Rozványi Dávid
Családregék: szerelem

A madárcsontú öregasszony felriadt, amikor a szél megzörgette az ablakot. Önkéntelenül az ágy másik oldala felé nyúlt, hogy átkarolja a férjét, de egyedül volt. Már csak a hideg ölelte át. Egyedül volt az emlékeivel. Egyedül egy számára idegen vidéken, idegen házban, megtűrt kitelepítettként, még az élete is idegen volt… Más életre szánták régen. Más világ volt. Akkor még a Császár és Király uralkodott egy (Novella)

Huszár Sándor
Naplólapok avagy: egy nemzetközi kém (félrevezető) vallomásaiból

A kém én vagyok. Lehet, hogy még emlékszik némely olvasó a nevemre. Remélem, csodálkozik is, ha felismer, s ha a tények is hitelt adnak. Persze, ahogy az ilyenkor természetes, a vádlottat a tény magyarázata érdekli. Mondjuk így: miért jó az a román népnek (hiszen az Evenimentul Zilei lap ugyebár a népet szolgálja ), hogy engem 1998-ban ország-világ kémnek... (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Hagyaték

Az öregember ott ült a barlang szájában, a pihenő padkán és csontos kezét odatartotta a roskadó tűz zsarátnoka fölé. Odébb, az aprító tönkön, ott ült a gyerek. Tizennégy éves ha lehetett, de ember módjára ült ott, ázott ködmönében, szakadozott harisnyában, ócska katonabakanccsal a lábán, s mellette a balta. Szeme kerekre nyílva, szomjasan csüngött a vénember minden szaván. Odakint szünet nélkül esett, esett a hideg, szürke, apró-szemű november (Könyvbemutató)

Tusnády László
Huszadik századi török költők (8/13)

Az alább olvasható török versek a korábban bemutatott Az ember hangja című színdarab egyik fejezetét alkotják. A nagy terjedelem és a könnyebb áttekinthetőség miatt a költeményeket részletekben közöljük; a verseket három fejezetre (és ezeket alfejezetekre) osztottuk: Tizenkét török népdal; Régi török költők; Huszadik századi török költők. A három fejezet Az ember hangja három részével tehát (Vers)

Horváth Lajos
László herceg a mogyoródi csatában

Történt, hogy a kedvező látomás oltalmában bízva haditábort bontottak Vácnál és nagy sokadalommal elindultak délszínre a Duna mellett. Végül megállapodtak egy takaros falunál, melynek Cinkota a neve. Salamon király serege pedig Tokajtól jött a vereckei nagyúton, mely Pesttől északra, Megyernél érte el a Dunán a gázlót. Így tehát kikerülhetetlennek látszott az összecsapás, mivelhogy László, Géza és (Tudomány)

Jankovics Marcell
Az igazságosságról

AJÁNLOTT OLVASMÁY, különösen a mű végén a kérdések-válaszok! 1.Ön szerint mi az igazságosság? - Azt hiszem, már megválaszoltam. Az évezredek során kialakult értelmezést nincs okom megmásítani. Iustitia a legfelsőbb bíró hatalom, az igazságszolgáltatás erénye, amely azonban sérül, ha a másik három nem tiszteli az igazságot, a veritast. Ha a kormány (és az önkormányzatok), az országgyűlés valamint a média képviselői hazudnak. - 2.... (Tudomány)

F. Bodó Imre
Arany Sas Díj pályamű (2013) - Recsk

2012. nyarán jártam Recsken, ahol nagybátyám 3 évig raboskodott és ennek alapján írtam meg visszaemlékezésemet. Régi vágyam teljesült ezen a nyáron. Áldott emlékű nagybátyám, Puska- Sat Lajos ennek a Heves megyei településnek a határában raboskodott és dolgozott az 50-es években a „Kényszermunkatáborban.” - A 40-ik Honismereti Akadémián vettünk részt feleségemmel, Suri Líviával, melyet az idén Egerben rendeztek meg. Ez...

Szerkesztő C
Sütő András: A csendháborító

Igen, itt csend volt mostanáig. A Hargita tudvalevőleg hallgat, tövében a Sikaszó még annál is csöndesebb. Közelemben a Bakó-pataka mondikál, de gügyögő hangját sűrű lombok isszák föl; partja mentén, kart karba öltve, zöld nagyestélyiben sorakoznak a fenyők, mintegy védelemképpen; táncra kérik föl, aki a patakon átlépne – megzavarni valamiképpen a kicsi ház lakóját. Aki most – kötelességei és hajlamai között ingadozva – ... (Novella)

Jókai Anna
Sütő András: Csillag a máglyán

…Múltkoriban beszélgettünk arról, hogy a tilos szó veszélyes. Távol tart a tiltás tárgyától, de ingerel is egyszerre. Különös baj van, ha a tiltás mellé monoton ismétléssel odakerül egy másik, a kötelessége. A mérlegen ellensúlyként ott kell állnia a szabad és a joga szópárnak is; persze, nem a puszta szó nyom a serpenyőben, hanem a kinyilatkozás minél tökéletesebb valóságfedezete. A Kálvin János uralta Genfben nincs kiegyenlítés – a jobb oldali serpenyő üresen... (Novella)

Doma-Mikó István
Újratöltve: Sütő András könnyű álma

Részlet az Erdélyi Sólyom jelenti c. könyvből: - Hát igen, ne kerteljünk, a szememet kiverték, és egyértelmű, hogy már soha többé nem fogok látni vele. Rövidesen operációra megyek, de csak azért, hogy a szemgolyót megmentsék. Zavarna, ha egy üreg maradna a helyén. - Hozzáértő orvos végzi az operációt? - Egy amerikai japán professzor, aki állítólag legjobb a szakmában. - Bízhatsz benne! A japánok keze ügyes... (Publicisztika)

Szerkesztő C
2006. szeptember 30-án hunyt el Sütő András író

Sütő András (Pusztakamarás, Románia, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író. Életpályája Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel. 1949-ig... (Hírek)

Czakó Gábor
Hunfalvyzmus vagy párbeszéd?

Hálás vagyok Büky Lászlónak és a Szerkesztőségnek, hogy lehetőséget teremtettek erre az eszmecserére.* Anyanyelv ügyben ez ma nem természetes. Tavaly ősszel meghívtak az Akadémia Hunfalvy-emlékülésére. A főelőadás fele engem gyalázott a Czuczor–Fogarasi-konferencia szervezése és a „hunfalvyzmus” kifejezés miatt. Válaszolnom nem lehetett. Íme a hunfalvyzmus, a... (Novella)

Fehér József
A Szivárványhíd legendája

Régóta készülődött már az áradó folyó, s egy hallgatag, nyári éjszakán elhagyta medrét. Feketén hömpölygött az ár a partjára telepített, magas törzsű fák között, leszaggatva halászhálót, magával sodorva varsákat, csónakot. Sírva-nyűszkölve menekültek előle a vidrák, riadtan vágtattak a közeli halászfalu felé az őzek, és fújtatva csörtettek – malacaikat sürgetve -a zöld kukoricások irányába a vaddisznók. Olykor... (Novella)

Szerkesztő B
A Széchenyi lánchíd

Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatták fel. Tervezője az angol... (Hírek)

Szerkesztő B
Június második fele: a Híd ünnepe - A Széchenyi lánchíd

Minden év június második fele a Híd ünnepe. Ponosabban: a Lánchídé. Pest és Buda között a Dunán átívelő első hídunk gróf Széchenyi István kezdeményezésére épült 1839 és 1849 között. A korában legnagyobb magyarként emlegetett Széchenyi hazafias vállalkozása ma is fővárosunk dísze, büszkesége, idegenforgalmi látványossága. Azonban ismerjük-e a híd teljes történetét? Érdemes... (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap