből kiindulva...

"Régi dicsőségünk fénye", és hasonlók... Amióta világ a világ, mindig siratta az ember a régi szép időket, szitkozódott a romlás térhódítása miatt, és ostorozta a jelent, mintha a jelen tehetne arról, hogy elmúlt a múlt. Széchényi is ezt tette, és egyáltalán, minden jóérzésű gondolkodó. Szerintem, sokkal józanabbul hangzik az ilyen siránkozásnál a "nem léphetsz kétszer ugyanabba folyóba" felismerés. Ugyancsak józanabb ... (Publicisztika)

Jókai Anna
Németh László: Széchenyi

A színházi előadást nehezen tudtam követni. A mondatgörgetegek nem mindig álltak össze drámai helyzetté, a hatás különben is a szöveg súlyában rejtezik. A szövegben, amit a Madách Színház most példamutatóan tisztelt: otthon újraolvasva az 1946-ban keletkezett darabot, szinte egyetlen szót sem találtam, ami az előző estéről a fülemben vissza nem csengett volna. Ez meghatott; hozzászoktunk, hogy a klasszikusokat sem kíméli olykor a kísérletező (Egyéb)

Szerkesztő B
A Széchenyi lánchíd

Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatták fel. Tervezője az angol... (Hírek)

Szerkesztő A
A Magyar Dráma Napja

1984 óta szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját, Madách Imre Az ember tragédiája című művének 130 évvel ezelőtti, 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. A magyar nyelv napja célja az, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar drámairodalomra, az elfeledett vagy kevéssé emlegetett művekre is; hogy Madách műve mellett gondoljunk Katona József Bánk bánjára, Illyés Gyula és Németh László drámáira, s hogy tudatosítsuk: a magyar irodalom drámákban is gazdag. (Hírek)

Elek Szilvia
A játszma (Dráma egy felvonásban)

Történik: az 1870-es, 80-as években a Zeneakadémián, Erkel lakásában. A lakás berendezése: íróasztal, két szék, háttérben zongora vagy pianínó. A zongora fölött egy Lisztről készült arckép a falon. 1. jelenet - (Erkel lakása, dolgozószoba. Este van, gyenge petróleumlámpa fénye világít a dolgozóasztalon. Erkel gondolataiba merülve, az asztalra könyökölve ül. Előtte sakktábla. Hosszú csönd.) ERKEL: Úgy! Szóval fenyeget az úr…Biztos Ön abban, hogy (gondolkozik), tehát azt (Dráma)

Szerkesztő A
Sinkovits Imre Napok

A rendszerváltás után, már aki akarta tudni, tudhatta, előtte meg sokan suttogva mondták Sinkovits Imre bátorságát. Ő volt az a magyar színművész, aki – ezt felvételek is bizonyítják – 1956 október 23-án a Petőfi-szobor talapzatára hágott, és szavalt a népnek. Szavalt bátran, az önkényuralmi, rákosista, kommunista rendszert zúzó erővel. Sinkovits egy ilyen ember volt, nem csupán a szerepeiben alakított hőst, hanem a mindennapokban maga volt a hős. (Hírek)

Szerkesztő A
Sinkovits Imre-Himnusz

See video

Szerkesztő B
1928. szeptember 21-én született Sinkovits Imre, a Nemzet Színésze

Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Öccse: Sinkó László Kossuth-díjas színművész, fia: Sinkovits-Vitay András színművész. Özvegye, Gombos Katalin szintén színművész. Budapesten született Sinkovits Jenő főpincér és Göndöcs Terézia elsőszülött fiúgyermekeként. Kispesten nagyapja meséi mellett nőtt fel. Sinkovits Vince (Hírek)

Papp Lajos
Hazaszeretet, Sinkovits és Latinovits

A gyenge emberek nem tudják elképzelni, hogy vannak náluknál erősebbek. Ha valaki mégis kiválóbb, mint ők, azt csak úgy tudják elfogadni, ha az illetőt beszennyezik, mert akkor lerángatják a maguk szintjére. (Részletek prof. Dr. Papp Lajos szívesbész Legyen meg a Te országod c. könyvéből) [...] ... az ember, ha távolról néz valakit, akkor mindig egy kicsit idealizált képet alkot magában az eszményített személyről. Bennem is így élt ő, így volt jelen, és mindig örömmel néztem, láttam, hallgattam, és igyekeztem (Könyv)

Majorváry
Magyar szívvel (Arany Sas pályamű)

A történet a tatárjárás alatt játszódik Kisgyőr község mellett. / Jő a király! Jő a király! – hallatszott a falucska széléről. Szürke kancán egy íjas pásztor legény pattant le nyergéből a fatemplom előtt. - Jó reggelt Miklós apó! Jő a király, fut a tatár elől… Leányvár felől jönnek vagy két tucatnyian lehetnek, keresztesek kísérik… Az öreg bólintott, mintha tudta volna, hogy ez lesz, majd félreverte a bronzharangot. Mire a felség kíséretével megérkezett, a falu apraja-nagyja ott toporgott a patak partján épült kis öreg

Szerkesztő A
Kocsis Sándor Emléknap (Aranycsapat)

Kocsis Sándor olimpiai bajnok, VB ezüstérmes, ötszörös magyar bajnok, világbajnoki és háromszoros magyar gólkirály, kétszeres spanyol bajnok és kupagyőztes, BEK-döntős kiváló magyar sportembert a World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. Méltán lehetünk reá büszkék, hiszen labdarúgói tehetsége, pálya... futása és eredményei ma is példaértékűek a világ futballistái számára. (Hírek)

Szerkesztő B
1929. szeptember 21-én született Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Kocsis Sándor (beceneve Kocka; Budapest, 1929. szeptember 21. – Barcelona, 1979. július 22.) magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. A World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta. / Pályafutása: Már tizenhét évesen a Ferencvárosi TC első csapatának a csatára volt. 1950-ben a Budapesti Honvédhez küldték, ahol már Bozsik József és Puskás Ferenc is játszott, az 1952-es nyári olimpián Helsinkiben (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap