Erdős Géza
Szörényi Levente kiáll Alföldi Róbert mellett?

A jóérzésű magyar emberek felháborodással nézik, Alföldi Róbert igazgatása alatt hova juttott a valaha patinás hírű, és magyar (!) Nemzeti Színház. A színpadon homoszexulális és pedofil hangulatú látványok jelennek meg, s a szereplők a Nagy-Magyarország térképre önkielégítést végeznek. A Nemzet Színházát pedig plakáton nemes egyszerűséggel egy álló fallosz ... (Publicisztika)

Bogár László
Rendszerváltás kérdőjelekkel 10/23

IV. A rendszerváltás, mint Magyarország felszámolása. 1. A globális hatalomgazdaság berendezkedi. - A Valutaalap tagságának 1982. évi elnyerése és ezzel párhuzamosan a piaci szocialista párttársadalom újabb fényes győzelme, valamint egyre szorosabbá váló rejtett liaisonja a polgári államtársadalom liberokrata elitjével már diszkréten jelezte az új szuverenitásgazda lokális... (Könyv)

Tusnády László
Mint szarvas

Ragyogó téli nap volt. A fagy, a hó, a jég a káprázó napsütésben szinte bizonyítani akarta, hogy a tél is versenyre kelhet a többi évszakkal. Az ágakon dús zúzmarabevonat fehérlett. Kristályos csend uralta a falut. A főutcát is ünnepi hallgatás töltötte be, csak távolból szüremlett vidám gyermekzsivaj; a tél kicsiny rajongói az alvégen, a Gőgő nevű kis tó jegén csúszkáltak, korcsolyáztak. - Bár karácsonyig tartana ez a tiszta káprázat! - kívánta Szamosi Bertalan... (Novella)

Fehér József
Simogató kezek

Édesanyám, mesélj úgy, mint régen! Hadd felejtsem el most felnőtt gondjaimat! Emlékszel? Az ágyam szélére ültél, és fogtad a kezem. A petróleumlámpa bóbiskoló fénye az arcodra esett. Szavaidtól melegséggel telt meg a szoba, s én olyan erősnek éreztem magamat, hogy még a hétfejű sárkánnyal is elbírtam volna. Felnevettél, és az árnyékok eltűntek az arcodról. Olyan szépnek láttalak, amilyennek még soha; és én akkor ígéretet tettem arra,... (Egyéb)

Lakatos Mihály
Szótlan alszik el

Szótlanul alszik el // A falu lassan álomba szenderül./ Sötét van nyolc után… Most veszem észre,/ Hogy már nincs soká… hogy csendben elvegyül/ A tájban a nyár egy-két csepp vére./ Utcánként bejárja az éj a falut./ Valahonnan a dombok közt szökött be./ Elaltat mindent, csak a koszos főút/ Zajos néha még, belezúg a csöndbe./ Magatehetetlen, hűvös este van./ A természet áll, és bénultan figyel,/ A derűs nyár csak tűri hangtalan./ Hogy vérzik, aztán szótlan alszik...Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Balogh Bertalan
Halál

Furcsa az ember. Általában majd meghal a rangot jelentő használati tárgyakért, de ugyanakkor a világ mindig nyavalyogva vonzódott a silányhoz is. És ez az általánosabb motívum. Ott voltak például a nagy márkák, a Maybach, a Packard, a Delahay, a Borgward, a Horch, a Lancia és a többiek esete. Mind eltűnt. A Rolls-Royce-ot is csak egy akkora művi beavatkozás tudta visszacibálni a klinikai halálból, mint a hagyománytisztelet és Nagy-Britannia... (Novella)

Szerkesztő C
Tormay Cécile - Boldogasszony Arkádiában

„Jézus szerette az eget, a termést, a virágokat, a vizeket, mindent, ami élt és tiszta volt.” És mintha ez a gondolat kézen fogta volna a Boldogasszonyt, kilépett az előcsarnok oszlopai alól. A magas légből kerengve, rejtélyes galambok seregei közeledtek a földhöz. Kitárt szárnnyal egy pillanatra mintegy megálltak az aureolás szent fő felett, aztán kivált a fehér csapatból a legfehérebb és a (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Az Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat III. helyezettje: Bónizs Róbert - A háromhegyi táltostanonc

Kedves Bónizs Róbert! A háromhegyi táltostanonc című novelláddal elnyerted a MIL pályázatának III. díját. Kiváló művedhez graulálunk, és további sikeres alkotómunkát kívánunk! Üdvözlettel: a Magyar Irodalmi Lap Szerkesztősége (Novella)

Koczeth László
Egy kis piszok nagy kalandja

- az igazgyöngy születése - Az akoja a puhatestűek rendjébe tartozó kagylóféle, mely a japán partoknál, különösen a Sima-félsziget csendes tengeröbleiben található nagy mennyiségben. A gyöngy voltaképpen a kagylótest belsejében lezajló beteges elváltozás, melyhez egy homokszemecskének kell bekerülni a puhatestű szervezetébe, úgy hogy ne okozzon kárt semilyen belső szervben, ráadásul a homokszemnek be kell vinnie egy picinyke (Egyéb)

Szerkesztő C
Arany János: Kedves barátom...

Kedves barátom, lelkem jobb fele!/ Mi volna édesebb dolog nekem,/ Mint írni hozzád, írni íveket,/ Tarkán, ahogy jő, zöld, piros, fejér,/ Meg tudja a szent, millyen gondolat./ S mégis te feddesz és panaszkodol,/ Halott-beszédet tartasz síromon,/ És több eféle. Megvallom, fiu,/ E szemrehányás, e feddő levél,/ E szenvedélyes "meghaltál" kiáltás,/ E lecke ízű dorgáló beszéd,/ Ez a lelket leöntő nyakleves,/ Ily megrohanva, ily... (Vers)

Turcsány Péter
Arad, 2003 nyár

Arad, 2003. nyár / / / Mindenütt az elveszettség / szépsége, / mindenütt az elveszettség, / mindenütt a szépség / kecsessége, / pompák lassú múlása, / fájdalmak gyásza, / elmúló életek / gazdagsága / / Minden házfal / mögött / egy rejtőző város / a legyőzött idővel / határos. / / Induljunk hát, / mert mit ér a séta, / ha nem ragyog velünk / a múlt mámoros / hagyatéka. / / / Turcsány Péter / / (Vers)

Jókai Anna
A korai és az utolsó

Önarckép 1946 január / A távozó 1990 január / A korai verset Nemes Nagy Ágnes a kötetébe nem vette fel. Talán igaza volt: még nem vers ez, inkább odavetett széljegyzet, rögzítés szándékából, a valóság margójára. / „Mohó vagyok. Vad vagyok. / Önmagamban rab vagyok. / Rémület és gyűlölet / feszíti a bőrömet. / Csinos vagyok, szép vagyok. / Hosszúlábú, ép vagyok.” / Dallamos, egyszerű mondóka. Bizonyos fokig utánérzés; így a „rémület” és a „gyűlölet” sem egészen... (Egyéb)

Szerkesztő B
Elbocsátó szép üzenet

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:/ Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,/ Ha hitted, hogy még mindig tartalak/ S hitted, hogy kell még elbocsáttatás./ Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd/ Feledésemnek gazdag úr-palástját./ Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,/ Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,/ Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,/ Alázásodért, nem tudom, miért,/ Szóval már téged, csak téged sajnállak.// Milyen régen és titkosan így volt (Vers)

Szerkesztő B
1877. november 22-én született Ady Endre, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője

Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre[2] (Érmindszent,[1] 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.[3]) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást.. (Hírek)

Lukáts János
„Ez légyen ostorod…” P.E. grófné levelei Rodostóba, M. K. úrfinak - 16/37

XVI. Konstancinápoly 23. Novembris 1723. Most vér fog folyni, elkerülhetetlenül, fiókám. Vére az ellenségnek is, meg a mi vérünk is, meg a hozzánk csapódott barátoké is. Amit én elmondok neked, Kelemen, azt magam szemével láttam… Dehogy láttam, kedvesem, a csatatértől távol, a málhás szekerek ponyvája alatt ültem, és reszkettem a félelemtől. (Könyv)

Koczeth László
Hivatása pedagógus

Pedagógusnapi köszöntő. Feleségem emlékére. -Pedagógus vagy? Akkor emlékezned kell, amikor izzadó tenyérrel, torkodban dobogó szívvel, teli lelkesedéssel tartottad meg első órádat, foglalkozásodat. Kevés is volt talán az a szűkre szabott idő mindarra, amit a főiskolán, egyetemen magadba gyűjtöttél. Milyen boldog voltál, mikor úgy gondoltad, na, ez jól sikerült. Pedagógus vagy? Akkor eszedbe juthat, mit érezhetnek azok a kicsi emberkék, akik először lépik át az... (Egyéb)

Jókai Anna
Ady ajándékai

A gyermek- és serdülőkor határán találkoztam vele. Ő volt az első költő, aki megfenyegetett. Beoltotta kis életemet a bizonytalanság félelmével: aminek elébe megyek, amibe sürgetően kívánkozom, az nem az eddig elibém tartott képeskönyvek és lovagregények világa, hanem inkább a népmesék kegyetlenségéhez hasonlatos – a mesék igazságtevése nélkül. Ady kicserélte a fejem fölött a Holdat, andalítóan buta, tejfehér bámészpofa helyett zöldezüst, kemény, titokzatos hatalommá... (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap